A Kúria helybenhagyta a szivárványos menet betiltásáról szóló határozatot
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
A rendőrség még június 13-án ismét, immár harmadszorra tiltotta meg az Amnesty International Magyarországnak, a Háttér Társaságnak, a Magyar Helsinki Bizottságnak és a TASZ-nak, hogy megtartsák a Pride-felvonulást, ezért a négy jogvédő szervezet a Kúriához fordult. A Kúria a felperesek keresetét pénteken elutasította, és helybenhagyta a betiltásról szóló rendőrségi határozatot. Az ítélet ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A Kúria a gyűlés céljával kapcsolatosan a rendőrség következtetéseit helytállónak találta. Megállapította, hogy a gyűlés célja egyebek mellett a transznemű emberek nem- és névváltoztatási jogával kapcsolatos kiállásra is irányul, márpedig a transzneműség fogalmi eleme az, hogy az adott személy a születési nemétől eltérően határozza meg a saját nemét. Erre tekintettel alappal merült fel kétely a rendőrségben arra vonatkozóan, hogy a gyűlés bejelentett célja önmagában felveti a gyűlés megtartása során a gyülekezési törvénybe és a gyermekvédelmi törvénybe foglalt tilalomba ütközést, amely kételyt a szervezők a gyülekezési hatóság által tartott egyeztetésen nem tudtak eloszlatni, az egyeztetés során ugyanis az ezzel kapcsolatos releváns kérdésekre kitérő válaszokat adtak.
A Kúria ugyanakkor határozatában továbbra is azt állapította meg, hogy a rendőrség nem bizonyította, hogy a menet szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként, ehhez ugyanis csak közvetett bizonyítékokat használt. A rendőrség határozatában azzal érvelt, hogy a jogvédő szervezetek által szervezett szivárványos felvonulás a valóságban Budapest Pride lesz vagy átalkulhat azzá, tekintettel arra, hogy azt június 28-ra tervezik.
A Kúria az irányadó gyakorlatnak megfelelően nem adott helyt a felpereseknek az Alkotmánybíróság, illetve az Európai Unió Bírósága megkeresése iránti indítványának, mert a gyülekezési törvény által meghatározott 3 napos elbírálási határidő ezt nem teszi lehetővé.
