Szijjártó Péter: Magyarország áramigényének ellátása elképzelhetetlen nukleáris energia nélkül
Fotó: Soós Lajos
Magyarország áramigényének ellátása elképzelhetetlen nukleáris energia nélkül, ezért jelenleg is folyik a munka a paksi atomerőmű bővítésén, amellyel nagyjából 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető évente – közölte a tárca közleménye szerint a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. Szijjártó Péter jelezte, hosszú távú földgázvásárlási megállapodást írtak alá az ENGIE-vel és a Shell-lel.
Szijjártó Péter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán hangsúlyozta, hogy a világgazdaságban alapvető átalakulás zajlik egy hatalmas technológiai forradalommal párhuzamosan, amelynek nyomán a globális villamosenergia-igény drámaian növekedni fog.
Aláhúzta, hogy a közúti közlekedés elektromos átállása, a nagy adatközpontok építése, illetve a hűtési-fűtési igények erősödése mind ebbe az irányba mutat, ez látható Magyarországon is. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy hazánk a földrajzi és természeti adottságaiból fakadóan ezt az igényt megbízható, biztonságos, környezetkímélő módon, olcsón egyedül nukleáris energia révén tudja fedezni.
Ezért üdvözölte, hogy a Donald Trump vezette új amerikai kormány feloldotta a paksi bővítést is érintő szankciókat, európai korlátozások pedig nincsenek érvényben, így jelenleg a nemzetközi jogi környezet lehetővé teszi a projekt folytatását.
Szijjártó Péter: halad a paksi bővítés
Tudatta, hogy a két tervezett blokk alatt összesen 3,5 millió köbméternyi föld kiemelésére van szükség, és ebből kétmillió köbméter már megvan, s az idei év végén fogják megkezdeni a munkát a hatos blokk nukleáris szigetén.
Talajszilárdítás vonatkozásában 17 hektáros területről beszélünk, 75 ezer talajszilárdítási cölöpöt kell behelyeznünk a földbe, ebből 43 ezer van már lent. Ez a munka az ötödik és a hatodik blokk nukleáris szigetét alkotó leendő épületek alatt már befejeződött, és az idei év végén folytatódik a talajszilárdítás a további területeken
- tájékoztatott.
A miniszter elmondta, hogy az építkezéssel párhuzamosan zajlik a hosszú gyártási idejű eszközök gyártása is,
- Oroszország,
- Németország és
- Franciaország hat városában.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nemrég megállapodás született az amerikai technológiák kizárólagos használatáról a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) tekintetében.
Ez olyan technológiai folyamat, amely messze van még a végétől. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogyha ez a technológia valóban létrejön, akkor ezt a magyarországi energiamixben is alkalmazni lehessen
- vélekedett.
Szijjártó ismertette az ország biztonságos energiaellátása érdekében hozott diverzifikációs döntéseket és szerződéseket, és arra emlékeztetett, hogy hosszú távú földgázvásárlási megállapodást írtak alá az ENGIE-vel és a Shell-lel.
A diverzifikáció szerintem azt jelenti, hogy minél több forrásból, minél több útvonalon szerezzünk be energiahordozókat, nem pedig azt, hogy az eddigieknél drágábban és kevésbé megbízhatóan vegyünk energiahordozót az eddiginél kevesebb forrásból és kevesebb útvonalon
- jelentette ki.
A miniszter végül kifejtette, hogy a tavalyi év végére Magyarország 37,3 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az Európai Unió átlaga az 35 százalék, tehát itt afölött teljesítettünk. 2010-hez viszonyítva pedig a GDP-arányos üvegházhatású gázkibocsátásunk 38,3 százalékot ért el, itt az EU-s átlag az gyakorlatilag ugyanennyi. Jelenleg ott tartunk, hogy a villamosenergia-termelésben a karbonsemleges arány 69 százalék, ugye ezt fogja 90 százalék köré növelni majd a paksi beruházás, amellyel mintegy 17 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást tudunk megelőzni évente. A napenergia terén elértük a 8100 megawatt teljesítményt. Ez egyébként azt jelenti, hogy tízszeresére növeltük hat év alatt a napenergia alkalmazását. Ezt 2030-ra terveztük, tehát öt-hat éves előnyben vagyunk
- közölte.
Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos
