Pesti Srácok

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

Szili Katalin: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni

A fenntartható fejlődés egyik kulcskérdése az, hogy a világban rendszerszerűen megjelenő problémákra rendszerszerűen kell válaszolnunk, mindezt a gazdaság, a környezet és a társadalom háromszögében – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden, Sátoraljaújhelyen.

Szili Katalin a Rákóczi Szövetség által szervezett összmagyar tanártáborban, a témában tartott előadásában úgy fogalmazott: a XXI. század tele van olyan globális kihívásokkal, amelyeket érdemes végigvennünk ahhoz, hogy eljussunk egy fenntartható nemzet ideájához. Hozzátette: az újkorra tehető a népességszám olyan fokú emelkedése, amely elvezetett addig, hogy a bolygó lakosainak száma elérte a 8 milliárdot, és várhatóan 2100 környékén már 11 milliárd lesz. A miniszterelnöki főtanácsadó közölte: várhatóan Afrikában lesz a legnagyobb népességnövekedés, az amerikai és európai területeket tekintve viszont a népességcsökkenés lesz jellemző.

Arról is beszélt, hogy a világ óceánjaiban található műanyagszigetek 27 magyarországnyi területet tesznek ki, a műanyagszennyezés pedig 1980 óta a tízszeresére nőtt. Szili Katalin hozzátette: mintegy egymillió állatfaj áll a kihalás szélén, és 1970 és 2014 között 60 százalékkal csökkent az emlősök, a halak, a madarak, a kétéltűek és a hüllők száma. A klímaváltozással kapcsolatban két kulcskérdést fogalmazott meg: az energiát és a klímát. Elmondta, hogy egy nemzetközi kutatás szerint a 16 és 25 év közötti fiatalok 60 százaléka rendkívül aggódik a globális klímaválság várható következményei miatt; közülük 45 százaléknyian pedig azt mondják, mindennapi életüket erősen befolyásolja ez az érzés.

PestiSracok facebook image

– emelte ki Szili Katalin. Hangsúlyozta: a megkérdezettek háromnegyede a saját kényelmét is feláldozná a fenntarthatóság érdekében, 84 százalékuk pedig azt mondja, szeretne többet tudni ennek hátteréről. A politikus a kultúra fontosságát kiemelve elmondta: ha nincs a fenntartható fejlődéshez megfelelő befogadóképesség, akkor nehéz beláttatni a gyermekekkel, hogy mindenkinek megvan a felelőssége ebben a kérdésben.

Szili Katalin beszélt arról is, hogy Magyarország május 30-án érte el a túllövés napját, ami azt jelenti, hogy ekkor használta el a rendelkezésre álló ez évi erőforrásokat. A globális világ túllövésnapja augusztus 2-án lesz. A főtanácsadó elmondta: jelenleg annyi erőforrást veszünk ki a bolygóból, amelyhez 1,75 bolygóra lenne szükségünk. Hozzátette, hogy a pandémia időszakában jelentős volt a visszaesés, ez pedig jól érzékelteti, hogy amikor egy recessziós időszakot élünk, az jót tesz a környezetnek.

A fenntartható fejlődési célok közül kiemelte a minőségi oktatást, amely arról szól: biztosítani kell a mindenkire kiterjedő igazságos és minőségi oktatást, és elő kell mozdítani az egész életen át tartó tanulás lehetőségét mindenki számára. Hozzátette: ennek az egyik alcélja a készségek fejlesztését írja elő, és azt, hogy az oktatásban egyfajta "zöldítést kell végezni", ami megadja a lehetőséget arra, hogy felelősségteljes generációkat nevelhessenek ki. Kitért arra, hogy 2022. június 16-án az Európai Tanács egy ötoldalas ajánlást fogalmazott meg a tagállamoknak a zöld átállásról; ebben a többi között leírják, hogyan lehet azt a különböző tantárgyakba beépíteni és továbbadni.

Szili Katalin kiemelte, figyelembe kell vennünk a veszélyeket, és közösen tennünk kell azért, hogy a következő generációkat arra oktassuk: felelősségel tartoznak a nemzetért, a régióért és az egész világért. Hangsúlyozta: a rendszerszerű problémákra rendszerszerű válaszokat kell adni, és össze kell fogni közös céljainkért.

– hangoztatta Szili Katalin.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.