Feladták magukat a Margit híd kőkeresztjeit megrongáló fiatalok – azzal védekeznek, hogy ittasak voltak
Bementek a rendőrségre és feladták magukat a Margit híd kőkeresztjeinek megrongálása miatt keresett fiatalok, amit ittasságukkal magyaráztak – írta meg a 24.hu. Mint ismeretes, megint kereszteket törtek le a Margit hídon található koronákról. A vandálok tette érthetetlen, de a liberális elfogadásba vélhetően nem tartozik bele a magyar államalapítás és hazánk keresztény múltja.
A rongálás miatt most egy 20 és egy 21 éves férfit rongálás bűntett megalapozott gyanúja miatt, harmadik társukat pedig tanúként hallgatták ki. A két gyanúsított beismerte a bűncselekmény elkövetését, amit ittasságukkal magyaráztak.
A vandálok több, a Pest felé vezető oldalon lévő Szent Korona kőkeresztjét rongálták meg. Nem ez az első eset, hogy egyesek ebben lelik örömüket: 2021 januárjában törte le a Margit hídon lévő Szent Korona kőkeresztjét egy férfi és egy nő. Az esetet a köztéri kamera is rögzítette. Miután a BRFK közzétette a bűncselekményt rögzítő felvételeket, az elkövetők feladták magukat. 2019-ben egy 22 éves nő rúgta le a keresztet a Szent Koronát ábrázoló kőszoborról a Margit hídon. A történtek után a nyomozók a fiatal nőt garázdaság vétség miatt gyanúsítottként hallgatták ki. Gyöngyösön is több hasonló rongálás is történt: idén júniusban egy hét alatt háromszor is letörték ismeretlenek a gyöngyösi országzászló-emlékművön lévő kőkeresztet.
A rendőrség közölte, rongálás vétség gyanúja miatt indítottak nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Hozzátették, a rendelkezésre álló adatok szerint három férfi még augusztus 24-ről 25-re virradó éjjel a Margit híd északi oldalán letört hat kőkeresztet. A feltételezett elkövetőkről felvétel készült.
Az utóbbi időben több hasonló rongálás is történt, a vallási jelképgyalázás legutóbbi esete a nagy port kavart keresztégetés volt a Pest vármegyei Nagykovácsi melletti Nagy-Szénáson, ahol Szent István napján gyújtották fel az 550 méteres csúcson lévő keresztet.
Nem átlagos vandalizmus
Nyilvánvaló, hogy egy kereszt megrongálója tisztában van azzal, hogy nem pusztán egy tereptárgyat tesz tönkre, hanem egy szimbólumot gyaláz meg. Ez semmiképpen nem nevezhető „átlagos” vandalizmusnak, hiszen egy vallási jelképről van szó, amely ezen túl az európai és magyar kultúra alapjaival is szoros összefüggésben áll
– mondta a Magyar Nemzetnek a történtekről Zila János. Az Alapjogokért Központ elemzője szerint mindkét vonatkozásban rendkívül primitív cselekedetekről van szó.
Nehéz ugyanis alulmúlni mások vallásos hitének meggyalázását, ugyanakkor mind az augusztus 20-ai ügy, mind a Margit híd Szent Koronát ábrázoló kőszobrain található keresztek megrongálása magában hordozza azt az utalást, hogy a rongálóknak valamiért fájdalmat okozhat a tény, hogy a magyar állam keresztyén fundamentumra épült fel, és ezt a sarokkövet – a nyugati balliberális fősodor nyomása ellen lázadva – ma sem akarja félredobni
– mondta az elemző. Hozzátette: nálunk ugyanis nincs divatja az eltörlés kultúrájának, amely történelmi tényeket próbál semmissé tenni csak azért, mert azok nem illeszkednek bizonyos új ideológiai irányzatok realitástól egyre jobban elrugaszkodó tételeihez.
Három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható
Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte: a kereszt egy keresztény vallási szimbólum, de emellett a nemzeti összetartozás jelképe is, amely ott van az Alaptörvényben és a címerünkben is. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte: éppen ezért, ha egy vallási jelképet – jelen esetben egy keresztet – rongálnak meg, az felminősítő körülmény.
Ha vallási tisztelet tárgyát rongálja meg valaki, az már bűntetti minősítést eredményez az elkövetési értékhatártól függetlenül, és három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható
– tette hozzá. Gaudi-Nagy Tamás rámutatott arra is, hogy egy ilyen rongálásnak a keresztény embereket fenyegető célzott üzenete is van.
Éppen ezért egy ilyen cselekmény közösség tagjai elleni erőszakként is értékelhető, gyűlölet-bűncselekménynek tekinthető, ha az elkövető azért tett kárt egy vallási jelképben megsemmisítve azt, hogy azzal a keresztény közösség tagjainak, mint egy jelentős vallási csoportnak kihívó közösségellenességgel üzenjen, bennük riadalmat keltsen, ráadásul éppen a keresztény magyar állam alapítására emlékező ünnep alkalmából
– hangsúlyozta a szakember. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kitért arra is, hogy a Nagykovácsi mellett felgyújtott kereszt kapcsán fennállhat a közveszélyokozás is, így akár hármas halmazat is megvalósulhatott. Szavai szerint a tettes(eke)t mielőbb kézre kell keríteni, és utána a többség és az értékeink védelmében olyan elrettentő ítéletet kell hozni, amely megakadályozza, hogy hasonló bűncselekmények újra megtörténjenek.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook
