A Tiszának "köszönhetően" a nemzetközi sajtóban már elterjedt, hogy a magyarok többsége támogatja Ukrajna NATO-csatlakozását
Ukrajna EU-csatlakozásának hazai közéleti megítélését nem csupán a spontán kialakuló különböző vélemények alakítják. A kérdés körül formálódó diskurzus mögött tudatosan felépített politikai és médiakommunikációs stratégiák is kirajzolódnak, ezek mozgatórugói azonban ritkán kerülnek a nyilvánosság fókuszába - kezdi elemzését a Transzparens újságírásért. Az elemzésben többek között rámutatnak: a Tisza Párt által bemutatott, saját konzultációs íveikre alapozott adat – miszerint a magyarok 58%-a támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – gyorsan megjelent a nemzetközi sajtóban, független, hiteles felmérésként tálalva.
Az írásban emlékeztetnek: az Európai Parlament 2024. november 19-i rendkívüli ülésén, amelyet az orosz–ukrán háború ezredik napja alkalmából tartottak, a Tisza Párt két EP-képviselője, Dávid Dóra és Lakos Eszter ukrán zászlóval és uniós szimbólumokkal díszített pólóban jelent meg az ülésteremben. Öltözetük egyértelmű szolidaritást fejezett ki Ukrajna mellett, és illeszkedett a Manfred Weber vezette Európai Néppárt frakciójának akciójához, amelynek minden tagja hasonló pólót viselt az ülésen. Miután a téma mindig erős indulatokat kelt a magyar közbeszédben, ez az akció is sok kritikát kapott. Az Európai Parlamentben ülő képviselők ugyanis legalább annyira képviselik saját nemzetüket, mint saját jelölő pártjaikat, vagy az azokat egyesítő pártcsaládjaikat - írják. Erre alapozva a jobboldali sajtótermékek "támadó hangvétellel" háborúpárti jelzővel illette a Tisza pártot és annak képviselőit.
Sorosék kérésére itthon is kikutatták, hogy többen támogatják a tagságot mint, akik elutasítják
A közvélemény eközben a Republikon Intézet 2025 márciusában készített közvélemény-kutatása alapján megosztott Ukrajna EU-csatlakozásának kérdésében. A kutatás alapján a megkérdezettek 49 százaléka támogatta Ukrajna belépését az Európai Unióba, míg 42 százalék ellenezte azt – tehát valóban csak egy szűk többség állt ki a csatlakozás mellett. A Republikon már az orosz–ukrán háború kezdetén is a brüsszeli állásponttal összecsengő eredményt mért. 2022 márciusi kutatásuk is, amelyben azt vizsgálták, mit gondolnak a magyarok arról az állításról, hogy „Magyarországnak kötelessége segíteni ukrán szomszédjainkon, akkor is, ha ez negatív gazdasági következményekkel járhat Magyarország számára”. A válaszadók kétharmada egyetértett ezzel - jegyzi meg az elemzés.
Legfrissebb kutatását az Intézet úgy jelentette meg a nyilvánosságban, mintha a magyarok többsége támogatná Ukrajna EU-csatlakozását. A számok azonban mást mutatnak: a felmérés szerint csupán 49 százalék mondta azt, hogy támogatná Ukrajna belépését, míg 42 százalék ellenezte – vagyis a társadalom véleménye megosztott, nem beszélhetünk egyértelmű többségről.
Az írás szerint külön figyelemre méltó, hogy mindezt egy olyan intézet mérte és kommunikálta így, amely jelentős külföldi támogatásokból működik. A Republikon 2023-ban több mint 94 ezer dollárt kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól, míg a német Szabad Demokrata Párthoz köthető alapítvány 11,5 ezer euróval támogatta. Ez a háttér azt a kérdést is felveti, hogy a kutatás hogyan illeszkedik azoknak a nemzetközi szereplőknek az érdekeihez, akik finanszírozzák az intézetet.
Majd jöttek Petiék, akik kimutatták ugyanazt, mint a sorosista Republikon
A Transzparens Újságírásért elemzésében szintén emlékeztetnek: a Tisza Párt „Nemzet Hangja” kezdeményezése a nyilvánosságban népszavazási kampányként jelent meg, Magyar Péter is ennek megfelelően kommunikált, jogilag azonban semmiképpen nem tekinthető valódi népszavazási eljárásnak a kezdeményezés, így annak súlyával sem bír semmilyen szempontból. A párt nem nyújtott be hivatalos kérdést a Nemzeti Választási Irodához, nem kezdte meg a törvényben előírt aláírásgyűjtést, és semmilyen jogi lépés nem történt annak érdekében, hogy a kezdeményezés hivatalossá váljon. Így a kampány inkább politikai akciónak, mint valódi demokratikus vélemény-felmérésnek tekinthető.
A Tisza Párt által bemutatott, saját konzultációs íveikre alapozott adat – miszerint a magyarok 58%-a támogatja Ukrajna EU-csatlakozását – gyorsan megjelent a nemzetközi sajtóban, független, hiteles felmérésként tálalva. A lengyel közmédia angol nyelvű portálja, a TVP World például címében és szövegében is azt sugallja, hogy „a többség támogatja Ukrajna csatlakozását”, a Tisza Párt adatát közvetlenül reprezentatív közvélemény-kutatásként kezelve. A cikk nem tér ki arra, hogy a felmérés nem független kutatás, hanem egy párt által indított online konzultáció, amelynek válaszadói köréről, mintavételi módszeréről vagy ellenőrizhetőségéről semmilyen részletes információ sem ismert - mutatnak rá az írásban.
Hasonló módon számolt be az állításról az Ukrajinszka Pravda is, amely cikkében azt írja: „A magyarok 58%-a támogatja Ukrajna uniós csatlakozását”, Magyar Péter nyilatkozatára alapozva, mindenféle kritikai megjegyzés vagy módszertani különbségtétel nélkül. A hír így könnyen félreérthető, és egy átfogó, független kutatás eredményeként értelmezhető, holott apapvetően politikai kommunikációs céllal készült egy bázismozgósítási kezdeményezés égisze alatt. Utcán aláírható kérdőívekről beszélhetünk inkább, mint tudományos módszertannal, a valós társadalmi támogatottságot megvizsgálni kívánók felmérésről. Ez a jelenség – amikor egy hazai politikai szereplő saját, ellenőrizetlen adatát a nemzetközi sajtó úgy tálalja, mintha az a magyar társadalom véleményét tükrözné – könnyen félrevezető lehet, és a dezinformáció nemzetközi kockázatát is magában hordozza, különösen egy olyan geopolitikailag érzékeny ügyben, mint Ukrajna uniós csatlakozása
- írják.
Az elemzés összegzésében rámutatnak: az Ukrajna EU-tagságát támogató narratíva magyarországi megjelenése alapján kirajzolódik egy tudatosan épített, kampányszerű kommunikációs stratégia képe. Szerintük a közvélemény formálása nem kizárólag független szakmai elemzésekre vagy kiegyensúlyozott vitákra támaszkodik, hanem sok esetben politikai szereplők által generált üzenetekre, amelyek a nemzetközi médiában is visszhangot kapnak.
A különböző intézmények és politikusok – ideértve a Republikon Intézetet, Horn Gábort, vagy éppen a Tisza Párt vezetőjét, Magyar Pétert – aktív szerepet vállalnak abban, hogy az ukrán EU-integráció támogatottságát társadalmi konszenzusként jelenítsék meg, még akkor is, ha az adatok ezt nem minden esetben támasztják alá egyértelműen. Mindez pedig azt a benyomást kelti, hogy nem pusztán vélemények, hanem egy irányított, politikai célokat is szolgáló kampány alakítja az erről szóló hazai nyilvánosságot
- szögezik le az írásban.
(Transzparens újságírásért / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
