Az olyan kisebb pártok, mint az MSZP és a Párbeszéd, szeretnének valamilyen összefogást, hogy nagyobb esélyük legyen mandátumokhoz jutni, a DK – és valamilyen szinten a Momentum – azonban ellenzi ezt, mert szerintük a 2024-es választások alkalmasak lesznek arra, hogy letisztítsák a terepet, és eltűnjenek a valós támogatottsággal nem rendelkező politikai szervezetek – írja a Direkt36 hosszú elemző cikkben, amelyben az ellenzéki összefogás választási vereség utáni vergődését mutatja be.
Hosszú cikket közölt a Direkt36, a portál ugyanis az elmúlt hónapokban több tucat ellenzéki forrással folytatott beszélgetéseken keresztül próbálta meg felderíteni, miért maradt el a 2022-es csúfos választási vereség után az ellenzéki pártok szembenézése teljesítményükkel, illetve, hogy mire is koncentrálnak ehelyett a pártok. A cikkben elöljáróban kiemelik, kutatásaikból kiderült, a pártok elsősorban egymással voltak elfoglalva az elmúlt években, energiáik nagy részét az ellenzéki térfél előnyösebb pozícióinak megszerzésére fordították.
Az olyan kisebb pártok, mint az MSZP és a Párbeszéd, szeretnének valamilyen összefogást, hogy nagyobb esélyük legyen mandátumokhoz jutni, a DK – és valamilyen szinten a Momentum – azonban ellenzi ezt, mert szerintük a 2024-es választások alkalmasak lesznek arra, hogy letisztítsák a terepet, és eltűnjenek a valós támogatottsággal nem rendelkező politikai szervezetek
-írják.
Nem sikerült meglovagolni a 2019-es önkormányzati választások ellenzéki sikerét
A cikkben kitérnek arra, 2019-es önkormányzati választás után Botka László szegedi polgármester vendégül látta azokat az újonnan megválasztott polgármestereket, akik az októberi önkormányzati választásokon ellenzéki színekben nyertek a megyei jogú városokban. Ezt a gyűlést azzal a céllal hozta össze, hogy meglovagolják az eddigi legnagyobb ellenzéki győzelem hullámait. A tárgyalásokról összességében elmondható, hogy olyan ötletek merültek csak fel, mint egy közös sajtótermék megjelentetése, amelyek rendszerint a különböző politikusi érdekek mentén buktak el. Botka például szerette volna azt is elérni, hogy a kormány bizonyos intézkedései ellen közös közleményben álljanak ki az ellenzéki városvezetők. Ez a terv ott bukott el, hogy az ellenzéki városatyák vagy túlzónak tartották a közös közlemények szövegét, vagy attól tartottak, hogy emiatt eleshetnek bizonyos forrásoktól. A cikkben felidézik, hogy Botka után Karácsony Gergely is próbálkozott hasonló ötlettel, ám a Szabad Városok nevű szerveződés, amely a nagyobb megyei jogú városok mellett a kisebb ellenzéki településeket is igyekezett összefogni,
már azelőtt elhalt, hogy Karácsony elbukta a miniszterelnök-jelöltségért folytatott harcot.
Elnapolták a szembenézést
Mint a cikkben kifejtik, elmaradt a szembenézés a 2022 áprilisi választás vereség után is, erre pedig jó példa a Párbeszéd egyik elnökségi ülése, ahol „egyes résztvevők arra számítottak, hogy a tanácskozáson elmélyülnek majd a választási vereség elemzésében”, ehelyett Karácsony Gergely azzal foglalkozott, hogy az LMP-t valahogy leválasszák a DK-ról, mert a két párt közötti korábbi alku a főpolgármester pozíciót veszélyeztette. Mint a cikkben kifejtik,
az LMP az ellenzék választási megállapodásának értelmében egy mandátumot kapott a DK-tól, hogy frakciót tudjon alakítani. Emiatt a többi párt úgy könyvelte el, hogy az LMP a DK lekötelezettje lett, és túl közel kerülhetnek egymáshoz.
Hasonlóan elmaradt a szembenézés az MSZP háza táján is, ahol egyedül Ujhelyi István EP-képviselő szorgalmazott reformokat egy 2022. április 23-ára hívott össze választmányi ülésen. Ujhelyi a választmánynak a fideszes polgári körök mintájára létrehozott közösségek ötletét vázolta fel „Esély Közösség” néven, amely azonban hamvába halt, 2022 őszén Ujhelyi ki is lépett a pártból.
A DK kezdett a legnagyobb helyezkedésbe
A legnagyobb ellenzéki párnak számító Demokratikus Koalíció az ellenzéki összefogás választási kudarcát követően saját pozíciói erősítésébe kezdett. A Direkt36 értesülései szerint a DK tavaly szeptember 15-ére hívott össze szűk körű találkozót Bodnár Zoltán korábbi MNB-alelnök II. kerületi otthonába, ahol a Gyurcsány-házaspár többek között az Árnyékkormány megalakításának ötletét is bejelentette, mivel azzal számolta, hogy az a gazdasági nehézségek miatt a Fidesz népszerűsége bezuhan, míg a DK támogatottsága meredeken emelkedhet. Érdekes körülmény, hogy mint kiderült,
a Momentum négy-öt héttel korábban tudomást szerzett az árnyékkormány megalakulásáról, és ezért a DK-ban tartottak tőle, hogy a momentumosok valahogy keresztbe fekszenek majd a tervüknek, A találkozón jelen lévő egyik forrás azt mondta, neki az volt a benyomása, hogy Gyurcsányék ezen őszintén meglepődtek, és amatőrnek tartották a Momentum tétlenségét.
Ugyanezen a találkozón derült fény arra is, hogy a DK célja az ellenzéki pártok közötti verseny fenntartása, hogy letisztuljon az ellenzéki térfél. Ennek részeként a DK a tavalyi választás után aktívan kereste a lehetőségét annak, hogyan csábíthatnak át minél több politikust a többiektől.
Az elmúlt másfél évben mások mellett a DK-ba igazolt Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd pártigazgatója, Szücs Balázs, a párt erzsébetvárosi alpolgármestere, a Jobbikból korábban kilépett országgyűlési képviselő, Varga Ferenc, a Momentumból pedig az újpesti polgármester, Déri Tibor mellett Bodrozsán Alexandra és Buzinkay György is
-írja a cikk, hozzátéve, hiába állítja be a DK az átigazolásokat „organikus folyamatként”,
a legtöbb átigazolás nagyon is tervezett módon zajlott, és annyira komoly prioritást jelentettek a pártnak, hogy az első lépéseket sokszor a párt legfőbb vezetői tették meg.
Karácsonynál még Baranyit is alkalmasabbnak találták
Szintén jellemző a DK helyezkedésére, hogy a Gyurcsány-párt bepróbálkozott Karácsony Gergely székének megingatásával is, megkeresték a főpolgármester-jelöltség ötlevével például Baranyi Krisztinát, de felmerült Somogyi Zoltán politikai tanácsadó, a Political Capital elemzőintézet egyik alapítóját Bősz Anett, a DK által támogatott főpolgármester-helyettes és Szaniszló Sándor XVIII. kerületi DK-s polgármester neve is. A DK sértettsége Karácsony Gergellyel szemben a cikk szerit oda vezethető vissza, hogy Karácsony nem Dobrev, hanem Márki-Zay javára lépett vissza az ellenzéki előválasztás során, ezt Gyurcsány egy találkozón úgy kommentálta,
baszd meg, Gergő, te hoztad a nyakunkra ezt az embert, ez a te felelősséged.
Gyurcsány egyes források szerint úgy véli, „az ellenzék megszervezésére a főpolgármesteri pozíció kifejezetten alkalmas lenne, de Karácsony nem ennek megfelelően cselekszik”. Ettől függetlenül, mivel jelenleg Karácsony támogatottságát illetően jók a mérések,
a DK sem keresi annyira intenzíven Karácsony lehetséges kihívóit, és inkább arra koncentrál, hogy növelje befolyását a Fővárosi Közgyűlésben, amelynek támogatása nélkül a főpolgármesternek nagyon kicsi mozgástere van. Ha ad tíz főt a DK, akkor vécére se mehet ki a Gergő – véli az egyik gyurcsányista politikus.
A Párbeszéd van a legnagyobb bajban
A cikk végezetül kitér arra, az MSZP mára csak árnyéka régi önmagának, a felmérések szerint a biztos pártválasztók között épp 4-5 százalék körül van. Ennél is kétségbeesettebb helyzetben van a Párbeszéd, amely kétségbeesetten keresi az összefogás lehetőségét az EP-választások és az önkormányzati választások idejére. Bár a cikk forrásai szerint a Momentum sem zárkózott el a tárgyalásoktól, a Párbeszéd újabban inkább az LMP felé tapogatózott. Mint a cikk megállapítja,
közkeletű tévhit, hogy a gazdasági válság ellenére a Fidesz nem vesztett támogatót. Ennél kevés nagyobb tévhit van. 3 millió szavazójuk volt, ebből a mi méréseink szerint 700 ezret vesztettek, több mint 20 százalékot. Ezek a szavazók azonban csak csekély mértékben jelentek meg a 2022-ben közösen induló ellenzéki pártoknál, és sokkal inkább a Kétfarkú Kutyapártnak és a Mi Hazánknak származhat előnye ezekből a bizonytalanokból.
Forrás: Direkt36; vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS