GEOrgPOLITIKA – Elrabolva Bagdadban

Eltűnt Irakban az orosz–izraeli kettős állampolgárságú Elisabeth Tsurkov. A fiatal nő állítólag a Princeton University doktoranduszaként utazott a közel-keleti országba, hogy ott kutatásokat végezzen, egyes források szerint viszont az izraeli Moszadnak dolgozott hírszerzőként.

Családja és barátai állítólag óva intették, hogy ne menjen, mivel igaz, hogy orosz útlevéllel utazik, de ha kiderül, hogy rendelkezik az izraelivel is, akkor komoly baja eshet. Ő viszont azt mondta, hogy csak úgy lehet érdemben kutatómunkát végezni, ha az ember kimegy a terepre. Iraki lapok szerint Tsurkovot a Katáib Hezbollah (Isten Pártjának Zászlóalja) nevű, Iránból támogatott milícia rabolta el. Vezetőjük Abu Mahdi al-Muhandisz tábornok volt, akit az amerikaiak 2020-ban az iráni Kászim Szulejmáni tábornokkal együtt gyilkoltak meg a bagdadi repülőtéren egy dróntámadással. Megszólalt Benjámin Netanjáhú izareli miniszterelnök is az elrabolt nő ügyében, és azt mondta, hogy életben van, de nem tudni, hogy Irakban van-e még, vagy átszállították kihallgatásra Teheránba. Izraeli hírforrások szerint Tel-Aviv most egy közvetítő segítségével felvette a kapcsolatot Irakkal és Iránnal, hogy kiszabadítsák Tsurkovot. A Moszad az elmúlt években számos bevetést hajtott végre Iránban; meggyilkoltak több atomtudóst, hogy ezzel gátolják meg, hogy az Iszlám Köztársaság hozzájusson a nukleáris fegyverhez. 

Ma kezdődik a 2023-as NATO-csúcs Vilniusban, ahol Ukrajna is megfelelő jelzést kap majd arról, hogy a szervezet miképpen látja a csatlakozás időpontját és felvételeit. Joe Biden amerikai elnök hétfői szavai ezt előrevetítették, mivel szerinte csak a háború lezárta után lehet érdemben tárgyalni a tagságról. Kijev hisztijével ezért már ma számolni lehet. Volodimir Zelenszkij elnök és Dmitro Kuleba külügyminiszter hónapok óta mantrázzák, hogy Vilniusban meg kell történnie a csodának és konkrét időpontot kell megneveznie Jens Stoltenbergnek.

A svédek csatlakozása is lóg a levegőben, mivel hazánk egyelőre nem támogatja azt, hiszen a svéd kormány folyamatosan, alaptalanul támad minket a demokratikus struktúrák és a sajtószabadság hiányával, a migráció elutasításával, illetve más egyéb hazugságokat rántanak elő politikai tarsolyukból. Ankara is blokkolta a tagságukat, mivel Svédország menedéket biztosít olyan terrorista szervezetek számára, akik Törökországban hajtanak végre merényleteket. Erdoğan elnök most engedményt tett arra, hogy támogatják a svédek tagságát, ám feltétele országának mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz.

Törökország ötven éve várakozik Európa kapujában, hogy bebocsájtást nyerjen

– nyilatkozta Erdoğan elnök.

Az első komoly igéretet még Angela Merkel tette Ankara felé, ám Berlinben mindig kitaláltak valamit, hogy a csatlakozási tárgyalásokat elodázzák. Merkel egyszer azt is mondta, hogy „Európa nem csupán egy kontinens, hanem egy vallási és kulturális vetület is, amelyet megbolygatna egy nagyszámú muszlim munkavállalói és bevándorló tömeg”, igaz, 2015 után már nem tartotta magát ehhez a tézishez és azt mondta: „az iszlámnak igenis helye van Németországban”.

A török elnök beleegyezett abba, hogy támogatja Svédország jelentkezését, és ratifikációra továbbítja a javaslatot az ankarai törvényhozóknak

– közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután hétfőn Vilniusban vendégül látta Erdoğan elnököt és Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt. A labda most Ankaránál van…