Pesti Srácok

Vádemelés Karácsony Gergely ellen a tiltás ellenére megszervezett Pride-gyűlés miatt

Vádemelés Karácsony Gergely ellen a tiltás ellenére megszervezett Pride-gyűlés miatt
Fotó: Kovács Tamás

Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán.

Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés született Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán. 

VÁDEMELÉS Karácsony ellen
Vádemelés Karácsony Gergely ellen a budapesti pride megszervezése miatt; bizonyítottság esetében pénzbüntetést kaphat (Fotó: Koszticsák Szilárd)

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az eljárás alapját az képezi, hogy a főpolgármester a gyülekezési hatóság jogerős döntésének tudatában is aktív szerepet vállalt a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában.

Vádemelés a főpolgármester ellen

A vádirat szerint Karácsony Gergely 2025. június 16-án egy közösségi médiában közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez június 28-ára. A felhívás nyilvános volt, a részvételhez bárki csatlakozhatott, így a rendezvény a gyülekezési törvény alapján gyűlésnek minősült.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban 2025. június 19-én megtiltotta a gyűlés megtartását, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi jogszabályokra, valamint arra, hogy az érintett időpontra és helyszínre korábban más rendezvényt már bejelentettek.

Mit állít az ügyészség?

  1. A főpolgármester a tiltó határozatról annak meghozatala napján tudomást szerzett, jogorvoslattal mégsem élt.
  2. A határozat véglegessé válása után további nyilvános felhívásokkal ösztönözte a részvételt.
  3. 2025. június 28-án személyesen vezette is a gyűlést, amely a Városháza Parkból indult és a Műegyetem rakparton ért véget.

Előzmények és jogi háttér

Az ügy politikailag és jogilag is érzékeny időszakban robbant ki. A gyülekezési jogot érintő jogszabály-módosítások – különösen a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó értelmezések – már korábban is vitákat váltottak ki. A mostani vádemelés azonban nem a rendezvény tartalmát, hanem a tiltó határozat tudatos megszegését helyezi a büntetőeljárás középpontjába.

Az ügyészség a főpolgármestert egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja. A döntés immár a Pesti Központi Kerületi Bíróság kezében van, amely arról határoz, elfogadja-e a tárgyalás nélküli pénzbüntetésre irányuló indítványt.

Jogi kisokos

Mit jelent a gyülekezési jog megsértése a büntetőjogban?

A Karácsony Gergely ellen benyújtott vádirat középpontjában nem a Pride tartalma, hanem egy jogerős rendőrségi tiltó határozat megszegése áll. De mit jelent ez pontosan jogilag?

Mi számít gyűlésnek?

A gyülekezési jogról szóló törvény szerint gyűlés minden olyan nyilvános esemény,
– amely közügyben való véleménynyilvánításra irányul,
– és nyitott, vagyis bárki csatlakozhat hozzá.

Ez akkor is igaz, ha az eseményt önkormányzat vagy közszereplő szervezi, és akkor is, ha az közösségi médiában kerül meghirdetésre.

Mikor tilthat meg a rendőrség egy gyűlést?

A rendőrség mint gyülekezési hatóság akkor hozhat tiltó határozatot, ha
– a gyűlés más jogszabályt sértene,
– más, korábban bejelentett rendezvényt zavarna,
– vagy törvényben meghatározott védett érdekek (pl. gyermekvédelem) sérülnének.

A tiltás hatósági döntés, amely ellen jogorvoslat (bírósági felülvizsgálat) kérhető.

Mikor válik büntetőüggyé?

Ha a tiltó határozat:

  1. jogerőre emelkedik (nincs jogorvoslat),
  2. az érintett tud róla,
  3. mégis megszervezi, hirdeti vagy vezeti a gyűlést,
  4. akkor megvalósulhat a gyülekezési és egyesülési szabadság megsértésének vétsége.

Ez nem politikai véleményhez, hanem hatósági döntés megszegéséhez kötődik.

Milyen büntetés jöhet szóba?

Az ügyészség jelen ügyben:
nem szabadságvesztést,
– hanem pénzbüntetést indítványoz,
– tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben.

Ez a legenyhébb büntetőjogi eljárási forma, de büntetett előéletet keletkeztethet, ha jogerőre emelkedik.

Mi a kulcskérdés az ügyben?

A bíróságnak azt kell eldöntenie:
👉 volt-e szervezői és vezetői szerep a jogerős tiltás tudatában.

Ez lesz az ügy jogi magja, nem a rendezvény politikai vagy társadalmi üzenete.