Pesti Srácok

A kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztetett a kínai külügyminiszter és az észak-koreai külügyminiszter-helyettes

A kapcsolatok szorosabbra fűzéséről egyeztetett a kínai külügyminiszter és az észak-koreai külügyminiszter-helyettes

A Kína és Észak-Korea közötti kapcsolatok elmélyítéséről egyeztetett hétfőn, Pekingben a kínai külügyminiszter és az észak-koreai külügyminiszter-helyettes – jelentette be a kínai külügyminisztérium nem sokkal azt követően, hogy Phenjan újabb nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát indított.

– jelentette ki a kínai tárcavezető, Vang Ji, hozzátéve: hazája mindig is stratégiai kitekintéssel kezelte a két ország közötti kapcsolatokat. Pak Mjungho észak-koreai külügyminiszter-helyettes szintén a kétoldalú kapcsolatok szorosabbá tételét hangsúlyozta annak érdekében, hogy Phenjan és Peking "közösen lépjenek fel közös érdekeik védelmében", valamint "megőrizzék a régió békéjét és stabilitását".

Észak-Korea és Kína 1961-ben kötött kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amelyben kötelezettséget vállaltak arra is, hogy katonai segítséget nyújtanak a másiknak egy harmadik fél támadása vagy támadási kísérlete esetén. Jövőre lesz 75 éve, hogy a két ország felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, és Pak a hivatalos közlések szerint az erről szóló megemlékezéseket is előkészíti mostani pekingi látogatásával.

PestiSracok facebook image

Vasárnap és hétfőn Phenjan két ballisztikus rakétát is felbocsátott. A dél-koreai, a japán és az amerikai kormány közlése szerint vasárnap este egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak, hétfőn pedig ezer kilométert tett meg egy Phenjan környékéről kilőtt újabb rakéta. Észak-Koreának ENSZ-határozatok tiltják a ballisztikus rakéták fejlesztését, amelyek nukleáris robbanófejek célba juttatására is képesek lehetnek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/AP/Ahn Jung Dzsun

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)