Pesti Srácok

Gyurcsányék árnyékminisztere mindig is vizitdíjat akart, ez azóta sem változott

Gyurcsányék árnyékminisztere mindig is vizitdíjat akart, ez azóta sem változott

Már 2008-ban is a vizitdíj mellett kampányolt Komáromi Zoltán, a Gyurcsány-párt egészségügyi árnyékminisztere – írja az Origo. A lap cikkéből az is kiderül, hogy Gyurcsány Ferencék a mai napig nem mondtak le a fizetős egészségügy bevezetéséről.

Gyurcsány Ferencék egészségügyi árnyékminisztere nemcsak a kórházbezárásokat és egyes létfontosságú osztályok megszüntetését célzó nyilatkozataival tűnt fel a nyilvánosságban; a DK-s háziorvos már 2008-ban fő szervezője volt a vizitdíj megtartásáért indított aláírásgyűjtésnek – írja az Origo. A lap emlékeztet, hogy a vizitdíj2008.doctor.hu honlapon közzétett kiáltványukban akkor úgy fogalmaztak:

Komáromi akkor, bár egyszerű háziorvosnak adta ki magát, valójában a Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere által kinevezett háziorvosi szakfelügyelőként gyűjtötte alárendeltjei aláírását a vizitdíj mellett. Az Origo felhívja a figyelmet arra, hogy a honlap tanúsága szerint így is mindössze 384 orvos és 3337 állampolgár támogatta a kezdeményezést. A lap szerint a vizitdíj az orvosok nagy részét is rendkívüli módon felháborította; többen megtagadták, hogy beszedjék a pénzt a betegektől.

PestiSracok facebook image

Az ügy előzménye az volt, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette balliberális kormány 2007-ben a költségvetési hiány csökkentéséért többek között az egészségügyben és az oktatásban is extra díjakat vezetett be. A Fidesz–KDNP akkor népszavazást is kezdeményezett a vizitdíj, a korházi napidíj és a képzési hozzájárulás megszüntetéséért, ami érvényes és eredményes volt.

Az Origo szerint a Gyurcsány-párt azonban a mai napig nem mondott le az emberek megsarcolásáról. Erre utal az is, hogy idén év elején a választási kampány hajrájában egy lapinterjúban Komáromi úgy fogalmazott: 2007-ben a vizitdíj egy jó eszköz volt arra, hogy a túlterhelt ügyeleteket, háziorvosi és járóbeteg-ellátásokat a kapacitások jobb kihasználására sarkallja.

– írják.

Forrás: Origo; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.