Vádemelés Karácsony Gergely ellen a tiltás ellenére megszervezett Pride-gyűlés miatt

Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán.
Az ügyészség pénzbüntetés kiszabását indítványozza Karácsony Gergely főpolgármesterre, tárgyalás mellőzésével, büntetővégzés formájában. Vádemelés született Karácsony ellen a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségen, amiért - a vád szerint - egy rendőrségi tiltó határozat ellenére szervezett meg és vezetett le egy nyilvános gyűlést - a pride-ot - 2025 nyarán.

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint az eljárás alapját az képezi, hogy a főpolgármester a gyülekezési hatóság jogerős döntésének tudatában is aktív szerepet vállalt a rendezvény megszervezésében és lebonyolításában.
Vádemelés a főpolgármester ellen
A vádirat szerint Karácsony Gergely 2025. június 16-án egy közösségi médiában közzétett videóüzenetben jelentette be, hogy a Fővárosi Önkormányzat Budapest Büszkeség Menet (Budapest Pride) néven rendezvényt szervez június 28-ára. A felhívás nyilvános volt, a részvételhez bárki csatlakozhatott, így a rendezvény a gyülekezési törvény alapján gyűlésnek minősült.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban 2025. június 19-én megtiltotta a gyűlés megtartását, hivatkozva a módosított gyermekvédelmi jogszabályokra, valamint arra, hogy az érintett időpontra és helyszínre korábban más rendezvényt már bejelentettek.
Mit állít az ügyészség?
- A főpolgármester a tiltó határozatról annak meghozatala napján tudomást szerzett, jogorvoslattal mégsem élt.
- A határozat véglegessé válása után további nyilvános felhívásokkal ösztönözte a részvételt.
- 2025. június 28-án személyesen vezette is a gyűlést, amely a Városháza Parkból indult és a Műegyetem rakparton ért véget.
Előzmények és jogi háttér
Az ügy politikailag és jogilag is érzékeny időszakban robbant ki. A gyülekezési jogot érintő jogszabály-módosítások – különösen a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó értelmezések – már korábban is vitákat váltottak ki. A mostani vádemelés azonban nem a rendezvény tartalmát, hanem a tiltó határozat tudatos megszegését helyezi a büntetőeljárás középpontjába.
Az ügyészség a főpolgármestert egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétségével vádolja. A döntés immár a Pesti Központi Kerületi Bíróság kezében van, amely arról határoz, elfogadja-e a tárgyalás nélküli pénzbüntetésre irányuló indítványt.
Jogi kisokos
Mit jelent a gyülekezési jog megsértése a büntetőjogban?
A Karácsony Gergely ellen benyújtott vádirat középpontjában nem a Pride tartalma, hanem egy jogerős rendőrségi tiltó határozat megszegése áll. De mit jelent ez pontosan jogilag?
Mi számít gyűlésnek?
A gyülekezési jogról szóló törvény szerint gyűlés minden olyan nyilvános esemény,
– amely közügyben való véleménynyilvánításra irányul,
– és nyitott, vagyis bárki csatlakozhat hozzá.
Ez akkor is igaz, ha az eseményt önkormányzat vagy közszereplő szervezi, és akkor is, ha az közösségi médiában kerül meghirdetésre.
Mikor tilthat meg a rendőrség egy gyűlést?
A rendőrség mint gyülekezési hatóság akkor hozhat tiltó határozatot, ha
– a gyűlés más jogszabályt sértene,
– más, korábban bejelentett rendezvényt zavarna,
– vagy törvényben meghatározott védett érdekek (pl. gyermekvédelem) sérülnének.
A tiltás hatósági döntés, amely ellen jogorvoslat (bírósági felülvizsgálat) kérhető.
Mikor válik büntetőüggyé?
Ha a tiltó határozat:
- jogerőre emelkedik (nincs jogorvoslat),
- az érintett tud róla,
- mégis megszervezi, hirdeti vagy vezeti a gyűlést,
- akkor megvalósulhat a gyülekezési és egyesülési szabadság megsértésének vétsége.
Ez nem politikai véleményhez, hanem hatósági döntés megszegéséhez kötődik.
Milyen büntetés jöhet szóba?
Az ügyészség jelen ügyben:
– nem szabadságvesztést,
– hanem pénzbüntetést indítványoz,
– tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben.
Ez a legenyhébb büntetőjogi eljárási forma, de büntetett előéletet keletkeztethet, ha jogerőre emelkedik.
Mi a kulcskérdés az ügyben?
A bíróságnak azt kell eldöntenie:
👉 volt-e szervezői és vezetői szerep a jogerős tiltás tudatában.
Ez lesz az ügy jogi magja, nem a rendezvény politikai vagy társadalmi üzenete.







