Pesti Srácok

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése az, hogy a világban rendszerszerűen megjelenő problémákra rendszerszerűen kell válaszolnunk, mindezt a gazdaság, a környezet és a társadalom háromszögében – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden, Sátoraljaújhelyen.

Szili Katalin a Rákóczi Szövetség által szervezett összmagyar tanártáborban, a témában tartott előadásában úgy fogalmazott: a XXI. század tele van olyan globális kihívásokkal, amelyeket érdemes végigvennünk ahhoz, hogy eljussunk egy fenntartható nemzet ideájához. Hozzátette: az újkorra tehető a népességszám olyan fokú emelkedése, amely elvezetett addig, hogy a bolygó lakosainak száma elérte a 8 milliárdot, és várhatóan 2100 környékén már 11 milliárd lesz. A miniszterelnöki főtanácsadó közölte: várhatóan Afrikában lesz a legnagyobb népességnövekedés, az amerikai és európai területeket tekintve viszont a népességcsökkenés lesz jellemző.

Arról is beszélt, hogy a világ óceánjaiban található műanyagszigetek 27 magyarországnyi területet tesznek ki, a műanyagszennyezés pedig 1980 óta a tízszeresére nőtt. Szili Katalin hozzátette: mintegy egymillió állatfaj áll a kihalás szélén, és 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent az emlősök, a halak, a madarak, a kétéltűek és a hüllők száma. A klímaváltozással kapcsolatban két kulcskérdést fogalmazott meg: az energiát és a klímát. Elmondta, hogy egy nemzetközi kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok 60 százaléka rendkívül aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt; közülük 45 százaléknyian pedig azt mondják, mindennapi életüket erősen befolyásolja ez az érzés.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Szili Katalin. Hangsúlyozta: a megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében, 84 százalékuk pedig azt mondja, szeretne többet tudni ennek hátteréről. A politikus a kultúra fontosságát kiemelve elmondta: ha nincs a fenntartható fejlődéshez megfelelő befogadóképesség, akkor nehéz beláttatni a gyermekekkel, hogy mindenkinek megvan a felelőssége ebben a kérdésben.

Szili Katalin beszélt arról is, hogy Magyarország május 30-án érte el a túllövés napját, ami azt jelenti, hogy ekkor használta el a rendelkezésre álló ez évi erőforrásokat. A globális világ túllövésnapja augusztus 2-án lesz. A főtanácsadó elmondta: jelenleg annyi erőforrást veszünk ki a bolygóból, amelyhez 1,75 bolygóra lenne szükségünk. Hozzátette, hogy a pandémia időszakában jelentős volt a visszaesés, ez pedig jól érzékelteti, hogy amikor egy recessziós időszakot élünk, az jót tesz a környezetnek.

A fenntartható fejlődési célok közül kiemelte a minőségi oktatást, amely arról szól: biztosítani kell a mindenkire kiterjedő igazságos és minőségi oktatást, és elő kell mozdítani az egész életen át tartó tanulás lehetőségét mindenki számára. Hozzátette: ennek az egyik alcélja a készségek fejlesztését írja elő, és azt, hogy az oktatásban egyfajta "zöldítést kell végezni", ami megadja a lehetőséget arra, hogy felelősségteljes generációkat nevelhessenek ki. Kitért arra, hogy 2022. június 16-án az Európai Tanács egy ötoldalas ajánlást fogalmazott meg a tagállamoknak a zöld átállásról; ebben a többi között leírják, hogyan lehet azt a különböző tantárgyakba beépíteni és továbbadni.

Szili Katalin kiemelte, figyelembe kell vennünk a veszélyeket, és közösen tennünk kell azért, hogy a következő generációkat arra oktassuk: felelősségel tartoznak a nemzetért, a régióért és az egész világért. Hangsúlyozta: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni, és össze kell fogni közös céljainkért.

– hangoztatta Szili Katalin.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)