Akár az Egyesült Államok és Kína közötti fegyveres konfliktust is előrevetíthet egy, a kínai sajtóban elrejtett figyelmeztetés. A korábbi háborúk előtt már felbukkanó diplomáciai kód a kínai sajtókultúra sajátosságára utal.
Kínában az első számú pártlap, a Zsenmin zsipao (Néplap) ára 0,8 jüan (34 forint), ami meglehetősen kedvező ár a húszoldalas napi tartalomért. Bár hárommilliós példányszámával a világ egyik legnépszerűbb újságának számít, elsősorban nem az átlagolvasónak szól. Részben azért nem, mert a virális tartalmak Kínában is az online térbe vándoroltak, amit jól mutat, hogy 2018 végére 829 millió főre emelkedett a kelet-ázsiai országban az internetfelhasználók száma. De nem vonzza az olvasókat a többségében kemény politikai tartalom sem, amin ráadásul még az anyanyelvű kínainak sem könnyű eligazodni. Sajátos stílusa mégis izgalmassá teszi a ránézésre sótlan pártlapot. Különösen a véleményrovatban lehetnek elrejtve ugyanis olyan célzások és kiszólások, ami az avatott szemeknek fontos üzeneteket, gyakran a vezetői döntések kritikáját rejtik. Éppen ezért a lap olvasói a Kínai Kommunista Párt és a bürokrácia népes számú vezetői, illetve az állami cégek döntéshozói közül kerülnek ki.
A szerdai szám különösen izgalmasra sikerült: a publicisztika rovatban ezúttal az Egyesült Államoknak szólt a rejtett üzenet. Véleménycikkében a szerző arra figyelmeztette Washingtont: hiba lenne alulbecsülni a kereskedelmi háborúban bevethető kínai eszköztárat. Kína ugyanis azon kevés ország közé tartozik, ahol nagy mennyiségben és viszonylag olcsón kitermelhetőek az informatikai iparágban nélkülözhetetlen, úgynevezett ritkaföldfémek. Peking ezek exportjának korlátozásával vágna vissza az Egyesült Államok elmúlt hetekben elfogadott, a kínai gazdaságot sújtó rendelkezéseinek. A legutóbb Donald Trump amerikai elnök a piacvezető kínai telekommunikációs multicégen, a Huaweien keresztül próbált nyomást gyakorolni Pekingre. Május 15-én egy elnöki rendelet következtében a kínai cég feketelistára került az Egyesült Államokban, ami súlyos következményekkel fenyegeti a Huaweijel üzletelő amerikai cégeket is.
Bár naponta jelennek meg a témában véleménycikkek a kínai sajtóban, a szerző ezúttal elrejtett a szövegben egy sajátos megjegyzést: „Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek!” A látszólag baráti jelzés azonban visszatérő kódnak számít a kínai diplomáciában: korábban több fegyveres konfliktus előtt is megjelent a pártsajtóban. Először 1962-ben, amikor a Zsenmin zsipao cikkét a kínai–indiai háború kitörése követte. 1967-ben az akkorra drasztikusan megromlott szovjet kapcsolatok csaptak át fegyveres konfliktusba, miután a Hszinhua hírügynökség közölte a baljós mondatot. De az 1979 telén a vietnami csapatokat célzó ellentámadás előtt, a Néplap karácsonyi számában szintén a szövegbe szőtték a figyelmeztetést. Azt túlzás lenne kijelenteni, hogy a szerdai számban közölt mondat fegyveres konfliktust jósol az Egyesült Államokkal, a két fél közötti feszültség miatt ugyanis megjelent már a mondat a kínai sajtóban. De a mostani figyelmeztetés nyíltabb üzenetet hordoz, amit alátámaszt, hogy a Kínai Kommunista Párt angol nyelvű lapja, a Global Times is nyomatékosította azt.
Jurka
2019-05-31 at 16:07
Háborúzzanak,de otthon!Ide ne importálják!
sanyi
2019-05-31 at 15:58
A ritkaföldfémek nem olyan ritkák, mint a nevük sugallja. Mindenütt vannak, csak idáig nem érte meg kitermelni, mert Kína dömpingáron nyomta a világra ezt is.
pufff
2019-05-31 at 12:03
Irán ,Orosz ,Kína ,…. stb. SA torkán fog akadni. Oroszok döglötté az ellenfelek totál katonai informatikai hálózatukat , oroszok repcsije, …stb..
pufff
2019-05-31 at 12:04
Bocs , …. USA….
VAM
2019-05-31 at 11:48
Nekünk a sorok között kellett olvasnunk annak idején, ehhez képest Kína elég egyértelmű üzenetet küld – nem először. Komolyan kellene venni.
Namond
2019-05-31 at 15:02
VAM
Kína 3000 évnél idősebb, hagyományi, kultúrája még régebbi.
Az US 250 éves a pistolero-kon, trapper-eken, squatter-eken, hatter-eken, gambler-eken, hustler dealer-eken és healer-eken alapul. Minden hősüknek van egy-kettő coltja az oldalán vagy derringere a kabátujjában.
US kultúrája a shoddy-mucking-et, shoddy-show-t magában foglaló hollywood-i film.
Nem garantált a finom gesztusok megértése.
Namond
2019-05-31 at 10:17
Ez megint egy sejtelmes utalás arra, hogy a cikk írója tud valamit amit az utca egyszerű embere nem.
Suttogó propaganda nem kell, ha tényt tud írja meg, ha nem írjon vélemény cikket.
Impotens bulvár újságírás, szar cikk.
kukmanyo
2019-05-31 at 08:32
Néhány száz millió kínai halott nem tétel!
Mintha valami hasonlót mondott volna Mao annak idején.
A Nagy Testvér figyel téged
2019-05-31 at 07:41
A mennyiség, elnyomja a minőséget! Példa rá a közelmúltbeli Palesztinok által indított rakéta eső, Izrael irányába! “Vaskupola” kaput!