Francia filozófus Budapesten: Európában sokan rokonszenvvel és csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják

A franciák 70 százaléka korlátozná az EU hatásköreit – mondta Alain de Benoist, a francia Új jobboldal nevű irányzat teoretikusa kedden, Budapesten. A filozófus, író a Terror Háza Múzeumban tartott előadást a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) és a XXI. Század Intézet együttműködésében 2015-ben indult Eötvös-előadások című rendezvénysorozat részeként. Alain de Benoist a Miért került válságba az Európai Unió a globalizáció korában? című előadásában a többi között arról beszélt, hogy Európában sokan rokonszenvvel és csodálattal figyelik Magyarországot, amelyben az akarat és a függetlenség példáját látják. Hosszasan beszélt a globalizációról és az EU működésmódjáról, valamint az európai kontinens állapotáról történelmi, geopolitikai, gazdasági és kulturális szempontból.

Az európai közösség kialakulásáról azt hangsúlyozta, hogy az EU eredetileg gazdasági együttműködésként indult, alapítóinak “rögeszméje” a gazdaság volt, és szándékosan mellőzték a kultúrát. Megállapítása szerint az EU-s intézményekre jellemző “demokratikus deficit” oka is ebben keresendő. Kijelentette továbbá, hogy Európa politikai, gazdasági, lelki, szellemi és erkölcsi válságban van; intézményeinek nincs demokratikus legitimitása, kormányzásra alkalmatlan szervezet, amely külpolitikáját teljesen alárendeli az Egyesült Államoknak. Egy felmérésre hivatkozva azt mondta, hogy jelenleg a franciák 70 százaléka szeretné, ha korlátoznák az EU mozgásterét. A globalizációra térve azt hangsúlyozta, hogy annak negatív következményeivel szemben a lokalitás, a nemzetállamok, a régiók és a szubszidiaritás elvének minél nagyobb fokú érvényesítésével kellene fellépni.

Alain de Benoist kritikával illette az EU migrációs politikáját is, majd az ukrajnai háborúval összefüggésben arról beszélt, hogy béketeremtő szerepet kellett volna vállalnia az EU-nak, amely ehelyett olyan szankciókhoz csatlakozott, amelyek ellentmondanak egyebek mellett saját energetikai érdekeinek. Ezen a ponton Alain de Benoist egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök azon nyilatkozatával, amely szerint az EU “tüdőn lőtte magát” a szankciókkal. Kijelentette azt is, hogy a politika valódi kérdése a szuverenitás.

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntőjében arról beszélt, hogy a válságok korában mindennél nagyobb szükség van a szókimondásra, majd a francia gondolkodót “korunk egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb” szókimondójának nevezte. Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) elnök-főigazgatója az Eötvös-előadások céljának nevezte, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el a folyamatosan változó világról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.

Az eseményen kiosztott tájékoztató ismertetése szerint Alain de Benoist 1943-ban született Tours-ban; a Sorbonne-on filozófiát, szociológiát és vallástörténetet tanult, majd a párizsi jogi karon politikatudományt és alkotmányjogot hallgatott. Az 1968-as baloldali diáklázadás napjaiban társaival egy új, jobboldali kultúra megteremtését határozták meg célként és létrehozták az európai civilizáció tanulmányozásának csoportját, amely síkra szállt az európai őshonos népek kultúrájának megőrzéséért, emellett élesen kritizálta az egyenlőséget, az amerikanizmust és a liberalizmust. Alain de Benoist elsőként írt az új világrend születéséről, amelyben a régi jobb- és baloldali szembenállás helyébe az európai nemzetek és a globalista elit harca lép. Ellenzi Brüsszel központosító törekvéseit és hazugságnak tartja a genderideológiát. Évtizedeken keresztül szoros barátságot ápolt a 2010-ben elhunyt magyar-amerikai katolikus filozófussal, Molnár Tamással – írták.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor