Ma lesz Berlinben a Brandenburgi-kapunál a német gazdák tüntetése. Több ezer traktorral mentek a német fővárosba, hogy ott tüntessenek a balliberális kormány megszorításai ellen. Olaf Scholz kancellár kormányzata megemelte a gazdák számára kedvező szinten tartott ipari gázolaj árát és kötelezni akarja őket, hogy gépjárműadót fizessenek a mezőgazdasági munkagépek után is. Berlin ezzel akarja a tátongó költségvetési lyukat betömni, amelyet a zöld átállás erőltetése, valamint az elhibázott szankciók okoztak Németország számára. Scholz viszont elkövette azt a hibát, hogy elmondta: a befolyó pénz nagy részét Ukrajnának szánja. A gazdáknál ez kiverte a biztosítékot, mivel joggal követelik, hogy a német kormány az ő érdekeiket képviselje és ne Kijevét. Most már nemcsak a megszorítások visszavonását követelik, hanem a kormány lemondását is. Sok nagyobb gazdaság tulajdonosa a Bundesratban politizál tartományi szinten a CDU/CSU pártcsaládban. A konzervatív pártok már régóta előrehozott választásokat szeretnének, mivel a német gazdaságnak nagyon sok kárt okoztak a zöldpárti politikusok. A gazdák tüntetése pont kapóra jött, mert elképzelhető, hogy megbuktathatják a szociáldemokrata–liberális–zöld kormányt.
Jemenből hajóelhárító MARS-rakétákat lőtt ki a síita húszi milícia egy amerikai hadihajóra. A Pentagon szerint a támadást sikeresen elhárították és senki sem sérült meg. Az USA és Nagy-Britannia már a harmadik éjjel indított támadást az Irán által támogatott csoport ellen. A húszik állásai mellett a jemeni fővárosban, Szanaaban is rakéták csapódtak be döntéshozó központokban. A húszik szóvivője bejelentette, hogy a légicsapások ellenére továbbra is támadják az Izraelhez köthető hajókat. A húszik fenyegetése miatt eddig kétezer hajó kényszerült megkerülni Afrikát. A húszi hadsereg, amely hozzávetőlegesen 100 ezer főt számlál, komoly fegyverkészletekkel rendelkezik, amelyek Iránból érkeznek.
Továbbra is heves harcok folynak a Gázai övezetben és a légicsapások következtében nem volt sem mobil, sem internetszolgáltatás. Ismét elfogyott a gázolaj a kórházak áramgenerátoraiból és ez szinte teljesen ellehetetlenítette az ellátást. A civil áldozatok száma már meghaladta a 24 ezer főt. Közel-keleti politikai elemzők úgy vélik, hogy Izrael teljesen el akarja pusztítani a Gázai övezetet, a lakóépületeket, kórházakat, iskolákat és az energetikai infrastruktúrát, így kényszerítve az ott élőket annak elhagyására. Az ENSZ szerint a lakóépületek 70 százaléka már megsemmisült. Az IDF hétfő reggel arról számolt be, hogy már kilencezer Hamász-harcost lőttek le az elmúlt száz napban.
Kína szeretné elérni, hogy legyen egy nemzetközi békekonferencia, amely lefektetné a fegyvernyugvás alapjait. Vang Ji külügyminiszter szerint fegyverszünetre és a kétállami megoldás kidolgozására van szükség, mivel utóbbi a garanciája egy tartós békének. A kínai politikus Kairóban tárgyalt egyiptomi kollégájával, majd az Arab Liga több vezetőjével.
Nem csillapodik a feszültség Ciszjordániában sem. A hétvégén az izraeli katonák öt palesztint lőttek agyon. Egy, a libanoni Hezbollah által kilőtt rakéta megölt két embert Izraelben. Izraelben ismét hatalmas tömeg tüntetett a túszok kiszabadítása érdekében; követelték, hogy a kormány ismét tárgyaljon a fogolycseréről a Hamásszal. Még legalább 130 elhurcolt személy sorsa ismeretlen. Feltehetően sokan közülük életüket vesztették a légicsapásokban. A túszok hozzátartozói azzal vádolják Benjámín Netanjáhút, hogy már leírta ezeket az embereket és nem képes kompromisszumokra az érdekükben. A Hamász ismét videót közölt, amelyben négy túsz szerepelt. A hozzátartozóik kérték az izraeli kormányt, hogy tegyenek meg minden lehetségest szabadulásuk érdekében. Benjámín Netanjáhú miniszterelnök a hétvégi sajtótájékoztatójában elmondta, hogy szó sem lehet tűzszünetről vagy béketárgyalásokról; a háború addig fog tartani, amíg végleg felszámolják a Hamászt.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS