Brüsszel politikai fegyverként használja a jogállamiságot
Az utóbbi időben az európai politika előterébe került a jogállamisági kérdés, amit Brüsszel politikai fegyverként használ - mondta az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kovács Attila hangsúlyozta: változatlanul jelen van a kettős mérce, amit az uniós döntéshozók és véleményvezetők alkalmaznak Magyarországgal, illetve más, a brüsszeli elvárásokat nem teljesítő államokkal szemben. Példaként elmondta, hogy Lengyelországban jelenleg "jogi anarchia van", ám ezt nem veszi górcső alá Brüsszel, miközben Szlovákia ellen azonnal megindították a jogállamisági eljárást, amiért a szlovákok "nem hajlandóak fegyvert szállítani Ukrajnának, és nem engedik be a genderpropagandát" az iskolákba.
Az igazgató hozzátette, hogy az Európai Parlament (EP) Magyarországgal szemben is "felmelegítené a hetes cikkely szerinti eljárást", vélhetően azért, mert "valami utolsó nagy dobást szeretne még" a közelgő választások előtt.
Hangsúlyozta: elfogadhatatlan az egyoldalú megbélyegzés, amit Magyarország az elmúlt bő négy évben megtapasztalt. "Magyarországon vannak problémák, de azok uniós mércével tekintve teljesen hétköznapiak" - fogalmazott, kiemelve: Magyarország teljesítette a kritériumokat, amelyeket az Európai Bizottság megfogalmazott az uniós források felszabadításáért cserébe.
Elmondta: a Magyarországgal szemben évek óta tartó jogállamisági eljárás mostani fázisában a bizottság személyes konzultációkba kezdett, de a magyar álláspont eddig is "falra hányt borsónak bizonyult."
A mi véleményünk csak azért kell az Európai Bizottság illetékes kollégájának, hogy legitimálja az egyébként nagyon gyenge alapokon nyugvó eljárást. A bizottság a kiegyensúlyozott riport érzetét igyekszik kelteni. Nem gondolom, hogy ehhez asszisztálni kellene - magyarázta Kovács Attila, megjegyezve: az eddig megfogalmazott vélemények semmilyen módon nem változtatták meg a bizottság álláspontját.
Az uniós kutatási igazgató kiemelte: a 2024-es év lehetőség a változásra az európai uniós polgárok és a vállalkozások számára. "Olyan politikai erőket kell választani, akik az európai állampolgárok érdekeit helyezik előtérbe
- nyomatékosította.
Kovács Attila beszélt arról, hogy a soron következő, februári EU-csúcson ismét napirenden lesz Ukrajna - ezúttal 50 milliárd euróval történő - támogatása. A "megfáradt európai társadalom" toleranciaszintje azonban szavai szerint csökken. Legitim elvárás az uniós polgárok részéről, hogy az általuk befizetett adót rájuk fordítsák vissza, és az ő érdekeik élvezzenek prioritást egy unión kívüli ország érdekeivel szemben - húzta alá.
A háború tragikus, de a magyar kkv-k, a magyar gazdák, a magyar családok vagy éppen a magyar egyetemek ugyanúgy megérdemlik a forrásokat
- szögezte le.
Az orosz-ukrán háború kapcsán felidézte: Magyarország többször is világossá tette, hogy támogatja a kontinens békéjét, sőt elsőként emelte fel a szavát azért, hogy fegyverszünet és béketárgyalások legyenek.
Megjegyezte: az EU figyelme most egyre inkább az amerikai választásokra irányul, annak kimenetelét várja, hogy "új igazodási pontokat találjon", holott Európának "önálló aktorként kellene és kellett volna fellépnie" a globális ügyekben.
Kovács Attila beszámolt a nemzeti konzultáció eredményeiről is. Közölte: a válaszadók 98,8 százaléka egyetértett abban, hogy szükség van a rezsitámogatásra, Brüsszel pedig "ne szóljon bele a hazai energiahelyzetbe."
Az emberek 99,3 százaléka nemet mondott a migrációra, 97,7 százaléka pedig úgy véli, hogy terrort támogató szervezetekhez sem közvetlenül, sem közvetve nem juthatnak uniós források - ismertette. A válaszadók 99,5 százaléka szerint elég a fegyverszállításokból, mert azok csak elhúzzák a konfliktust, ami pedig az európai gazdaságot gyengíti - folytatta, hozzátéve: 99 százalék szerint nem szabadna több pénzt adni Ukrajnának sem.
Kovács Attila elmondta: a válaszadók 98,6 százaléka szerint nem támogatható a gyermekvédelmi törvény eltörlése vagy "felvizezése" sem, 98 százalék pedig úgy véli, hogy azonnal fel kell számolni a magyarországi pártok külföldi finanszírozását.
MTI; Fotó: MTI/AP/Virginia Mayo
