Törvénymódosítással lépnek fel a csaló jogosítványszerzők ellen

James Bond-i eszközökkel, dublőrökkel és hamis külföldi bizonyítványokkal próbálnak jogosítványhoz jutni azok, akik nem hajlandók megtanulni a KRESZ-szabályokat. Az idén már legalább 30 rejtett kamerás csalót kaptak el, a kormány törvénymódosítással lépne fel a csaló jogosítványszerzők ellen, lehetővé téve a vizsgatermekben a mobilkommunikációs jelek zavarását. A Közlekedésbiztonság című szakportál exkluzív cikkét szemlézzük.

Törvénymódosítással a csalási hullám ellen

A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) adatai szerint 2025-ben már legalább 30-an próbáltak rejtett kamerával és fülhallgatóval, külső segítséggel teljesíteni az elméleti vizsgát. A Közlekedésbiztonság szakportál szerint újra divatba jöttek a dublőrök és a hamis külföldi iskolai végzettséget igazoló okmányok is.

A legfontosabb 5 tény a 2025-ös vizsgacsalásokról

1. Legalább 30 rejtett kamerás csaló – az idén lebukott vizsgázók gombnak álcázott kamerával közvetítették élőben a kérdéseket, a segítőjük pedig szinte észrevehetetlen fülhallgatón súgott.
2. 21 eljárás indult, a csalókat fél évre kitiltották minden vizsgáról – így a gyakorlati oktatást sem kezdhetik meg.
3. Négy dublőr bukott le – volt, akinél a gyakorlati órákon derült ki, hogy nem ugyanaz a személy vizsgázott elméletben, aki később a volán mögé ült.
4. Újra terjednek a hamis külföldi bizonyítványok – főként iskolai végzettséget igazoló okmányokkal próbálnak megspórolni évek tanulását.
5. November 11-én benyújtott törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy a KAV vizsgatermekben zavarja a mobiltelefonok és egyéb kommunikációs eszközök jelét.

Hogyan működik a „James Bond-módszer”?

A csalók apró, gombnak vagy dísznek látszó kamerát erősítenek a ruhájukra, a képet egy közeli segítő nézi (általában autóban várakozik az épület közelében), és egy szinte láthatatlan fülhallgatón mondja be a válaszokat. A hatósugár miatt a „súgó” nem lehet messzebb 50–100 méternél.

A KAV nem hatóság, ezért nem motozhat, nem veheti el a telefonokat, és eddig nem is zavarhatta a jeleket. A vizsgáztatók ezért főként a gyanús jelekre hagyatkoznak: túl vastag ruha, furcsa testtartás, „máshol járó” tekintet, vagy az, ha valaki lakóhelyétől több száz kilométerre jelentkezik elméleti vizsgára – annak ugyanis semmi értelme nincs.

Miért éri meg százezreket fizetni a csalásért?

A lebukott csalók többsége már évek óta jogosítvány nélkül vezet, büntetéseket és eltiltásokat gyűjtött be, és félő, hogy börtönbe kerülnek, ha továbbra is eltiltás hatálya alatt ülnek volán mögé. Nekik gyors és „biztos” megoldás kell: aki nem tudja megtanulni a KRESZ-t, fizet 100–400 ezer forintot a külső segítségért vagy a dublőrért.

Miért különösen veszélyesek a csalók a közutakon?

„Vezetni tudnak, de a szabályokat nem ismerik” – mondja Szabó Gábor, a KAV Felügyeleti és Módszertani Igazgatóságának vezetője a Közlekedésbiztonságnak.. A gyakorlati vizsgán már nem működik a fülhallgató, de sokan „némi szerencsével” átcsúsznak, és ezután legálisan közlekedhetnek úgy, hogy fogalmuk sincs a legalapvetőbb KRESZ-szabályokról sem.

Mit hoz a jövő?

A benyújtott módosítás az 1988. évi I. törvény 46/D §-át egészítené ki egy új bekezdéssel, amely kifejezetten feljogosítaná a vizsgaközpontot a kommunikációs eszközök zavarására szolgáló technikák alkalmazására az elméleti vizsgák alatt. Ha a parlament elfogadja, a jövő évtől gyakorlatilag lehetetlenné válhat a rejtett kamerás-fülhallgatós módszer - emeli ki a Közlekedésbiztonság című szakportál.

Addig is a KAV tovább képezi vizsgáztatóit, és szoros együttműködésben dolgozik a rendőrséggel, hogy minél kevesebb felkészületlen, de csalással jogosítványt szerző sofőr kerülhessen az utakra.