Pesti Srácok

Franciaországban átmenetileg engedélyezték a dzsihád támogatásával vádolt egyik mecset újbóli megnyitását

Franciaországban átmenetileg engedélyezték a dzsihád támogatásával vádolt egyik mecset újbóli megnyitását
Az iszlám harmadik legszentebb helye, az Al-Aksza-mecset Jeruzsálemben

Öt hónappal az ott elhangzó radikális hitszónoklatok miatti bezárása után, ismét engedélyezték az észak-franciaországi Beauvais-ban működő mecset megnyitását új imámokkal, miután vállalták, hogy tiszteletben tartják a köztársasági értékeket. Az amiens-i közigazgatási bíróság bírája hétfőn rendelte el a mecset újbóli megnyitását, figyelembe véve a decemberi bezárása után történt "változásokat".

A bíró megállapítása szerint a változások – az érintett imám menesztése, a hitszónoklatok törlése a közösségi hálóról és a vallási közösség működési elveinek módosítása – indokolják a mecset újbóli megnyitását, e nélkül ugyanis "súlyosan és nyilvánvalóan törvényellenesen sérülne a vallásszabadság". A mintegy négyszáz hívőt számláló mecsetet december végén zárták be hat hónapra Oise megye prefektusának döntésére, a muszlim vallásra áttért és Szaúd-Arábiában tanulmányokat folytatott Eddy Lecocq imám miatt. Az imám 2021 áprilisa és decembere között radikálisak ítélt szónoklatokkal hívta fel magára a figyelmet.

– állt a megyei közigazgatási hivatal tiltó rendelkezésében. Két héttel később Gérald Darmanin belügyminiszter a CNews csatornán a támogatásáról biztosította a mecset bezárását.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott akkor a tárcavezető a mecset vitatott imámjáról. Az idén, április végén, az Államtanács semmisnek mondott ki egy másik mecset bezárásáról szóló belügyminisztériumi döntést is. Az az imaház a Bordeaux melletti Pessac-ban működik, és átmeneti bezárás után ismét fogadja a híveket. A mecset egyik imámját a "szalafista ideológia" terjesztésével vádolták. A francia parlament 2021-ben fogadott el törvényt az "iszlamista szeparatizmus" elleni küzdelemről, lehetővé téve imahelyek, vallási iskolák bezárását, illetve a szélsőséges hitszónoklatok betiltását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA (illusztráció)

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.