Ha Németország az Európai Unió jelenlegi szabályozását megkerülve legalizálja a marihuánát, az Magyarország számára is komoly veszélyt jelent – hívja fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI) a cikkében. Ha megvalósul, félő, hogy Németország jelentős nyomást helyez majd a többi uniós tagállamra a legalizáció érdekében, ahogy tette ezt korábban a bevándorlás-, az LMBTQ- és a háborús szankciók ügyében is. Az üggyel kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak a DKI drogpolitikai igazgatója nyilatkozott.
Karl Lauterbach német egészségügyi miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormányuk a marihuána termesztésének és fogyasztásának úgynevezett ellenőrzött legalizálását javasolta. A tervezet szerint a kannabisz birtoklása (25 grammig) és a termesztése is legális lesz, fejenként három tő kendernövény erejéig. Az úgynevezett kannabiszklubok egyszerre legfeljebb 25 gramm, havonta összesen 50 gramm kannabiszt értékesíthetnek tagjaiknak. A javaslatot a német kormány jóváhagyta, a véglegesítésre, azaz a Bundestag jóváhagyására azonban szeptemberig várni kell. A viták megelőzése érdekében a tervezetet elküldték az unió megfelelő hatóságainak.
Az óvatosság indokolt is, mivel számos akadályba ütközik az elfogadás, bár vélelmezhetjük, hogy Németország más besorolás alá esik az uniós jogszabályok alóli kibújás esetében, mint mondjuk hazánk vagy Lengyelország
– nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet (DKI) drogpolitikai igazgatója.
Az uniós szabályozások azonban szigorúak
Szakértők szerint a német törekvések összeférhetetlenek mind a nemzetközi egyezményekkel, mind az EU szabályaival. Az unió egységes szabályozása szerint a növény csak egészségügyi célból, bizonyos betegségek esetén fogyasztható. A lakossági fogyasztás tehát alapvetően tilos és büntetendő. A DKI drogpolitikai igazgatója szerint nem véletlen, hogy a szomszédos, és az unióban szintén komoly befolyással bíró Franciaország sem támogatja a marihuána legalizálását.
A franciák ugyanis a fogyasztást és a kereskedelmet súlyosan büntetik, szabályozásuk az egyik legszigorúbb a térségben
– mondta Ozsváth Kálmán. Hozzátette, hogy ezen nem is terveznek változtatni: Macron francia államfő többször is jelezte, hogy szóba sem jöhet a drogkereskedelem visszaszorítását bármilyen formában elősegítő szabályok fellazítása.
Mit tervez valójában Berlin?
A német kormány a legalizációval a feketepiac visszaszorítását, az igazságszolgáltatási rendszer tehermentesítését, illetve a gyermek-, az ifjúság- és az egészségvédelem erősítését tűzte ki céljául. A 18 év alattiaknak továbbra is szigorúan tilos, a 18–21 év közöttieknek pedig korlátozottan legális a kannabisz fogyasztása – indokolta a javaslatot Lauterbach. Azonban nincsenek tapasztalat híján, ha körülnéznek a világban. Ugyanezzel az indoklással állt elő annak idején Kanada is, azonban ott bizonyíthatóan nem vált be a kísérlet. A drog ugyanis elszabadult az utcán, virágzik a szervezett bűnözés, mert a legális „coffee shopok” helyett a dílerektől szerzik be a fogyasztók az erősebb, valamint olcsóbb kábítószereket.
A kannabisz legalizálása óriási egészségügyi kockázatokkal jár
Körülbelül a tartós fogyasztóknak 15%-a lesz marihuánafüggő, és nemcsak pszichésen, hanem fizikailag is, mint akármelyik másik drogtól. A legalizáció pedig komoly gyermekvédelmi kérdéseket is felvet. Serdülőkorban – amikor az agy még fejlődésben van – a gyakori és tartós kannabiszhasználat összefüggésbe hozható a későbbi pszichózis kialakulásának nagyobb kockázatával. A fejlődő agy érzékenyebb lehet a kannabisz negatív hatásaira. Ugyanilyen káros hatás a keringési rendszer helytelen működése, sérülése. A kannabiszfogyasztás a pulzus emelkedésével jár, amely a fiatalok esetébenben szívritmuszavar kialakulásához vezethet. Továbbá érelmeszesedés és különféle sztenozisok, vagyis érszűkületek kialakulásához vezethet szervezetszerte, így az agyban is. Ezen kívül kimutatták, hogy a THC fokozza a véralvadást, mert a vérlemezkék aggregálódásához, vagyis összecsapzódásához és így vérrögök kialakulásához is vezethet. Ezek a kannabisz okozta káros folyamatok és betegségek egytől egyig az iszkémiás stroke fokozott kockázati tényezői között szerepelnek.
Azt azonban leszögezhetjük, hogy ha a javaslatból jogszabály válik, Magyarország nehezebb helyzetbe kerül, a schengeni szabályok és a turizmusban betöltött német szerep miatt, mint az ukrán jogszabály esetében
– hangsúlyozta Ozsváth Kálmán a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója.
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS