Az USA Képviselőházának elnöke szerint Trump Grönland megszerzésével valójában csak a békére törekszik
Fotó: Julia Demaree Nikhinson
Grönland körül egyre inkább forrnak az indulatok, miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy nemzetbiztonsági és stratégiai okokból igényt tart a szigetre. Azonban a tervnek az európaiak nem igazán örülnek és ezt Donald Trump tudomására is hozták, mire az elnök bejelentette, hogy a tervét akadályozó európai országok februártól büntetővámokkal kénytelenek szembenézni, ha nem változtatnak a véleményükön. De az uniós politikusok erre egyelőre így sem hajlandók és a nemzetközi jog tiszteletben tartását követelik az USA elnökétől. Ugyanakkor az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke, Mike Johnson vasárnap a BBC-nek kijelentette, hogy a forrongó légkör ellenére nem számít amerikai katonai intervencióra Grönlandon. Persze, attól még bekövetkezhet.
Az indulatok nem csitulnak sem az amerikai, sem az európai oldalon. Míg előbbiek Grönland nemzetstratégiai okokból történő megszerzését szeretnék, addig Dánia és az őt támogató európai politikusok ezt ellenzik, hangsúlyozva, hogy tiszteletben kell tartani egy állam szuverenitását és területi integritását. A mai napon egy esetleges katonai beavatkozással kapcsolatban az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke ugyanakkor kijelentette, hogy nem számít amerikai katonai intervencióra Grönlandon. De ez még nem jelenti azt, hogy ez nem történhet meg.
Forrás: BBC
Johnson: Grönland stratégiai fontosságú az Egyesült Államok számára
Mike Johnson a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: Grönland nem az Egyesült Államok területe, de a Dániához tartozó autonóm sziget földrajzi elhelyezkedése okán stratégiai fontosságú "nemcsak az Egyesült Államok, hanem a világ összes szabadságszerető népe számára".
Johnson ezt követően kiemelte, hogy Grönland Egyesült Államok általi megszerzése nem új keltű, kijelentve:
Veszélyes világban, veszélyes időkben élünk, és nincs abban semmi újdonság, hogy Donald Trump elnök ezt felismerte, az ügy egészen Truman elnökig visszanyúlik, aki először beszélt az ügy stratégiai fontosságáról.
Johnson ezzel arra utalt, hogy az évtizedekkel később nyilvánosságra került, annak idején titkosított iratok szerint Harry Truman amerikai elnök kormánya 1946-ban 100 millió dollárnak megfelelő arany ellenében megvásárolta volna Grönlandot Dániától. Ebből végül nem lett semmi, azonban 1951-ben az USA és Dánia védelmi megállapodást kötött, amelynek eredményeképpen Grönlandon felépülhetett az USA legészakibb katonai légibázisa, a Thule.
A képviselőház elnöke szerint diplomácia előrébb való a katonai beavatkozásnál
Az amerikai képviselőház elnöke a BBC interjúműsorában - arra a felvetésre, hogy Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos retorikája akár amerikai katonai akciót is előrevetíthet - kijelentette: nem számít arra, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót hajt végre "a csekély népességű" Grönlandon. Mike Johnson hozzátette: meggyőződése szerint az ügy rendezésének módja a diplomácia, és ennek felismerésére vall az is, hogy Trump személyes képviselőt nevezett ki ebből a célból.
Diplomáciai rendezés egy "kis" amerikai nyomásgyakorlással
Trump a Truth Social nevű közösségi portálon előző nap közzétett nyilatkozatában ugyanakkor bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal - Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával - szemben február 1-től 10 százalékos importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönlandról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel. Hangoztatva, a nemzetközi jog, azon belül is Dánia területi integritásának tiszteletben tartását. Az amerikai elnök pedig rögtön közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, ha nem az európai országok nem mutatnak engedelmességet.
Trump elnök üzletemberként a bejegyzésben ugyanakkor arra utalt, hogy elsősorban a vita üzleti jellegű megoldására törekszik. Úgy fogalmazott: ezek a vámtételek mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok "teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja" Grönlandot. Vagyis Trump elsősorban valóban a diplomáciai utat választja Grönland megszerzésére. De mégis mi fog történni akkor, ha Dánia, amely védelemként két kutyaszánt állomásoztat a szigeten, egy meghatározott időn belül nem adja be a derekát és továbbra is ragaszkodik az ásványi anyagokban és olajtartalékokban gazdag szigethez? Mert Trump nem fog örökké várni. Márpedig ahhoz, hogy a dánok aláírjanak egy adásvételi szerződést, a jelenlegi helyzetet tekintve, súlyos nyomást kell gyakorolni az északi-európai államra.
Trump személyiségének a része a harcias megnyilvánulás
A képviselőház elnöke azzal igyekezett nyugtatni az interjú során az európaiak idegeit, hogy kijelentette: Trump "az erő pozíciójából törekszik a béke elérésére", és ennek érdekében "néha harcias megnyilvánulásokra" ragadtatja magát, ez személyiségének része, de az amerikai nép erős személyiségű elnökre szavazott.
John Bolton: Trump veszélyes játékba kezdett
John Bolton, aki Trump első hivatali időszakában egy ideig a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója volt, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében mindazonáltal úgy fogalmazott: az, hogy Trump vámokkal fenyegeti a Dánia mellett kiálló NATO-szövetségeseket, az elnöki tisztségben eltöltött eddigi öt évének legveszélyesebb és legrombolóbb hatású megnyilvánulása.
"A történelmi ismeretek hiányától és a közösségi médiában megjelent bejegyzésének zagyvaságától eltekintve is" kiszámíthatatlan, hogy mindez milyen következményekkel járhat a NATO szövetségi rendszerére, valamint arra a hitelességre és bizalomra, amelynek elnyerésére az Egyesült Államok évtizedeket áldozott - fogalmaz írásában az egykori fehér házi tanácsadó. Bolton szerint a sarkvidéki orosz és kínai befolyásszerzés kockázatát a NATO-szövetségesek közötti tárgyalásokkal kell kezelni, nincs szükség arra, hogy Grönland amerikai felségterületté váljon, sem arra, hogy Amerika katonai erőt vagy kényszerítő erejű gazdasági eszközöket alkalmazzon. a probléma ezzel az, hogy jelenleg az európaiak levannak foglal az orosz-ukrán háborúval, és még inkább Ukrajna támogatásával, amely így is óriási összegeket emészt fel. Ha még Grönland amerikai szempontok szerint történő védelmét is belevennénk, nos, az európai gazdaság végleg abba végleg belerokkanna. De a helyzet az, hogy Trumpék nem csak az anyagiak miatt nem akarják Grönlandot a Európára bírni, hanem a megbízhatóság hiánya és a gazdag olaj - és ásványkincsek miatt.
Nem biztos, hogy bejönnek a vámok
Bolton megszellőztette azt a hírt, hogy az elnökkel szembeni ellenállás a Kongresszus republikánus köreiben is markánsan erősödött az utóbbi három hónapban, és ha Trump megpróbálja érvényesíteni vámemelési fenyegetéseit, az jelentős kiterjedésű republikánus lázadáshoz vezetne. Nyilván Boltonnak sem kell mindent elhinni, mindenesetre az valóban tény, hogy Trumpék grönlandi akcióját nem minden republikánus támogatja, a demokraták nagy örömére.
