Az Európai Unió "kerülőútjának" terve: az egyhangú döntéshozatal megszüntetése
Fotó: Ronald Wittek
Az Európai Unió Ukrajnáért sutba dobná a szankciós egyhangúságot és már az úgynevezett "veszélyhelyzeti hatáskörök" megteremtésében látja akaratának érvényesítését. Ez azért is szép, mert Kaja Kallas pont a tegnapi napon zengett ódákat arról, hogy az Unió a "szabadság" megtestesítője, ahol minden állam "önként döntött úgy, hogy együtt dolgozik". Csakhogy a dolog ott hibádzik, hogy nem mindenki akarja azt a sorsot magának, amit az EU választ, és éppen az ilyen döntéseknek a megakadályozására szolgál az állami "vétó", amelyhez már Magyarország is nyúlt az uniós döntéshozatali mechanizmus során. Most pedig az EU pont az általa alkotott rendszert akarja megváltoztatni azzal a szándékkal, hogy akaratát, az azt ellenző nemzetek felett átlépve is érvényesítse.
Az Európai Unió, amely mindig büszke volt "demokratikus" berendezkedésére, most épp arra készül, hogy akaratának érvényesítése érdekében módosítson a saját döntéshozatali mechanizmusán.
Fotó: Ida Marie Odgaard
A brüsszeli javaslat értelmében lennének bizonyos veszélyhelyzeti hatáskörök, a különleges jogrendben felülírhatnák a szankciók meghosszabbítását blokkoló nemzeti vétókat.
Ez azt jelenti, hogy az EU gyorsított eljárás keretében - egyhangúság nélkül - dönthetne arról, hogy határozatlan időre meghosszabbítsák akár 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon befagyasztását. A döntéshez pedig nem lenne szükség a magyar szavazatra sem, így a magyar vétót "egy tollvonással" meg tudnák kerülni még az Európai Tanács jövő heti csúcsa előtt.
Természetesen a cél itt is az, hogy az EU megőrizze az ukrajnai háborúról szóló béketárgyalásokon azt a megmaradt befolyását, amely még maradt neki. Legalábbis a terveket ismerő tisztségviselők szerint. A jogszabállyal foglalkozó diplomaták szerint előnyös lenne, ha a tagállamok gyorsan lépnének. Úgy vélik, érdemes különválasztani a vagyonbefagyasztás vitáját attól, hogy az orosz pénzekből miként finanszírozzák Ukrajna támogatását. Így várhatóan jövő héten döntenek az uniós vezetők.
Ugyanakkor lépés a későbbiekre nézve jogi bizonytalanságot is hozna maga után, mert semmi sem zárná ki azt, hogy az EU később, más területeken ugyanezt a "kerülőutat" válassza.
Az Európai Unió lépése inkább a befektetői bizalmat ásná alá
A szankciós döntések egyhangúságának megkerülése és a jövő heti szavazásra való áttérés komoly kockázatot jelent. Magyarország és más, az intézkedést ellenző országok felháborodhatnak, ahogy azt korábban már jelezték is. A múlt héten a bizottság javasolta, hogy a szankciók miatt befagyasztott, mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont használják fel egy Kijevnek szánt hitel finanszírozására.
A hitel kezdeti összege 90 milliárd euró lenne, a következő két évben folyósítanák. A program működéséhez azonban az alapul szolgáló eszközöket határozatlan időre kell befagyasztani. Ez pedig azért szükséges, mert a rendszerben a befagyasztást félévente, mind a 27 tagállam egyhangú döntésével kell megújítani.
Mivel az orosz jegybanki vagyon jelentős része a belgiumi székhelyű Euroclearnél volt elhelyezve, érdemes felidézni, hogy Bart De Wever belga miniszterelnök korábban kijelentette: szerinte illúzió azt hinni, hogy Oroszország veszíthet Ukrajnában, és az orosz állami vagyon elkobzása súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járna. Úgy véli, ez aláásná a befektetői bizalmat. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország válaszul lefoglalhatná a nyugati vagyont, és más államok is követhetnék a példát.
Belgium ezért csak akkor támogatná az elkobzást, ha lenne közös európai kockázatvállalás.
A belga miniszterelnök jogi és pénzügyi érvekkel is alátámasztotta álláspontját. Szerinte különbség van a vagyon befagyasztása és elkobzása között: a befagyasztás ideiglenes lépés, az elkobzás viszont végleges jogfosztás, amely csak szigorú, egyértelmű jogi feltételek mellett indokolható. Úgy véli, a háború közepén, politikai döntéssel végrehajtott elkobzás túllépné ezeket a kereteket, és évekre elhúzódó jogvitákat indíthatna el, amelyek megbéníthatják az európai intézményeket.
Orbán jelezte: egy ilyen lépés esetén Magyarország perelni fog
Orbán Viktor miniszterelnök korábban jelezte:
ha a bizottság megpróbálja megkerülni a magyar vétót, és a szankciók helyett kereskedelmi ügyként tiltaná meg az orosz energiahordozók importját, akkor Magyarország perelni fog.
Ezen a ponton Orbán hozzátette, Belgium erős szereplő a más országok valutakészleteinek kezelésében, és az orosz vagyon esetében mintegy 200 milliárd euróról van szó. Szerinte ha a „háborúpártiak” Brüsszelben rátennék a kezüket erre a pénzre, könnyen nemzetközi per lehet a vége, és az összeget kamatostul kellene visszafizetni.
Úgy fogalmazott, ha a belgák ellenállnak, az európai vezetőknek be kell majd ismerniük, hogy nincs pénz, és támogatni kell az amerikaiakat.
Orbán szerint az unió eddig „azzal kábította” az európai polgárokat, hogy a háború egy fillérjükbe sem kerül, mert majd az orosz vagyon fedezi a költségeket. Most viszont szerinte kiderül, hogy a belgák nem vállalják a kockázatot, mert ha egy nemzetközi perben vesztesként nem tudnák kifizetni az oroszokat, az Belgiumot csődbe sodorhatná.
A belga miniszterelnök egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország válaszul nyugati vagyont foglalhatna le. Példaként említette, hogy az Euroclearnél 16 milliárd eurójuk van Oroszországban. Hozzátette: ha Belarusz vagy Kína is követné ezt a példát, annak beláthatatlan következményei lennének. Úgy fogalmazott: „Erre valaki végiggondolta a következményeket? Nem.” Elmondása szerint európai kollégáit is megkérdezte, vállalnának-e közös kockázatot, de csak Németország mondott igent.
