A kilencvenes évek előttről örökölt, téves állítás az, hogy minden szociális problémáért az állam vonható felelősségre, és az állam tud a legtöbbet tenni az enyhítésükért – mondta Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára szerdán, Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) konferenciáján.
Az államtitkár kiemelte: a szociális szféra nagy kérdése, hogy kivel szemben várható el és meddig terjed az állam felelőssége. Az a cél, hogy az egyént képessé tegyék saját helyzete megváltoztatására.
Elsőként mindig a kisebb közösségnek kell segítenie képességéhez és lehetőségéhez mérten
– tette hozzá.
Magyarországon a szociális ellátóintézményeknek csak a harmadát tartja fenn az állam, kétharmadát önkormányzatok, egyházak és civil szervezetek működtetik, természetesen úgy, hogy az állam garantálja a működésükhöz szükséges anyagi forrást. A helyi közösséget ismerő, körükben tevékenykedő egyházak, civil szervezetek ugyanis sokkal jobban ismerik egy adott közösség problémáit
– jelentette ki. Fülöp Attila tévútnak nevezte azt a felfogást, amely a szociális biztonságot az anyagi biztonsággal teszi egyenlővé.
Ez nyilvánvalóan téves például a hajléktalanok esetében, akik hiába kapnák meg a megélhetésükhöz szükséges pénzt, emberi kapcsolatok híján nem lennének képesek boldogulni. Ugyancsak nem megoldás a gyermekvédelemben felnőtt fiataloknak pénzt adni, ha korábban nem sajátíthatták el azt a mintát, amely segítené őket önálló életet élni
– mondta. Hozzátette: ezért igyekezett a kormány erősíteni a nevelőszülői hálózatot, a családban nevelkedést támogatva az intézetek helyett.
Veres András győri megyés püspök, az MKPK elnöke elmondta: a konferencia alapjául szolgáló 2019 végén kiadott két püspöki körlevél, a Megújulás a szeretetben és A megfogant élet védelme című dokumentum olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a népesedési krízis, az oktatás, a szegénység és a népmozgások, valamint az élet védelme.
A körlevelek régi, de aktuális kérdéseket tárgyalnak, és céljuk, hogy a bennük megfogalmazott válaszok az egész társadalomra hassanak, mert egyszerre szolgálják hívők és nem hívők javát
– közölte. Úgy fogalmazott:
szélsőségesen szekularizálódott társadalomban élünk, az Istentől való elfordulás az embertől és a természettől való elforduláshoz is vezetett, ennek pedig olyan súlyos következményei vannak, mint a háborúk, az abortusz, az eutanázia, a környezetszennyezés, a klímaváltozás vagy a migráció. Az emberiségnek lassan sikerül kialakítania a földi poklot, amelyben megvalósul az Istentől való teljes elfordulás.
Veres András szerint ugyan ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás, de ebből nem következik, hogy a krisztusi tanításból fakadó értékeket is elutasítanák az emberek. Hozzátette: ugyanakkor azt sem gondolják, hogy a hívő emberek tisztában vannak hitük társadalmi kérdésekre vonatkozó tanításaival.
Sokan ugyanis megrekedtek gyermeki tudásszinten, felnőttként pedig sokszor lehetőségük sincs tájékozódni e kérdésekben
– mondta. Megjegyezte: az egyház felelőssége is, hogy a rendszerváltás után nem találta meg az utat legalább a hívők szívéhez.
Orosz Atanáz miskolci megyés püspök, görögkatolikus szerzetes a katolikus egyház cigánypasztorációjáról tartott előadásában hangsúlyozta: a cigányok felzárkóztatását nehezíti, hogy számos problémáról nem lehet nyíltan beszélni, mert az kínos “vagy cigány testvéreinknek, vagy a politikusoknak”. Példaként említette: évek óta minden fórumon felhívja a figyelmet arra, hogy az uzsorával szemben minden eszközzel fel kell venni a harcot, de sehol nem talál meghallgatásra. Szólt arról is, hogy “az őszinte beszéd sokszor támadási alap az emberi jogok védelmezőinek”. Egy-egy cigány iskolát működtető egyházmegyét állandóan támadnak egyrészt a saját hívei, másrészt a civil szervezetek. Kijelentette: az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány éveken át támadta a hajdúdorogi, majd a nyíregyházi egyházmegyét egy olyan iskola munkája miatt, amely a városrészben lakó minden iskolás gyermeket a “legkiválóbb módon ellátott és ellát”. Orosz Atanáz közölte: a romák körében nőtt ugyan az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság, de képzetlenségük miatt rosszabbul teljesítenek, mint nem roma társaik, és emiatt “szükségszerűen frusztrálódnak”.
A rossz közérzet, az alulértékeltség bizalmatlanságot szül, emiatt nem fogadják el a közöttük dolgozókat, elutasítják tanáraikat, szociális segítőiket, lelkipásztoraikat
– mondta.
Michael August Blume érsek, apostoli nuncius köszöntőjében közölte: az MKPK tavaly novemberben megjelent körlevelében a demográfiai krízis megoldásául a keresztény családot jelölte meg. Kiemelte: sok fiatal nélkülözi azt a családi hátteret, amelyben lehetőség van elsajátítani a másik ember és a közösség tiszteletét és a legalapvetőbb emberi értékeket.
Az egyház örömmel kínálja fel a szülőknek és a gyerekeknek a hitet, a tudást a közösség élményét
– fogalmazott. Hozzátette: az egyházi oktatási intézmények képesek mindenféle családi háttérrel rendelkező gyermeket elkísérni a felnőtté válás útján.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS