Pesti Srácok

Vádemelés Karácsony Gergely ellen a tiltás ellenére megszervezett Pride-gyűlés miatt

Vádemelés Karácsony Gergely ellen a tiltás ellenére megszervezett Pride-gyűlés miatt
Fotó: Kovács Tamás

Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán.

Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés született Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán. 

VÁDEMELÉS Karácsony ellen
Vádemelés Karácsony Gergely ellen a budapesti pride megszervezése miatt; bizonyítottság esetében pénzbüntetést kaphat (Fotó: Koszticsák Szilárd)

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az eljárás alapját az képezi, hogy a főpolgármester a gyülekezési hatóság jogerős döntésének tudatában is aktív szerepet vállalt a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában.

Vádemelés a főpolgármester ellen

A vádirat szerint Karácsony Gergely 2025. június 16-án egy közösségi médiában közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez június 28-ára. A felhívás nyilvános volt, a részvételhez bárki csatlakozhatott, így a rendezvény a gyülekezési törvény alapján gyűlésnek minősült.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban 2025. június 19-én megtiltotta a gyűlés megtartását, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi jogszabályokra, valamint arra, hogy az érintett időpontra és helyszínre korábban más rendezvényt már bejelentettek.

Mit állít az ügyészség?

  1. A főpolgármester a tiltó határozatról annak meghozatala napján tudomást szerzett, jogorvoslattal mégsem élt.
  2. A határozat véglegessé válása után további nyilvános felhívásokkal ösztönözte a részvételt.
  3. 2025. június 28-án személyesen vezette is a gyűlést, amely a Városháza Parkból indult és a Műegyetem rakparton ért véget.

Előzmények és jogi háttér

Az ügy politikailag és jogilag is érzékeny időszakban robbant ki. A gyülekezési jogot érintő jogszabály-módosítások – különösen a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó értelmezések – már korábban is vitákat váltottak ki. A mostani vádemelés azonban nem a rendezvény tartalmát, hanem a tiltó határozat tudatos megszegését helyezi a büntetőeljárás középpontjába.

Az ügyészség a főpolgármestert egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja. A döntés immár a Pesti Központi Kerületi Bíróság kezében van, amely arról határoz, elfogadja-e a tárgyalás nélküli pénzbüntetésre irányuló indítványt.

Jogi kisokos

Mit jelent a gyülekezési jog megsértése a büntetőjogban?

A Karácsony Gergely ellen benyújtott vádirat középpontjában nem a Pride tartalma, hanem egy jogerős rendőrségi tiltó határozat megszegése áll. De mit jelent ez pontosan jogilag?

Mi számít gyűlésnek?

A gyülekezési jogról szóló törvény szerint gyűlés minden olyan nyilvános esemény,
– amely közügyben való véleménynyilvánításra irányul,
– és nyitott, vagyis bárki csatlakozhat hozzá.

Ez akkor is igaz, ha az eseményt önkormányzat vagy közszereplő szervezi, és akkor is, ha az közösségi médiában kerül meghirdetésre.

Mikor tilthat meg a rendőrség egy gyűlést?

A rendőrség mint gyülekezési hatóság akkor hozhat tiltó határozatot, ha
– a gyűlés más jogszabályt sértene,
– más, korábban bejelentett rendezvényt zavarna,
– vagy törvényben meghatározott védett érdekek (pl. gyermekvédelem) sérülnének.

A tiltás hatósági döntés, amely ellen jogorvoslat (bírósági felülvizsgálat) kérhető.

Mikor válik büntetőüggyé?

Ha a tiltó határozat:

  1. jogerőre emelkedik (nincs jogorvoslat),
  2. az érintett tud róla,
  3. mégis megszervezi, hirdeti vagy vezeti a gyűlést,
  4. akkor megvalósulhat a gyülekezési és egyesülési szabadság megsértésének vétsége.

Ez nem politikai véleményhez, hanem hatósági döntés megszegéséhez kötődik.

Milyen büntetés jöhet szóba?

Az ügyészség jelen ügyben:
– nem szabadságvesztést,
– hanem pénzbüntetést indítványoz,
– tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben.

Ez a legenyhébb büntetőjogi eljárási forma, de büntetett előéletet keletkeztethet, ha jogerőre emelkedik.

Mi a kulcskérdés az ügyben?

A bíróságnak azt kell eldöntenie:
👉 volt-e szervezői és vezetői szerep a jogerős tiltás tudatában.

Ez lesz az ügy jogi magja, nem a rendezvény politikai vagy társadalmi üzenete.

 

 

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.