Német bíróság: az Északi Áramlat felrobbantása állami hátterű művelet volt
Fotó: MTI/EPA
Németország legfelsőbb büntetőbírósága, a Bundesgerichtshof szerint az Északi Áramlat 2022 őszén történt felrobbantása nem elszigetelt akció, hanem állami hátterű művelet volt. Vagyis a németek kimondták, hogy Ukrajna állt a titkosszolgálati művelet mögött.
Először mondta ki nyilvánosan egy német bíróság: „nagy valószínűséggel” külföldi állam megbízásából robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetékeket. A Bundesgerichtshof döntése alapján egyértelműen Ukrajnára terelődik a gyanú - írja a Világgazdaság.
Fotó: Ronald Wittek / EPA
A német bíróság célkeresztjében Ukrajna
Először szólalt meg nyilvánosan egy német bíróság az Északi Áramlat gázvezetékek elleni, 2022 őszén végrehajtott robbantássorozat hátteréről. A Bundesgerichtshof, Németország legfelsőbb büntetőbírósága egy december 10-én hozott, a Spiegel által látott határozatában rögzítette: a robbantások „nagy valószínűséggel” idegen állam megbízásából történtek.
A döntés indoklásából világosan kiderül, hogy a bíróság Ukrajnát tekinti a művelet mögött álló államnak.
A határozat Serhij K. ügyében született, aki korábban az ukrán hadsereg egyik különleges egységének tagja volt. A férfit tavaly Olaszországban fogták el, jelenleg Németországban van előzetes letartóztatásban. A karlsruhei bíróság elutasította a védelem fellebbezését, így a gyanúsított továbbra is rács mögött marad. A német szövetségi ügyészség alkotmányellenes szabotázzsal, robbanóanyaggal elkövetett bűncselekménnyel és építmények megsemmisítésével vádolja. Serhij K. az elfogásakor tagadta, hogy részt vett volna az akcióban.
Védői azzal érveltek, hogy még abban az esetben is funkcionális immunitás illeti meg ügyfelüket, ha részt vett volna a támadásban. Állításuk szerint az Északi Áramlat elleni akció az ukrán–orosz háború része volt, az orosz infrastruktúra elleni támadás pedig nemzetközi jog alapján megengedett. Arra is hivatkoztak, hogy a vezetékek nemzetközi vizeken futottak, és katonai célpontnak minősültek, mivel Oroszország az energiaszállításból finanszírozta háborús erőfeszítéseit.
Ukrajna megbánja még az Északi Áramlat felrobbantását
A Bundesgerichtshof ezt az érvelést egyértelműen elutasította. Indoklásában kimondta: az Északi Áramlat nem számított legitim katonai célpontnak, mivel elsősorban civil célokat szolgált.
A bíróság szerint a támadás titkosszolgálati műveletre utal, amelyben az elkövetők nem voltak felismerhetőek harcoló félként.
Emellett Németország szuverenitása is sérült, mivel a vezetékek Németországban végződtek, és az ország gázellátását szolgálták volna.
A döntés iránymutató jellegű, így a Serhij K. ügyében várhatóan illetékes hamburgi felsőbíróság számára is meghatározó jogi alapot jelenthet egy esetleges tárgyalás során. A határozat több ponton megerősíti a korábbi oknyomozó sajtóértesüléseket is. Eszerint az akciót egy ukrán csoport hajtotta végre, amelyhez a Rostockban bérelt Andromeda nevű vitorlást használták. Búvárok több robbanószerkezetet helyeztek el a Balti-tenger fenekén futó csöveken, a hajón pedig később katonai robbanóanyagok – hexogén és oktogén – nyomait találták meg.
A nyomozást segítették a lengyel határőrség ellenőrzési adatai és a gyanúsítottak által használt hamis okmányokra vonatkozó információk is.
A sajtóértesülések szerint a művelet mögött Roman Cservinszkij volt ukrán titkosszolgálati tiszt állhatott, az akciót pedig nem Volodimir Zelenszkij elnök, hanem az akkori ukrán vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij hagyhatta jóvá.
Az ukrán nagykövetség a döntéssel kapcsolatban egyelőre nem reagált.
