Az ENSZ megint aggódik az afgán nők miatt, de érdemben úgysem fog semmit sem csinálni
Bagram, 2024. augusztus 14.
Az amerikai vezetésû nemzetközi haderõ Afganisztánból történõ kivonulásának harmadik évfordulóját ünneplõ tálib harcosok házi készítésû petárdákhoz való robbanószert tartalmazó marmonkanákkal a dél-afganisztáni Hilemnd tartományban fekvõ Laskar-Gálban 2024. augusztus 14-én.
Fotó: MTI/AP/Abdul Khaliq
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) afganisztáni missziója a mai napon aggodalmának adott hangot, hogy a tálib kormány több nőt is őrizetbe vett a szigorú öltözködési szabályok megsértése miatt. Természetesen, ezt követően se számítson senki változásra a tálibok által 2021 augusztusától uralt országban. Ugyanis a sokadik ENSZ nyilatkozat sem fog változtatni az ottani helyzeten.
Az UNAMA közleménye szerint a július 16-a és 19-e között Kabulban őrizetbe vett nők öltözéke a tálibok szerint nem felelt meg az előírásoknak, amelyek megkövetelik a nőktől, hogy az utcára kilépve a teljes testüket elfedjék, beleértve az arcukat is. Hogyhogy nem, a tálibok tagadták az őrizetbe vételeket. Nem is nagyon érdekli őket az ilyen rámutató magatartás, az meg főleg nem, hogy az ENSZ mit mond.
Az ENSZ egy gittegylet
Az egyebek között az öltözködési szabályok ellenőrzéséért is felelős, "az erkölcsös élet betartásán őrködő" tálib minisztérium szóvivője, Szejfuliszlám Hajbar vasárnap persze azt mondta, hogy nem történtek őrizetbe vételek és senkit nem vittek börtönbe, a tárca közleményében pedig azt közölték, ők csupán "a helyes öltözetet igyekeznek népszerűsíteni" a lakosság körében.
Habár ennek ellentmond, hogy a minisztérium 2024-ben már tett említést több, "nem megfelelően öltözött" nő őrizetbe vételéről, azonban azt nem részletezte, hányan kerültek őrizetbe.
A tálibok hatalomra kerülésük óta számos, a nőkre nézve hátrányosan megkülönböztető rendelkezést hoztak, például egy tavaly kiadott rendeletben gyakorlatilag megtiltották azt is számukra, hogy otthonaikon kívül hangosan megszólaljanak. Emellett a eltiltották a nőket attól, hogy középiskolába és felsőoktatási intézménybe járjanak.
Az ENSZ a tálibok gyakorlatát egyébként korábban már nemi apartheidnek minősítette, amely érdemben nem befolyásolta a nők hátrányos helyzetét az országban.
