Pesti Srácok

Hankó Balázs: akkor tud véleményformáló lenni a nemzet, ha tudáselőnyben van

Hankó Balázs: akkor tud véleményformáló lenni a nemzet, ha tudáselőnyben van

A nemzet akkor tud nem kiszolgáló, hanem véleményformáló lenni, ha tudáselőnyben van – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szombaton, Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem Kárpát-medencei oktatásról szóló panelbeszélgetésén.

Az államtitkár kifejtette: ezért fontos, hogy a meghatározó területeken a külhoni diplomásaink a teljes Kárpát-medencében ne csak diplomát szerezzenek, hanem vezető pozícióba is eljussanak. Hangoztatta: egyértelmű, hogy tudáselőnyt kell szereznünk, ami a diplomások számának növelésével és egy olyan szerkezet kialakításával lehetséges, amelyben a magyar identitású intézményekben olyan képzések vannak – nemcsak magyarul, hanem az adott ország nyelvén és angolul is –, amelyek versenyképessé teszik az ott végzetteket. Az államtitkár elmondta: azt szeretnék, hogy ahányan Magyarországon a lakosság számához képest egyetemre járnak, annyian járjanak egyetemre a külhoni területeken is.

– tette hozzá. Az államtitkár szerint minél több fiatalt kell a magyar identitású intézményekbe terelni.

PestiSracok facebook image

– mondta. Fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek csak ott emeljék ki a tanulókat, ahol hiánypótló képzés van, emellett az adott országokban olyan képzési portfólióval kell rendelkezni, ami a magyar nemzet igényeit kiszolgálja.

– mutatott rá.

Elmondta: a Neumann János programmal azt próbálják meg biztosítani, hogy az innovációs kutatási források Kárpát-medencei felhasználásúak legyenek, eljussanak a magyar felsőoktatási intézményekhez is. Az államtitkár ismertette: elkezdték a szakképzési gyakorlat Kárpát-medencei szélesítését is felsőoktatási vagy az egyházi fenntartású intézményekhez kapcsolódva. Ennek lényege a duális szakképzés, amellyel a gazdasági előny is valóra válhat, a szakképzés magyar gazdasági szereplőkhöz kulcsolásával. Az államtitkár elmondása szerint az ösztöndíjprogramokban prioritással szerepel a pedagógusképzésben részt vevő fiatalok támogatása; ez a képzési profil Felvidéken, Délvidéken, Erdélyben és Székelyföldön a legmeghatározóbb.

Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke arról számolt be, hogy egy felmérésük alapján Erdélyben a diákpopuláció a románokkal együtt 10 százalékkal, a magyar tanulók száma 12 százalékkal csökkent.

– tette hozzá. Az elnök a diákok lemorzsolódásával kapcsolatban elmondta: évente mintegy 10 ezer gyerek kezdi el az iskolát Romániában az előkészítő osztályban, tizenkét év múlva közülük 5 ezer diák jut el a tizenkettedik osztályig, és 3500 gyereknek lesz érettségije. Hozzátette: a kilencedik osztályba beiratkozásnál a nyelvváltás, a mobilizáció is fontos tényező, az iskolaelhagyás pedig legfőképpen vidéki környezetben jellemző, amikor nyolcadik osztály után a diákok abbahagyják az iskolát és dolgozni kezdenek. Nagy Zoltán elmondta: az erdélyi magyarok iskolakezdéskor figyelembe veszik az oktatási-nevelési támogatást, az oktatás minőségét, ugyanakkor az infrastruktúrát és a kiegészítő programokat is. Ilyen például a délutáni oktatás támogatása, amelyben az Iskola Alapítvány a kormány segítségével 50 szórványban lévő iskolában 2500 gyerek veszt részt. Az elnök beszélt arról is, hogy Erdélyben tíz év alatt 49 oktatási helyszín szűnt meg, azonban 2 elindult.

– ismertette.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy az Iskola Alapítvánnyal közreműködve szeptemberben 38 iskolabuszt állítanak a szórvány szolgálatába, hogy az ott élő gyerek eljuthassanak magyar iskolába. Hozzátette: ez a program Felvidéken indult, ahol 16 iskolabusz 15 településen azt idézte elő, hogy harminc százalékkal több gyereket írattak be magyar iskolába. A szövetség elnökének elmondása szerint az asszimilációnak egyik meghatározó tényezője, hogy milyen nyelvű iskolát választanak a szülők iskolakötelezetté vált gyermeküknek, ezért fontosak a pedagógusok erőfeszítései, amelyekkel megpróbálnak tenni azért, hogy meggyőzzék a szülőket a magyar iskolák választásáról. Csáky Csongor rámutatott: az iskolákban, ahol jelen van a szövetség, ott a pedagógusok kulcsszereplők, hiszen rajtuk keresztül érik el a diákokat. Hozzátette: idén 31 országból 12 ezer fiatal érkezik 28 táborba a Rákóczi Hotelbe Sátoraljaújhelyre.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.