Az új DK-frakció közel kétharmada nemrég még arról beszélt, hogy kormányra kerülve akár feles többséggel – tehát jogellenesen – is alkotmányoznának. Vagyis hatályon kívül helyeznék az érvényes alaptörvényt. Aztán a magas fizetésekért végül csak beülnek a parlamentbe – emlékeztet a Magyar Nemzet.
Gyurcsány Ferenc maga is több alkalommal illegitimnek és egypárti diktátumnak nevezte az alaptörvényt, de tavaly augusztusban a felesége, Dobrev Klára mellett kampányolva már nyíltan az alkotmányos rend szétverésének víziójával hergelte az embereket.
Elszántság kell majd az új alkotmányhoz, a NER lebontásához, a bebetonozottnak hitt vezetők elmozdításához. Klára kell majd ehhez. Támogassátok Dobrev Klárát, támogassátok a kormányváltást, aztán meg majd támogassátok az új kormányt!
– fogalmazott a Facebook-bejegyzésében. Meglehetősen szélsőséges nézeteinek adott hangot mellettük Arató Gergely, Gréczy Zsolt, Varju László és Kálmán Olga is. A DK egyik alelnöki tisztségét viselő Vadai Ágnes már évekkel ezelőtt azt hangoztatta, hogy pártja nem fogadja el legitimnek az alaptörvényt. Egy 2018-as sajtótájékoztatón pedig részletesebben is ismertette, hogy milyen alkotmányellenes lépésekre lehet számítani tőlük:
Az új kormány megalakulásának első 12 órájában le kell váltani a legfőbb ügyészt, hogy az immáron független ügyészségen megkezdődhessenek a vádemelések az eltussolt fideszes ügyekben.
Mint ismert, a legfőbb ügyész a hivatali idejének lejárta előtt nem mozdítható el tisztségéből alkotmányos eszközökkel. Sebián-Petrovszki Lászlónak, a DK pártigazgatójának a facebookos posztjából derült ki, hogy a 2018-as választás után érvénytelen esküt tett le a parlamentben.
Kiegészítettem a fideszes hatalom által előírt esküszövegemet azzal, hogy bizony a köztársaság helyreállításáért és egy új, demokratikus alkotmány megszületéséért is küzdök
– írta 2019 végén kelt bejegyzésében. Az alkotmányos rend ellen hergelte a közvéleményt Barkóczi Balázs is. A Gyurcsány-párt színeiben első parlamenti ciklusát megkezdő képviselő így fogalmazott múlt nyáron a Facebook-oldalán:
Vissza kell állítani a kétharmados törvények ellenére a jogállamot és demokráciát, (…) ki kell venni a Fidesz kezéből az ügyészséget, a bíróságot és a közszolgálati tévét, és vissza kell adni a magyar embereknek.
A Magyar Nemzet emlékeztet: korábban néhány baloldali értelmiségi azt kezdte hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer.
Elsőként Vörös Imre egykori alkotmánybíró vélte úgy, hogy egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvénytelenítenie kellene az alaptörvény rendelkezéseit. A jogtudós ezt azzal indokolta, hogy szerinte egyes törvények a közhatalom kizárólagos birtoklását alapozzák meg, az Alkotmánybíróság pedig elmulasztotta az ez elleni törvényes fellépést. Vörös szerint tehát – akár csak feles baloldali többséggel – a parlamentnek meg kellene állapítania, hogy az alaptörvény és az önkényuralmat kirívóan biztosító törvények alkotmányellenesek, ezért semmisek, illetve az egész jogrendszerből ki kell gyomlálni azokat a jogszabályokat, amelyek akadályozzák az alkotmányos rend helyreállítását. Forgács Imre, a Bajnai-kormány Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumának vezetője pedig gyakorlatilag egy kalap alá vett több magyar jogszabályt Adolf Hitler náci rezsimjének fajvédő törvényeivel. E szélsőséges, közfelháborodást keltő nézeteket számos neves értelmiségi elítélte – írja a Magyar Nemzet.
Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese úgy vélte, polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni. Szerinte az ellenzéknek arra kellene törekednie, hogy megszerezze ezt a szintű támogatottságot a következő választáson, amire reális esélyük van, hiszen a rendszerváltás óta eltelt nyolc parlamenti ciklusból négyben volt kétharmados többsége a győztes pártoknak vagy a koalíciójuknak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 12 év jogrendszerének a semmissé nyilvánítása olyan kérdéseket is felvet, hogy érvénytelenné válnak-e az ebben az időszakban hozott bírósági ítéletek, vagy hogy visszafizetik-e a pártok az említett intervallumban felvett állami támogatást.
Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere egyebek mellett arra mutatott rá, hogy éppen Vörös Imre koncepciója emlékeztet a hitleri felhatalmazási törvény alapján történő hatalomgyakorlásra. Szavai szerint ugyanis, ha a parlament kellő választói felhatalmazás nélkül alkotmányoz, sőt, alkotmányosságot vizsgál, akkor onnan már csak egy lépés, hogy az általa létrehozott kormány vegye át tőle ezt a szerepet. Az egykori MDF-es politikus emlékeztetett: szemben Vöröséknek a baloldal számára készített terveivel, arra soha nem volt példa, hogy a Fidesz-többség bármikor is átvette volna az Alkotmánybíróság alkotmányosságvizsgálati jogosítványait, azaz hogy magához vonta volna az alkotmányosság megítélését.
Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke ugyancsak erősen aggályosnak nevezte azokat a javaslatokat, hogy az ellenzék a 2022-es országgyűlési választáson megszerzett esetleges győzelme esetén, szűk többséggel, jogellenesen hatályon kívül helyezze a 2011-ben megszavazott alaptörvényt. Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke pedig azt hangsúlyozta, hogy közjogilag nem kérdőjelezhető meg az alaptörvény legitimitása.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Magyar Hírlap
Facebook
Twitter
YouTube
RSS