Ezer fölé nőtt a zöld rendszámmal rendelkező autók száma, a kormány ambiciózus célja 2020-ig, hogy ötvenezer környezetkímélő autó közlekedjen hazánk útjain. A visszás törvényi szabályozásnak köszönhetően ugyanakkor megjelentek az autóstársadalom gazdag hiénái, akik a rokkantigazolvány nyújtotta ingyenes parkolási lehetőség után újabban büszkén furikáznak a számtalan kedvezményt biztosító zöld rendszámmal ellátott luxutserepjáróikon. Az elektromos autó luxusát egyelőre nem a kelet-európai pénztárcához méretezték, mégsem kellene a Nyugat által levedlett dízelek felvevőpiacává válnunk. Tiszta közlekedés kontra kelet-európai hendikep. Elő kell venni a kockás füzetet…
Több mint ezer zöldrendszámos autó
Ezer fölé nőtt a zöld rendszámmal rendelkező, azaz környezetkímélő járművek száma Magyarországon, az egy évvel korábbi 300-ról – közölte nemrégiben a Magyar Elektromobilitás Szövetség. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány ambiciózus célja, hogy 2020-ra legalább 50 ezer környezetkímélő autó közlekedjen a magyar utakon. Európában 2020-ra 8 millióra akarják növelni a részlegesen, vagy teljesen elektromos hajtással rendelkező járművek számát, ehhez Ungár János, a szervezet elnöke szerint átgondolt stratégiára és kiszámítható támogatási rendszerre és annak következetes megvalósítására van szükség.
Száz kilométert 600 forintért
A szervezet szerint az elektromobilitás elterjedésének a környezettudatosság mellett két fő mozgatórugója van, az autó vezetésével és használatával kapcsolatos előnyök, amelyeket a kormányok és települési önkormányzatok biztosítanak, illetve a költségmegtakarítás. Példaként említették, hogy Magyarországon egy hagyományos benzin-üzemeltetésű autó 100 kilométert – 8 literes fogyasztással és 330 forintos benzin árral számolva – 2640 forintért tesz meg, míg egy elektromos – 15 kilowattos fogyasztással és 40 forintos kilowattóra díjjal számolva – 600 forintért.
Ungár János szerint az e-autó vásárlás feltételeinek egy része Magyarországon is adott, hiszen illetékmentes a forgalomba helyezés, nincs regisztrációs adó és cégautó adó, valamint számos városban már bevezették a parkolási díjmentességet, de valódi áttörést a társadalmasítás hozhat, ha az érintettek meggyőződéssel és tudatosan választják a zöld megoldásokat.
Huszonöt kilométer elég a zöldrendszámhoz
Az AutóNavigátor.hu összefoglalója szerint a zöld rendszámot minden elektromos gépkocsi (nemcsak személyautó, de busz is) megkaphatja, továbbá mindazon külső töltésű hibrid üzemű autók, amelyek legalább 25 kilométert meg tudnak tenni elektromos meghajtással. A „hatótávnövelős” hibrideknek – amelyeket villanymotor hajt, de képesek áramtermelésre – legalább 50 kilométer megtételét írja elő a törvény. Összességében tehát a kedvezményeket a villanyautókon kívül azok a dízel vagy benzines autók is igénybe vehetik a zöld rendszámmal, amelyekben elegendő teljesítményű villanymotor és akkumulátor van, hogy 25 kilométert megtegyenek.
Nem kell regadót és gépjárműadót fizetni
Az AutóNavigátor.hu arról is ír, minden zöld rendszámos autó mentesül a regisztrációs adó alól, továbbá vásárláskor nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A további rendszeres adókedvezmények közé tartozik a gépjármű-, és a cégautó-adó alóli mentesség. A cégek továbbá a villanyautó töltésére elhasznált áram áfáját is visszaigényelhetik, ezen felül minden villanyautós igényelhet éjszakai tarifát a villanyautó-töltőjéhez, amennyiben az fix telepítésű.
Ingyenesen parkolhatnak a zöld rendszámmal ellátott autók Budapeten, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kaposváron, Pécsett és Székesfehérváron. Szolnokon a tisztán elektormos hajtású autók parkolhatnak ingyenesen. A hírekkel ellentétben azonban zöld rendszámmal nem lehet a buszsávot használni.
Levetett dízelek Nyugatról
Civil szervezetek ugyanakkor attól tartanak, a zöld rendszámú autók kedvezményei közi idővel bekerülhet a buszsávban való közlekedés lehetősége is. Amennyiben azonban ezek az értesülések beigazolódnának is, kérdéses, milyen közlekedési káoszt okozhatna az az országosan alig több mint ezer zöld rendszámú autó a buszsávokban.
Egy másik fölvetés szerint, mivel a villanyautókra vonatkozó kedvezmények és kormányzati szándékok a jóval vastagabb pénztárcával rendelkező nyugati országokban is érvényesek – Németországban például 2020-ig egymillió elektromos hajtású, illetve plug-in hibrid autó jelenhet meg az utakon – a lecserélt és feltehetően Nyugaton addigra már kevesebb értéket képviselő használt dízel és benzinautókat a Kelet-Európai piac vásárolná fel. Azaz, míg Nyugat-Európában tisztul a levegő, Kelet-Európa még évtizedekig elkocsikázik az olcsó használtautókkal, így a piac nem mozdul el a kibocsátásmentes közlekedés irányába.
A spór gazdagok kiváltságai
Az egyik legélesebb kritika ugyanakkor azzal kapcsolatban fogalmazódott meg, hogy a jogi szabályozás visszásságainak köszönhetően olyan autók is szerezhettek zöld rendszámot, amelyeket a legkevésbé sem lehetne megvádolni a környezet kímélésével, vagy az alacsony károsanyag-kibocsátással. A zöldrendszámmal ellátott luxusterepjárók ugyanis sokakban felidézték a rokkantigazolvánnyal ingyenesen parkoló, vagy szlovák rendszámmal közlekedő luxusautók látványát.
A jelenlegi szabályozásnak köszönhetően egy 443 lóerős, V8-as Mercedes S500-as is környezetbarát autónak minősül, mivel 33 kilométert is meg tud tenni tisztán elektromos hajtással. A VillanLap.hu keserédesen meg is jegyzi, „egy átlagos magyar családnak nehezen lesz pénze arra, hogy ilyen technológiát vásároljon magának, még akkor is, ha nagy megtakarítás és kedvezmények érhetők el. Valljuk be, a zöld rendszám inkább a gazdagok kiváltsága lett, ezzel az ő terheiket csökkentették, miközben kevesebb adó, parkolási díj, illeték folyik be az állami kasszáiba.”
Mindehhez hozzájárul, hogy a ténylegesen elektromos meghajtású autókat jelentős felárral vásárolhatjuk meg, emiatt jogos felvetés, hogy hazánkban a környezetbarát közlekedés a pusztán gazdagok kiváltsága lesz.
Csak az elektromos hajtás
A PestiSrácok.hu a témával kapcsolatban megkereste Sebestyén Istvánt, a Magyar Villanyautó Klub Egyesület főtitkát is, aki portálunk kérdésére elöljáróban elmondta, elsősorban a jogi szabályozás, a jogi környezet tehető felelőssé azért, hogy a nem kizárólag elektromos hajtású autók – hanem például egyes luxusterepjárók is – élveznek olyan előnyöket Magyarországon, mint az ingyenes parkolás, vagy a regisztrációs adó elengedése. Hozzátette, a szaktárca is pontosan érzékelte a jogi szabályozás visszásságait, ezért jelenleg is tárgyalásokat folytatnak, hogy a jövőben kizárólag az elektromos hajtású járművekre vonatkozzanak a különböző kedvezmények, tehát még a hibrid-üzemű autókra sem. Megjegyezte, szervezetük álláspontja tökéletesen védhető és alátámasztható, ha csak megvizsgáljuk a nem kizárólag elektromos hajtású autók károsanyag-kibocsátását, különös tekintettel egyes luxusautókéra.
Nem egyértelmű az uniós szabályozás
Sebestyén István elmondta, alapvetően az uniós szabályozás átemelése okozhatta a felmerülő problémákat, mivel a műszaki paramétereket alapvetően ez határozta meg, ugyanakkor az egyes uniós tagországok belső szabályozásnak finomítása lehetővé tenné, hogy kivédhetőek legyenek a felmerülő kritikák.
Az ezerből háromszáz
A töltőállomások ellátottságával kapcsolatban Sebestyén István elmondta, ez komplex kérdés. A nemrégiben bejelentett ezer zöldrendszámú autónak pusztán egyharmada, mintegy háromszáz jármű kizárólag elektromos meghajtású. Hozzátette, két éves tapasztalatai alapján elmondható, jelenleg komoly tervezést igényel, ha a városhatárt elhagyva országos utazásra szánja el magát. Az EU-n belül Szlovénia, Szlovákia, vagy a mintaországnak tekinthető Észtország – ahol 50-80 kilométerenként vannak ún. villámtöltők (ahol az autó közel fél óra alatt újabb száz km feletti távra feltölthető) – jóval előrébb járnak ezen a téren. Hazánkban egyelőre a lassabb töltési idejű, váltóáramú töltőállomások önkormányzati felszerelésének preferálása zajlik.
Megjegyezte, jól meg kell gondolni a villámtöltők telepítésének elosztását is, hiszen azok jelenleg 10-20 millió forintba kerülnek. Ugyanakkor véleménye szerint azt is figyelembe kell venni, hogy 2017-től jóval nagyobb hatótávolságú, egy töltéssel akár 300 kilométer megtételére is alkalmas autók kerülnek a piacra, ezeknek jóval nagyobb az akkumulátorkapacitása, ezért akár kevesebb, de nagyobb teljesítményű töltőpontra lehet szükség, így ami jelenleg kielégítő, az két éven belül mát elavult rendszernek lesz tekinthető.
Aki új autót venne, vegye elő a kockásfüzetet
Portálunk arról is érdeklődött, mennyiben tekinthető 2016-ban a gazdagok kiváltságának az elektromosautó-vásárlás. Sebestyén István elmondta, véleménye szerint az átlagember pénztárcájához mérten maga az autózás, az autó fenntartása is drága, a hazai piacra inkább a használtautó-vásárlás jellemző. Megjegyezte ugyanakkor, az a piaci réteg, amely új autó vásárlásában is gondolkodhat, annak érdemes elővenni a kockásfüzetet, és egy gyors számolást végezni a következő öt évre.
Példaként említette, hogy egy jobb felszereltségű Ford Focus, vagy egy Skoda Octavia vásárlása öt-hat millió forint, míg egy hasonló menettulajdonságú elektromos hajtású autó 10 millió forint körül mozog, amelyre azonban például hitel is igénybe vehető. Az öt éves részletfizetést számolva, akár 3-4 milliós önrész befizetése mellett is havi 120-140 ezer forintos fenntartási-, és benzinköltség mellett még inkább beljebb vagyunk az elektromos autónál. A minimális fenntartási költség, és az akár ingyenesen is elérhető„üzemanyag” miatt még a törlesztőrészlettel együtt is kevesebbet költünk az elektromos autónkra rendszeres használat mellett. Egy racionálisan számoló, a környezetvédelmet is szem előtt tartó vásárló számára tehát mindenképpen jó befektetés.
Ne legyünk a levetett nyugati holmik országa
Egyes szakmai portálok szerint az elektromos autók európai elterjedésével Kelet-Európa inkább a használt dízel és benzines autók felvásárlója lesz. Sebestyén István ezzel kapcsolatban portálunknak elmondta, látni kell, hogy az egy-két millió forintos vásárlási értékű használtautó-piac az elektromos autókat is megfizetni képes vásárlóréteget nem érinti. A vékonyabb pénztárcájú vásárlóknak egy ideig nem lesz alternatíva az elektromos autó, de ez önmagában semmit nem jelent. Hozzátette, üdvözlendő lenne ugyanakkor az a folyamat, hogy a következő generációs villanyautók piacra lépésével már az akkor majd 5-6 éves, de teljes használati értékű elektromos autókat vásároljuk meg külföldről, és nem a dízelautókat. Megjegyezte, jó lenne, ha minél többen megtapasztalnák az elektromos autók vezetési élményét és fenntartásuk egyszerűségét, és akkor nem lennénk az elektromos közlekedési fordulat bekövetkezte után a levetett nyugati környezetszennyező és költségesen üzemeltethető autók országa.
Fotó: Marjai János/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS