Visszafordíthatatlan spirált indítottak el Zuckerbergék a tényellenőrzésükkel – megszüntetése már csak formalitás
Hosszútávú következményeket okozott a Facebook 2016-ban bevezetett, majd idén januárban eltörölt tényellenőrzési rendszere. Nemcsak ismert jobboldali médiumokat – így többek között a mi oldalunkat – vagy véleményvezéreket hallgattatott el, hanem akár pártokat is, gondolva a Mi Hazánkra. Szakértő szerint itt a jobboldalnak is komoly feladata van, hiszen a baloldal erősebb véleményformálásra képes, és könnyebben tudja ostobaságnak címkézni a konzervatív véleményeket, mint fordítva. És mivel Amerikában már régebben átengedték a baloldalnak a véleménymonopóliumot, Zuckerberg lépése csupán formalitás lehet.
Tíz évet sem élt meg a Facebook tényellenőrzési rendszere, amelyet 2016-ban vezetett be Mark Zuckerberg, majd idén januárban jelentette be megszüntetését.
A csaknem kilenc évet megélt „tényellenőrzésnek” az volt a következménye, hogy politikai okokból felfüggesztették többek között lapunk oldalát is, de áldozatul esett a Mandiner, Bayer Zsolt, Bohár Dániel és Deák Dániel oldala is. Gyakorlatilag csak jobboldali véleményeket cenzúrázott a platform, egyre erőteljesebben és egyre látványosabban, miközben a baloldalról jövő gyűlöletcunamikat gond nélkül átengedte az algoritmus.
Erről egyébként Szűts Zoltán médiakutató is beszélt a Mandinernek.
„Minden közösségimédia-platform egy olyan vállalat, ami saját kis birodalmat, homokozót hoz létre, mint egy miniállam, amiben ő hozza a szabályokat. A Facebooknak egy időben saját bírósága volt. A belső ellenőrzőfolyamat persze fontos lenne. Nagy csalódás volt viszont, hogy ez nem átlátható folyamat volt. Nem látunk bele az algoritmusba, hogy kiket erősít fel és teker le, de úgy tűnt kívülről, mintha a konzervatív hangokat jobban letekerte volna”
– mondta az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója.
Szűts szerint mindez persze lehet, hogy egy hosszú hagyomány folytatása, hogy itthon mindig a baloldali hangok voltak erősebbek a médiában, és lehet, hogy ez kúszott át a közösségi médiába is. Nem csak a tényellenőrzést látja problémaként, hanem azt is, hogy a baloldal erősebb véleményformálásra képes, még négy ciklusnyi jobboldali kormányzás után is. Ebben szerinte a jobboldalnak komoly feladata van.
„Összemosódást érzek. Egyrészt van egy általános elégedetlenség a közösségi médiával kapcsolatban, miszerint a butaság jobban terjed. Másrészt a baloldal pedig azt mondja, hogy a jobboldali-konzervatív vélemények butaságok, és ezeket korlátozni kell, azaz a kettő egybecsúszik”
– folytatja a médiakutató.
Szűts ugyanakkor figyelmeztet: a butaság valóban jobban terjed, de a baloldali moderátorok, tényellenőrök és megmondóemberek ezt rendszerint a jobboldalhoz kötik. Ugyanakkor ő ebben nem elsősorban a Facebookot, mint céget magát hibáztatná, hanem inkább a platform baloldali megszállásáról beszélne.
„Mindez pedig egy régebbi és tágabb probléma része: hogy az egész közéleti véleménymonopóliumot átengedték Amerikában a baloldalnak már régen. A konzervatív értékrend szigorúbb, nyilván nehezebben terjed ez az értékrend a közösségi médiában, ahol mindenki azt hirdeti, hogy valósítsd meg önmagad”
– zárta szavait a kutató.
