Kamubékekövet: Mit is képviselnek Magyar Péterék?
A zsebmessiás néhány hónapja még az ukrajnai háború tervezőasztalánál akart ülni, most szemrebbenés nélkül állítja, hogy ő békepárti. Márpedig a "hajlandók koalíciójáról" már a megalakulása óta tudni lehetett, hogy Ukrajna feltétel nélküli háborús támogatását tűzik ki célul a tagjai – írta a Bennfentes.net az oldalán.
A Hajlandók Koalíciója egy nemzetközi, leginkább európai szövetség, amit Ukrajna támogatása érdekében hoztak létre. Célja, hogy átfogó segítséget nyújtson, beleértve a katonai támogatást is, és kész legyen békefenntartó, “biztosító” erők küldésére, ha a békeegyezmény megszületik.
A koalíciót gyakran “Tettrekészek Koalíciója” néven is említik, ami arra utal, hogy a tagok készek cselekedni Ukrajna érdekében.
A 444 március elején lelkendezve tudósított a megalakulásáról, és ugyanilyen lelkesültséggel idézték Rácz Andrást is, aki a szokott módon bélyegezte meg a háborúellenes országokat, benne hazánkat és Szlovákiát. A szövetség létrejöttét az Egyesült Államok külpolitikai prioritásainak megváltozása ösztönözte.
A korábbi, demokrata adminisztráció háborús politikája helyett Trump elnök évek óta a fegyverszünet és a békekötés mellett érvel, és ez arra sarkallta az ukrajnai háborúban érdekelt európai vezetőket, hogy az Egyesült Államok hiányában fokozzák a háborús erőfeszítéseiket, és arról gondolkodjanak, hogyan lehetne katonákat - ahogyan ők fogalmaznak: “biztosító erőket” - telepíteni Ukrajnába.
A londoni csúcstalálkozó, amelyet Keir Starmer brit miniszterelnök hívott össze, válaszlépés volt arra, hogy az USA Trump elnökségének kezdetétől nem biztosít további támogatást, egyben azt is jelezte, szó sem lehet arról, hogy amerikai szárazföldi erők jelenjenek meg Ukrajnában.
Ezért a koalíció célja, hogy Európa egy “nehéz munkát végezzen” el a védelem terén.
A háborús szövetség hivatalosan 2025. március 2-án, Londonban alakult meg, Keir Starmer brit miniszterelnök védnöksége alatt.
Az első csúcstalálkozón 18 európai vezető vett részt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A koalíció előzményei egyébként 2025 február 17-re nyúlnak vissza, amikor Macron egy kis csoporttal Párizsban találkozott Trump és Putyin telefonbeszélgetése után, hogy megvitassák Ukrajna helyzetét.
Keir Starmer brit miniszterelnök azokat az európai politikusokat látta vendégül Londonban, akik akarnak és készek is érdemben tenni Ukrajnáért.
Ennek megfelelően Orbán Viktor magyar, és Robert Fico szlovák miniszterelnököt a nyíltan háborúellenes magatartásuk miatt nem hívták meg a háborúpárti klubba.
A csúcstalálkozó 18 résztvevője már az első találkozón fontmilliárdos hadisegélyről állapodott meg Ukrajna részére.
A magyar miniszterelnök annak ellenére is értékelte a találkozót, hogy érthető okokból nem vett rajta részt.
“Londonban az európai vezetők úgy döntöttek, hogy nem békére, hanem háborúra van szükség. Úgy döntöttek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Ez rossz, hibás és veszélyes. Magyarország marad a béke pártján!”
– írta március 2-án a magyar kormányfő.
De értékelt Magyar Péter, a Tisza vezetője is, aki sajnálkozott amiatt, hogy Magyarország nem ül ott a háborút tervezgetők között.
“Szerintem nagyon fontos, hogy ilyenkor ott legyünk az asztalnál. Az a legveszélyesebb Magyarország – és más országok – számára, ha nincs ott az asztalnál, amikor róla is tárgyalnak.”
Hogy miből vette Magyar, hogy Londonban Magyarország jövője is terítékre kerül egy ukrajnai háborús egyeztetésen, az rejtély.
Vagy Magyar pontosan tisztában van azzal, hogy a nyugatiak háborút terveznek Kelet-Európában.
Magyar időközben elfelejtette a 3 hónappal ezelőtti szavait, és az alább látható videóra reflektálva azt állította, a Tisza békét akar, miközben 3 hónapja még sajnálta, hogy Magyarország nem ül ott a háború tervezőasztalánál.
A millió eurós kérdés az, hogy Magyar miért sajnálkozott 3 hónapja, hogy Magyarország nem tagja ennek a háborús klubnak?
És ha sajnálkozott 3 hónapja, hogy nem vagyunk tagok, akkor miért állítja 3 hónap elteltével egy Voks 2025 videót látva, hogy a korábbi sajnálkozó mondataival szemben a Tisza a béke oldalán áll?
Mert az asztal, ahová 3 hónappal ezelőtt Magyar vágyott, ott bizony a kiterjedt kelet-európai háborút tervezgetik lépésről-lépésre.
A kérdések azért is jogosak, mert köztudott, hogy a tiszások minden, Ukrajna gyorsított csatlakozását erőltető határozatot megszavaznak az Európai Parlament bizottságaiban, és a tiszás Ruszin-Szendi pont azt állítja, hogy “ha Ukrajna az EU tagja lenne, akkor jogosan mennének be oda a mi erőink.”
Európai Parlamenti delegációvezetőjük, Tarr Zoltán egy lengyel tv-nek a napokban a háborús készülődésre és Ukrajnára utalva azt mondta:
Részt akarnak venni az uniós döntéshozatalban, és ők “másfajta politikát” képviselnek majd Ukrajna ügyében.
Ebből következik egy kérdés: vajon azért erőlteti Brüsszel és a Tisza is, hogy Ukrajna gyorsítósávon kerüljön be az Unióba, hogy onnantól hivatalosan is beavatkozhasson az Unió az orosz-ukrán háborúba?
Tisza-taktika: itthon azt állítják, ők a béke nagykövetei, de Brüsszelben megszavaznak minden háborús javaslatot, és kikotyogják a terveiket.
De nem csak a csatlakozási határozatokat, hanem az újabb és újabb uniós pénzeket is megszavazzák a Tiszások Brüsszelben, amikből újabb fegyvereket vehetnek az ukránok.
Ráadásul Magyar maga is kezdeményezője volt egy brüsszeli, háborús dokumentumnak, amely továbbra is pénzelni akarja az öldöklést, és a Tisza vezére ahhoz is a nevét adta, hogy Brüsszel büntesse meg Magyarországot, és a vétók miatt kerülje meg a döntéshozatalban.
Később letagadta, hogy előterjesztő lenne, és a dokumentumról is kitakarították a nevét, de a digitális jelekből a Bennfentes bebizonyította, hogy Magyar valóban előterjesztő volt.
Az is köztudott, hogy a Tisza képviselői abban a pártban ülnek, melynek vezetője többször kijelentette, csak az ülhet közöttük, akik támogatják Ukrajnát: “mi vagyunk Ukrajna támogatásának pártja”, fogalmazott Manfred Weber, és Ukrajna gyorsított csatlakoztatásáról a Néppárt nemrég egy hivatalos dokumentumot szavazott meg a saját kongresszusán.
Kiemelt kép: Magyar Péter. Fotó: MTI/Purger Tamás.
