Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Facebookon tartott közös online sajtótájékoztatót Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjével, a téma pedig a Déli Városkapu fejlesztési program volt, amelynek kiemelkedő része a Diákváros is. A programot a kormány kezdeményezte és finanszírozza, Budapest javára. A Diákváros és a Déli Városkapu megvalósítása is folyik, a korábbi döntéseknek megfelelően készülnek a tervek, van, ami már épül. A Déli Városkapu és a Budapest Diákváros tehát megvalósul.
Fürjes Balázs a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy van egy nagyívű terv, a Déli Városkapu terve, amelyben mindenki, a kormány, a fővárosi vezetés, a déli kerületek is egyetértenek, erről van egy nagy szakmai konszenzus és Karácsony Gergely is a héten többször elmondta, mennyire támogatja a projektet.
Ugyanakkor néhány félreértés is az asztalra került, ezért mi tiszta vizet öntünk a pohárba
– jelentette ki Fürjes Balázs, aki szerint a beruházássorozat a Rákóczi hídtól délre a Galvani híd nyomvonaláig húzódik majd, beleértve Csepel északi részét és a Ferencváros egyes területeit. Ez egy 200 hektáros terület, beleértve a vízfelületeket is, ugyanakkor látni azt, hogy ez egy természetes fejlődési iránya a városnak. Fürjes Balázs szerint az elmúlt 20 évben Budapest délre nőtt, és úgy tűnik, a jövő délen van, a Duna mindkét partján dél felé terjeszkedett és újult meg a város.
Vannak városi kihívások, amire folyamatosan keresni kell a választ. Biztos, hogy az egyik ilyen legnagyobb kihívás a közlekedés, folyamatosan javítani kell a közösségi közlekedés lehetőségeit, levegőhöz kell jutnia a városnak
– közölte az államtitkár, aki szerint városszerte kevés a zöldterület, kevés az egy budapestire jutó négyzetméter alapú zöldfelület. Értékelése szerint szükség van a minőségi zöldfelületek növelésére. A felsőoktatás fejlesztése pedig egy külön kihívás. Miközben a magyar egyetemek egyre jobban teljesítenek, mégis ötvenéves lemaradásban vagyunk a kollégiumi férőhelyek tekintetében, ugyanis nincs annyi kollégiumi ágy, mint ahány kollégista jönne Budapestre. Fürjes Balázs szerint a beruházás területe jelenleg egy tipikus rozsdaövezet, tele rommal, ipari szennyezéssel; ezt számolná fel a fejlesztési beruházás. Állítása szerint egy elhagyatott, kihasználatlan területről van szó, miközben nagyon jó az elhelyezkedése, hiszen alig pár kilométerre van a belvárostól, a közlekedési adottságai pedig kiválóak.
A rozsda a város aranya, a rozsdaterületek a város aranytartalékai, melyek rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. A kompakt várost úgy tudjuk megvalósítani, hogyha ezeket a rozsdaövezeteket újrahasznosítjuk
– fogalmazott az államtitkár. Fürjes közölte, hogy a Déli Városkapu fejlesztési program négy nagy alappillérből áll. A Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark terveit Baranyi Krisztina polgármester is felkarolta, itt épül meg az új atlétikai központ. Észak-Csepelen megvalósul Budapest egyik legnagyobb közparkja. A harmadik nagy elem a Diákváros, az erről szóló határozatot 2019 decemberében fogadta el a Baranyi vezette közgyűlés. A negyedik és utolsó nagy beruházási rész pedig a Nagyvásártelepen az ipari műemléképület felújítása, ami a Diákváros szíve, lelke lesz. A városszerkezeti mestertervet hosszú pályáztatás után a Snøhetta norvég–osztrák cég nyerte el, a Galvani híd tervpályázatán pedig egy angol-holland világhírű hídtervező páros győzött.
A Diákváros tervei érintetlenek
– mondta Fürjes Balázs; ezzel tisztázta, hogy továbbra is cél 8–10 ezer egyetemi hallgató elszállásolása. Az államtitkár szerint a munka folytatódik közösségi szervezésben, az önkormányzatok bevonásával. A politikus elmondta: reményei szerint két év múlva már megindulhat a kivitelezés is és elkezdhet épülni a Diákváros az eredeti terveknek megfelelően. A Fudan Egyetemmel kapcsolatban az államtitkár leszögezte: a magyar diákok számára is nyitott lesz, tehát normál felvételi alapján lehet majd bekerülni.
A Fudannal kapcsolatos vita egyértelműen világnézeti vita. Magyarországon hagyományosan a nyugati világ elit egyetemeit tekintjük példaképnek. A tudományos életben ez már differenciáltabb, kevésbé van ennyire egyértelműen így. A hétköznapokban is úgy látjuk, hogy előítéletesen fogadjuk azt, ami keletről jön. Ez érthető, hiszen van mögötte történeti tapasztalatunk, ez azonban a múlt, a jövő pedig az, hogy tetszik, nem tetszik, a jövő Ázsiáé, a XXI. század nyertese egyértelműen Ázsia, az azonban biztos, hogy a Diákváros az eredeti tervek szerint épül meg, a program egyéb területén kap majd helyet a kampusz
– nyugtatta meg Karácsony Gergelyéket Fürjes Balázs.
Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója arról beszélt ezután, hogy száz éve ekkora volumenű városfejlesztés nem történt a fővárosban; a nagy elődök és Budapest történelmi múltjához méltóan egy átfogó várostervezési munka indult el, amelyet szándékosan nem az agglomerációban, zöldmezős területen hajtanak végre, ugyanis azt meg akarják óvni. A cél az, hogy a rozsdaövezetet bevonják a város életébe, hogy az egyre súlyosabban romló állapotok helyett ott virágzó élet és modern környezet legyen. Vitézy Dávid példaként említette a modern irodaházakat és egyéb épületeket a Lechner Ödön fasoron, amely régen tipikusan rozsdaövezet volt, ám az mára a város egy teljesen élhető része lett.
A projekt a világon elérhető legmagasabb színvonalon valósul meg
– jelentette ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy nemcsak épületekről, hanem a környezetről, parkokról gondolkodnak többek között. Vitézy Dávid szerint a Déli Városkapu belső közterületeit autómentes övezeteknek tervezik; annak a minimális mennyiségű autónak, amelyeknek nélkülözhetetlen, hogy eljussanak oda, kialakítanak megfelelő számú parkolóhelyet. Állítása szerint nagyon nagy hangsúlyt akarnak adni a tömegközlekedésnek: az 1-es villamos mellett egy új vasúti kapacitásbővítés is végbemegy, Közvágóhíd néven egy új vasútállomást is létre fognak hozni, itt egy repülőtérre menő járat is meg fog majd állni a jövőben. Vitézy Dávid egy fontos vasúti csomópontnak jellemezte az új állomást. Úgy fogalmazott, hogy teljes pályafelújítás fog megvalósulni a ráckevei hév vonalán, hogy az is egy vonzó alternatíva legyen, ugyanis cél a pályasebesség megemelése, hogy a vonatok hamarabb beérjenek a belvároshoz közel eső végállomásukra. A hév vonala meghosszabbodik és a föld alatt fog futni, egészen a Kálvin térig.
A déli városrész még nem létezik a mentális térképünkön, mint Budapest, de a jövőben majd végigsétálható, szervesen a Duna-parti gyalogos és kerékpáros forgalomhoz illeszkedő terület lesz
– közölte a Budapest Fejlesztési Központ vezetője.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS