A Washington Post cikkéből kiderült, hogy kiszivárogtak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség lehallgatási protokolljai. A virginiai Langley-ben székelő CIA megfigyelte/megfigyeli Zelenszkij ukrán elnököt, és kiderült, hogy olyan tervei voltak, amelyek a háború komoly eszkalációjához vezettek volna. Zelenszkij azt akarta, hogy robbantsák fel a Barátság (Druzsba) kőolajvezetéket, hogy ezzel, ahogy az elnök fogalmazott, „tegyük tönkre Orbán gazdaságát”. Annak ellenére, hogy Magyarország rengeteg humanitárius segítséget küld Ukrajnának és nagyjából másfélmillió menekültet fogadtunk eddig. Sokan közülük itt is telepedtek le.
Zelenszkij azt az ötletet is felvetette, hogy az ukrán hadseregnek határmenti orosz településeket kellene elfoglalnia és kvázi túszul ejteni az ott élőket. Ez a lépés a háború azonnali, komoly eszkalációjához vezetett volna. Zelenszkij példátlan módon egy NATO- és EU-tagállamnak akart komoly gazdasági károkat okozni csak azért, mert nem szállítunk fegyvereket neki. Az ukrán „zongorista” jelenleg fegyverekért kalapoz. Olaszországtól Párizson át Berlinig melegítőfelsőben kunyerál pénzt és fegyvereket. Aachenban még a Károly-díjat is átvette, amelyet a város 1950 óta ad át olyan embereknek, akik sokat tesznek Európáért és az európai egységért. Kihangsúlyozták, hogy Ukrajna Európát és az európai értékeket védelmezi.
Orosz katonák átkutatták egy ukrán hadifogoly zsebeit és egy kombinált fogót, valamint egy zacskóban aranyfogakat találtak nála. A katona nagy valószínűséggel elesett bajtársai szájából tépte ki az arany koronákat. Nyilván azt hitte, hogy Ursula von der Leyen és Scholz kancellár ezt érti az európai értékeken.
Az elmúlt két napban az orosz haderő komoly csapásokat mért ukrán katonai és stratégiai célpontokra. Pavlohradban 500 millió dollár értékű nyugati fegyver és üzemanyag semmisült meg.
Vezet Erdoğan, de második fordulóra lesz szükség
A hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdoğan és a kormányoldali pártszövetség vezet Törökországban a vasárnapi elnök- és parlamenti választáson az Anadolu török állami hírügynökség által közölt részeredmények szerint, de az abszolút többséget időközben elveszítette. Az ellenzék nem ismeri el az Anadolu adatait.
Az elnökválasztáson 98 százalékos feldolgozottság mellett Erdoğan 49,35 százalékkal áll az élen. A parlamenti választáson a kormányoldali pártszövetség, a Nép Szövetsége jelenleg 50,49 százalékot tudhat magáénak, ami 269 mandátumot jelentene a 600 fős törvényhozásban. Az elnökválasztáson a legfőbb ellenzéki jelölt, Kemal Kılıçdaroğlu, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a részeredmény szerint a voksok mintegy 45 százalékával rendelkezik. A fennmaradó néhány százalékon két másik jelölt osztozik az Anadolu hírügynökség jelentése szerint. Valószínű, hogy május 28-án egy második körben dől el a választás – számolt be a hirado.hu weboldal.
Folytatódnak a küzdelmek Szudánban
Szudánban továbbra is folynak a harcok a reguláris hadsereg és az RSF milícia közt. Helyi források szerint már 300 civil áldozata és több ezer sebesültje van az összecsapásoknak. A külföldi nagykövetségek bezártak és szinte minden nyugati elhagyta az észak-afrikai országot. Komoly gondot jelent a víz- és áramellátás kimaradása a 40 Celsius fokos hőségben. Nagyszámú a belső menekült, akik az ország déli, békésebb régiójába próbálják átvészelni a harcokat. Sokan akarnak onnan Etiópiába is átjutni, de csak azt engedik be, akinek van érvényes útlevele. A polgárháború kirobbanásának oka Abdelfattah al-Burrhan tábornok, a hadsereg főparancsnoka és riválisa, Mohammed Hamdan Dagalo tábornok, az RSF milícia parancsnoka közti belharc. Mindkét katona magához akarja ragadni a hatalmat. Az erőviszonyok nagyjából egyenlőek, mindkét fél százezer katonával rendelkezik.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS