Pesti Srácok

Az Újszülöttek erdeje programban már közel 400 hektár erdőt telepítettek

Az Újszülöttek erdeje programban már közel 400 hektár erdőt telepítettek

Az Országfásítási programban meghirdetett Újszülöttek erdeje programban a négy évvel ezelőtti indulás óta már közel 400 hektár erdőt telepítettek országszerte – hangoztatta az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára csütörtökön, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Fenyőfő határában.

Zambó Péter a Bakonyerdő Zrt. által 5,8 hektáron telepített újszülöttek erdeje átadóján elmondta, hogy a kormány fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet az erdők szerepére és arra, hogy a 2 millió hektár magyar erdőt óvni kell. Hozzátette: a kormány sokat tesz annak érdekében, hogy 27 százalékra növekedjen az ország fával borított területe. Jelenleg ez 25,4 százalék. Kiemelte, hogy a trianoni békediktátum után az ország erdősültsége 11 százalék volt. Száz év alatt a magyar erdészek egymillió hektár erdőt telepítettek a mai Magyarország területén. A rendszerváltás óta 200 ezer hektár új erdő létesült, 2019 óta pedig 47 300 hektár új erdő telepítésére adtak be pályázatot, amiből 32 ezer hektár új erdő telepítése valósult már meg. Az államtitkár hangoztatta, hogy az új közös agrárpolitikában újabb összegek állnak rendelkezésre erdőtelepítésre, a pályázatok hamarosan megjelennek. Elmondta: amíg az előző ciklusban 106 milliárd forint volt erdőtelepítésre, erdőgazdálkodásra fordítható, addig következő időszakban ez az összeg 310 milliárd forintra nő, amelyből közel 170 milliárd forintot tesz ki az erdőtelepítésre fordítható összeg.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy az Újszülöttek erdeje programban az a cél, hogy minden megszületett gyermek után tíz, de legalább összesen egymillió fát ültessenek évente. A programot az AM támogatja, de a klímapolitikai célok elérése érdekében az EM évente kétmilliárd forinttal támogatja. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban a gazdaság úgy tudott növekedni idehaza, hogy közben a károsanyag-kibocsátás csökkent. Az 1990-es bázisévhez képest 37 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás. Hozzátette: zajlik a Nemzeti klíma- és energiaterv felülvizsgálata, és annak érdekében, hogy 2050-re a klímasemlegességet elérje Magyarország, a célszámot szeretné a kormány 2030-ig 50 százalékra növelni. Koncz Zsófia kitért arra is, hogy a kormány igyekszik a villamosenergia-termelést folyamatosan növelni, amiben két fő pillérre támaszkodik. Az egyik a napenergia-kapacitások növelése, a másik az atomenergia. Részletezte, hogy a napenergia esetében 2030-ig korábban 6000 megawatt kapacitás kiépítését tűzték ki célul. Jelenleg 6100 megawatt kapacitás működik, így a tervek szerint a célt 12 ezer gigawattra szeretnék növelni. Az államtitkár kulcskérdésnek nevezte az energia tárolását is. A kormány 200 milliárd forint keretösszegű pályázattal segíti a cél elérését – mondta. Mindezeken túl Koncz Zsófia az energiahatékonyság szempontjából fontosnak nevezte, hogy a családi házak is korszerűek legyenek; ennek érdekében zajlik az Otthonfelújítási program társadalmi egyeztetése, amit hamarosan meg fognak hirdetni.

Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Győr-Moson-Sopron vármegyében 2022-ben több mint 4500 gyermek született, így 5,8 hektáron telepítenek erdőt. Hozzátette: a program indulása óta Veszprém vármegyében minden évben vállalták erdők telepítését. A nyolc focipályányi területen őshonos fafajokat, elsősorban szürke nyárat, erdei fenyőt ültettek, de a változatos erdőkép és a biológiai sokszínűség miatt szilfákkal, vadkörtével vagy bibircses nyírrel elegyítették az állományt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.