Pesti Srácok

Elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke

Életének 75. évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság volt elnöke, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja - tájékoztatott honlapján az Alkotmánybíróság (AB).

Lenkovics Barnabás 1950. július 26-án született a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Rakamazon. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban érettségizett, majd 1969-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK), ahol 1974-ben végzett, summa cum laude minősítéssel. 1974 márciusától 2012 augusztusáig volt egyetemi oktató az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékén, 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, ezzel a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett, 2000-től egyetemi tanár.

Az AB honlapján azt írta, az ELTE ÁJK-n alkotmánybíróvá választásáig Harmathy Attilával felváltva oktatták önállóan a polgári jog teljes anyagát a szemináriumi szinten oktatott öröklési jog kivételével. Tanítványai nem csak kiemelkedő tudása, hanem erkölcsi nagysága miatt is tisztelték. Számos egyetemi tankönyv, jegyzet, közel száz publikáció szerzője, gyűjteményes könyve "Ember és tulajdon" címmel 2013-ban jelent meg. Szakterülete a polgári jog, kutatási területe a dologi jog, különösen a tulajdonjog és az emberi jogok.

1996-ban az ELTE győri kihelyezett tagozatán a Polgári Jogi Tanszék vezetőjévé nevezték ki, amely tisztséget a Széchenyi István Egyetem megalakulását követően is betöltötte, egészen 2015-ig. Nevéhez fűződik a győri egyetemen a polgári jog oktatásának megszervezése, illetve oktatási programjának kialakítása.

PestiSracok facebook image

2001. július 1-jétől 2007. április 20-ig az állampolgári jogok országgyűlési biztosa volt. Az Országgyűlés 2007 márciusában választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 2007. április 21. napjától. 2014. december 1-jén az Alkotmánybíróság elnökévé választották 2015. február 25-i hatállyal. Alkotmánybírói és elnöki mandátuma 2016. április 21-ig tartott.

1994-ben Trefort Ágoston-emlékéremmel tüntették ki, 2017-ben pedig a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.

Az Alkotmánybíróság honlapján úgy fogalmazott, hogy a szervezet jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Lenkovics Barnabás személyében gyászolják az Alkotmánybíróság volt elnökét, számos nagy jelentőségű alkotmánybírósági határozat előadó alkotmánybíróját, a polgári jog, azon belül is a dologi jogok szaktekintélyét, valamint az emberi jogok védelmezőjét.

Lenkovics Barnabást az AB saját halottjának tekinti, a temetésről később adnak tájékoztatást.

Forrás/Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.