Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – UFO-felvételt adott ki a Pentagon – Vége a Ramadánnak

Ma kezdődik a muszlimok egyik legfontosabb ünnepe, az Íd al-Fitr, azaz a böjt megtörésének napja, amelyet a törökök cukorünnepnek (şeker bayrami) hívnak, mivel ilyenkor családtagoknak, barátoknak édességeket adnak ajándékba. Az iszlám holdnaptár szerint akkor végződik a ramadán, amikor a Hold teljesen eltűnik. Amikor ez megtörténik, elkezdődik a böjt megtörésének ünnepe, amelynek jellegzetessége az ünnepi khutba (szentbeszéd), az ima előtt hét takbir (Allahu akbar kiáltás), és a közös étkezések – gyakran a mecsetekben tálalják fel az ételt. Ez az ünnep az áldozati ünneppel (Íd el-Adha, amikor azt ünneplik, hogy Ábrahám hajlandó lett volna feláldozni fiát Izsákot) együtt a muszlimok számára olyan jelentőségű, mint a keresztényeknek a húsvét és a karácsony.

A világ lakosságából egymilliárdra tehető az iszlám követőinek száma. Hitük szerint Allah tanítását Gábriel arkangyal hozta el Mohamed prófétának a VII. században. Többször is megjelent neki és szúráról szúrára (fejezet) mondta el neki a szent könyv szövegét. Mohamed maga nem volt írástudó, ezért írnokokat kért fel, hogy gyűljenek köré és ő diktálta neki a Korán szövegét. Ezért – például a Bibliától eltérően – bárhol a világon belelapozunk egy arab nyelvű Koránba, semmilyen eltérést nem fogunk tapasztalni bennük, az elsőtől az utolsó írásjelig azonosak.

Az iszlámnak két nagy felekezeti ága van, a szunniták és a síiták. A szunna jelentése nem más, mint hagyomány. Minden, amit a próféta tett, vagy ajánlott, az része a hagyománynak és követendő. A síita közösség a muszlimok társadalmának az ummának 10–13 százalékát teszi ki és Ali ibn Abu Tálib kalifa alapította, aki Mohamednek a veje és unokatestvére volt. Mohamed halálakor utódlási harc keletkezett, hogy ki legyen az új kalifa (vallási vezető). Ali megalakította a saját közösségét „Síiat Ali” (Ali pártja) néven, és ők lettek a síiták. Ali úgy vélte, hogy csak a próféta vér szerinti leszármazottja lehet kalifa. A két felekezet a mai napig nem él békében egymással.

Az iszlám elismeri a kereszténységet és a zsidó hitet is, mivel a Koránban az áll, hogy mivel egy Istenben hisznek, ők is a könyv emberei és nem szabad őket bántani. Ebből is látszik, hogy a terroristák kiforgatják a Korán szavait, sőt, semmibe veszik azt. Az iszlámban Jézust nem Isten fiaként tisztelik, hanem ő is prófétának számít, akárcsak Mohamed, és Isza néven említik. Szűz Mária is tiszteletnek örvend, mivel ő Isza édesanyja. Az iszlámnak öt fontos pillére van: a tanúságtétel, az adakozás, a zarándoklat, az ima és a böjt.

PestiSracok facebook image

Izgalmas felvételt adott ki ismét a Pentagon egy azonosítatlan repülő tárgyról. Egy nem nevezett közel-keleti konfliktuszóna felett észlelt és videózott le egy amerikai kémrepülő egy fémes gömböt, amelyik pont abban a szektorban cirkált, mint a CIA gépe. Egyértelmű, hogy nem amerikai eszköz – mondta a Pentagon szóvivője. Ami még izgalmasabbá teszi a dolgot, hogy az iraki Moszul városa felett 2016-ban egy pont ilyen repülő tárgyat észleltek. Katonai szakértők szerint nem kizárható, hogy orosz vagy kínai kémeszközökről van szó, amelyek jóval fejlettebbek, mint az amerikai drónok, ám azt a feltevést sem vetik el, hogy földönkívüli eredetű megfigyelődrónokról van szó. A CIA és az NSA kémrepülői és műholdja több alkalommal figyeltek meg ismeretlen eredetű tárgyakat a háborús övezetekben.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.