Pesti Srácok

Elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja - tájékoztatott honlapján az Alkotmánybíróság (AB).

Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), ahol 1974-ben végzett, summa cum laude minősítéssel. 1974 márciusától 2012 augusztusáig volt egyetemi oktató az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, ezzel a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett, 2000-től egyetemi tanár.

Az AB honlapján azt írta, az ELTE ÁJK-n alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát a szemináriumi szinten oktatott öröklési jog kivételével. Tanítványai nem csak kiemelkedő tudása, hanem erkölcsi nagysága miatt is tisztelték. Számos egyetemi tankönyv, jegyzet, közel száz publikáció szerzője, gyűjteményes könyve "Ember és tulajdon" címmel 2013-ban jelent meg. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog és az emberi jogok.

1996-ban az ELTE győri kihelyezett tagozatán a Polgári Jogi Tanszék vezetőjévé nevezték ki, amely tisztséget a Széchenyi István Egyetem megalakulását követően is betöltötte, egészen 2015-ig. Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása.

PestiSracok facebook image

2001. július 1-jétől 2007. április 20-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. Az Országgyűlés 2007 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2007. április 21. napjától. 2014. december 1-jén az Alkotmánybíróság elnökévé választották 2015. február 25-i hatállyal. Alkotmánybírói és elnöki mandátuma 2016. április 21-ig tartott.

1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Az Alkotmánybíróság honlapján úgy fogalmazott, hogy a szervezet jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Lenkovics Barnabás személyében gyászolják az Alkotmánybíróság volt elnökét, számos nagy jelentőségű alkotmánybírósági határozat előadó alkotmánybíróját, a polgári jog, azon belül is a dologi jogok szaktekintélyét, valamint az emberi jogok védelmezőjét.

Lenkovics Barnabást az AB saját halottjának tekinti, a temetésről később adnak tájékoztatást.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.