Már termel Kapuváron az a napelempark, amely egyben Magyarország legnagyobb teljesítményű naperőműve is. Az energiaszektor ezen területének jelentőségét jól mutatja, hogy a napelempark tulajdonosa egy izraeli tőzsdei csoport, amelynek kiterjedt nemzetközi megújulóenergia-termelési érdekeltségei vannak – számol be az index.hu.
Az izraeli tőzsde (TASE) egyik legjobban értékelt cége, amely az utóbbi fél évtizedben meghatszorozta árfolyamát, az Enlight Renewable Energy szinte havi rendszerességgel jelent be újabb beruházásokat, bővítéseket, amellyel növeli energiatermelési kapacitásait. A cég különböző érdekeltségei megjelennek Izrael mellett Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban, az Egyesült Államokban, de még a balkáni országokban is. Hazánkban már három naperőmű tartozik a cég érdekeltségébe, amely így mintegy 57 MW összesített termelési kapacitást tart kezében Tuzsér, Nádasd és Kapuvár termelési helyszínekkel. A három aktív erőmű közül azonban kiemelkedik a nemrégiben üzembe helyezett kapuvári, amely önmagában 25 MW kapacitással rendelkezik. Az erőművet egy magyar cég fejlesztette. Tulajdonosaik elmondása szerint pedig eddig valamennyi fejlesztési helyszínük barna mezős beruházásként, vagyis egykori gyárak, ipartelepek területén valósult meg.
Forrás: index.hu
Gru
2020-02-25 at 09:15
Amíg barnamezos beruházásokról van szó addig pozitívum de sok helyen látok régen mezőgazdasági besorolásban levő területeken napelem parkokat .
Ezeket megkell gátolni mert nem lesz mit feldolgozni a termelt energiával !
Erre nagyon erős jogszabályt kell hozni és érvényesíteni !
Hazánkban a legrosszabb arany koronával jegyzett földterület is jobb v hasonló mint más országokban a legjobb termő területek és egyszerűbb művelni a sík terepviszonyok, dombságok miatt mint pl. Ausztria ahol hegyeket,völgyeket művelnek pozitív hozammal .
csekk
2020-02-23 at 17:07
Csak megjegyzem! A következő legnagyobb napelemparkot Zala megyében,Bocfölde határában,ír tulajdonos építi.
Jákli Csaba
2020-02-28 at 22:17
Én ott lakom a közelében, látom ahogy 55 hektár termőföld kiesik a termelésből. Szívszorító látvány egy falusi embernek. A helyi sajtó szerint fevidéki tulajdonosaik vannak. Zalában inkább 1000 mint 1100 óra kapacitással lehet számolni éves szinten (az ország legesősebb megyéje). A fennmaradó kb 7500 órát gyorsan beindítható rendszerekkel kell kitölteni, ez jelenleg leginkább gázmotorokkal megvalósítható, mint ahogy valaki előttem írta is. Következetes konzervatív szavazóként azt érzékelem, hogy a kormány vagy ki akarja fogni a szelet a (sötét)zöldek vitorlájából amire szükség van, vagy lepaktált a gázlobbival. Esetleg mindkettő. Szerintem a szénhidrogénlobbi pénzeli titokban a napelem- és szélerőmű pártoló szervezeteket. Én magam többször kértem ajánlatot háztartási mini naperőműre, a legjobb ajánlat is 14 év megtérülést mutatott, ha nem romlik el semmi.
moliere
2020-02-23 at 12:17
Az mondjuk jó kérdés, hogy ha az EU-körökben visszatérő problémának nevezik meg egyes országok tekintetében, hogy miért tesz különbséget a hazai és a közösségi más országbeli pályázó között, illetve a megvalósításban miért nyer folyton a hazai, ami egyébként szerintem nem egy szörnyű gondolat… Szóval akkor közösségen kívüli aktorok mit keresnek olyan befektetési szférában, ami nyilvánvalóan életképtelen lenne közösségi támogatás nélkül?
Tudom, hogy Izrael az más, mert ugyan ki merne ráugatni? Ja persze, a Guardian… 😀
De nem csak izraeli cégekről van itt szó! Persze, hogy van itteni lábuk, de az Uniónak igenis meg kell vizsgálni, hogy egy pályázó sikere után hova kerül a haszon nagy része. Mert ha nem helyben realizálódik, de maximum uniós határon belül, akkor ez nagyon nagy gáz. Akkor viszont igenis nyerjen meg mindent magyar, Magyarországon! Mert ha amaz nem fontos, akkor ez sem legyen fontos!
moliere
2020-02-23 at 12:19
Nehogy már az EU a szabad kereskedelmet, nyitott gazdaságot (és persze társadalmat) támogassa, konkrétan pénzzel, mikor a világ többi része igen erős protekcionizmust alkalmaz!
moliere
2020-02-23 at 11:59
Azt is problémának látom, habár ezzel nagyon nehéz valamire jutni, hogy óriási, és egyre nagyobb az emberiség komfort-igénye. Ez nyilvávalóan egy jog és gazdasági cél is, hogy teljesülhessen, de a tömegek számára ki kellene találni valami egyszerűbbet is a passzív irodaházak és passzív lakótömbök mellett, mert ma még mindig faluban, vidéken lakik a Föld népének nagy része, és itt jön a másik probléma…
Az, hogy a kommunikációs lehetőségek, az elérési lehetőségek, a kommunikációs szőnyegbombázás, amiben ma már a fejlődő országok (főleg fiatal) lakosságának nagy része is él, nagyon tudja torzítani a valóságot, a közvéleményt, hisztériahullámokat kelt, politikát befolyásol.
A klíma”hisztéria” tényleg létezik, és ugyan tényleg súlyos hatással lehet a klímaváltozás az életünkre, de még súlyosabb hatással lehet maga a klímahiszti.
Ahogy a koronavírus is terjed, de korántsem akkora a pusztítása a kórtermekben, mint a neten. Ezekkel az “embereknek segítő” zöld megváltásokkal, építészeti, energia-termelési és -felhasználási agylobokkal is ez a legnagyobb gond. Hogy ma már minden hülyeség virális, és mire az intelligencia reagál rá, már ostromlott várban van. Néha úgy érzem, az emberi szabadságjogok elértek a falig. És egy része mássza, egy része bontja…
moliere
2020-02-23 at 11:43
Lukács!
Én inkább azt látom akadálynak, hogy a 4, 8, vagy más országokban több tíz emeletes lakóépületeknél azt a megoldást nem alkalmazzák, hogy egy körteraszos, körfolyosós rendszer az év nagy részében (és főként nyáron, a beesési szög miatt) megakadályozhatná a falak és ablakok közvetlen benapozottságát, ezzel azért jelentős segítséget adva az épület hűtéséhez. Miért nem alkalmazzák? Mert a négyzetméter, a megtérülés, a haszon, a kivitelezési költségek, időtartam, mind ellene szól. Ugyanúgy, mint a három méteres belvilág fölötti lakások ellen (amik szintén hasznosak lennének a hűthetőség, meg egyébként szerintem az emberhez méltó környezet miatt is). A felhasznált anyagok persze modernebbek, de valljuk be, az átlag mai kivitelezés használja ezeket a drágább anyagokat, módszereket? Még egy tetves fürdőszobát is szétspórolnak, a hatóság meg hagyja átverni a vevőt, pedig ma már nem kis számokról van szó.
A szabványokon kell majd módosítani, előírásokat hozni, ahogy a minimális garázsbeállók számáról is próbáltak gondoskodni. Egy kicsit az építészetet kell szorítani, még ha ezzel még drágább is lesz. Néha az olcsóbb a drágább. Igaza van Chiovini Györgynek.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-24 at 08:09
Nem kell feltalálni a meleg vizet. Eleink egy évezrede alkalmazzák azt a megoldást, hogy házaik hossztengelye kelet-nyugati tájolású, az ablakok és ajtók a délre tájolt főfalon vannak. A déli főfal előtt mindig oszlopos tornác húzódott. A tornác teteje a nyáron a dáli órákban magasan járó Nap sugaraitól elárnyékolja a főfalat, míg télen a laposan járó nap besugározza a főfalat. Ezt a hatást még fokozza, hogy a tornác előtt LOMBOS fák álltak (lehetőleg gyümölcstermő, mint pl. a szederfa – az Alföldön eperfának mondják). Nyáron a lomb oldalirányból is árnyékot vet a főfalra, télen átsüt a Nap a csupasz ágak között. Tudtak valamit a régiek is!
Chiovini György
2020-02-20 at 21:20
Amiben fordulat kellene, az az építészet. Eddig a legfontosabb szempont az volt, hogy télen ne fázzunk. A jó nyári hővédelem más jellegű épületeket kíván.
Egy vastag falú, nádfedeles ház, ha vannak árnyékoló fák, nyáron kellemes.
Királytigris
2020-02-21 at 10:58
Ház mellet jó nagy fa, aztán ha jön a vihar rádönti a házra!
Azért a gyökerek is teszi a dolgukat a ház alapjában…
A nád, meg úgy ég mint a zsír…
Vannak még ilyen “jó” ötleteid?
moliere
2020-02-23 at 11:34
Fa nélkül is lehet árnyékolni, és nád nélkül is működhet az, amit György sugall.
Azért az nem szentírás, hogy a fa “rádől”, a gyökerek “teszik a dolgukat”, ezek nem kötelező elemek. Gyakoriak, de eseti szinten kell kezelni őket.
Mondjuk ha a jónép rákap a nádazásra, akkor balatoni botrány körvonalazódik…
moliere
2020-02-23 at 11:35
… egyébként nem kap rá, mert luxus.
Naprózsa
2020-02-21 at 13:33
Nem akartam beleszólni, de meg kell nézni a tanyákat. Mindegyik áll tágas mezőben, de köröttük fák védik (egy kissé) a szélviharoktól, és sokkal jobban a a villámoktól, amik a fákba csapnak és nem a házba. S igenis a fa, erdő remekül árnyékol, hűt. Nekünk is volt nyaralótanyánk, és a nagy tömegű anyagok bár nehezen felfűthetők, viszont (mint a cserépkályha) tartós hőleadók olcsó hőcsillapítók, ezért nyáron egy kővár, vagy vastag tégla, vályogfalú ház igazi hűvös menedék a hőguta elől. Egy erdős tanyán fák alatt 5-6 celsiusszal alacsonyabb a hőfok, és min. 10 fokkal kisebb mint egy gőzölgő városi betonon, aszfalton.
Bizony, Önnek van igaza, kedves Chiovini György, nemcsak a téli fűtéssel, de a nyári hőcsillapítással, klímával is egyaránt kell foglalkozni, mert lassan az utóbbi követel aránytalanul nagy energiát a hagyományos építészettel szemben.
Lukács
2020-02-21 at 18:25
Alapjában jó az elv, de “kéretik” kissé nagyobb léptékekben gondolkodni! A 21.században vannak már korszerű építő (szigetelő) anyagok. Nehogy már a felhőkarcolókat vályogból képzeljük el nádtetővel! Ez legfeljebb a tanyán alkalmazható.
Naprózsa
2020-02-21 at 20:34
Magyarország lakásállományának zöme nagyon messze van a felhőkarcolóktól. Ami meg most a divatos korszerűnek mondott szigetelőanyagok, azok sokkal inkább befőttesüveg dunsztolóanyagok.
A szigetelőanyag és műanyag nyílászáró lobbi nagyon jól tudja képviselni az érdekeiket, aminek a klímaberendezéslobbi direkt örül, mi meg egyre több mesterséges anyagra leszünk allergiásak, klímafüggők és edzetlenek, minden kis problémától nyafogó betegek a bedunsztolt lakásunkból télen, nyári hőségből klimatizált helyekre menve örök tüsszögők. Nem véletlen válik lassan népbetegséggé a mindenféle allergia.
Chiovini György
2020-02-20 at 21:16
A talajszondás hőszivattyú is villamos fűtés. De nem a “Föld” melegét hasznosítja, hanem a Nap által felmelegített felső réteg melegét.
Ezeknek a fűtési (hűtési) módoknak akkor jön el az ideje, ha a villamos áram nem lesz a földgázhoz képest két-háromszoros árú.
Chiovini György
2020-02-20 at 21:13
A termálvíz energetikai hasznosítása, fűtési célú felhasználása lényegében villamos fűtés. De a villamos energiát nem közvetlenül, hanem a szivattyúk működtetésére használjuk. Van, ahol megéri, de a legtöbb helyen nem. Nagyon drága a megvalósítás, legtöbbször kétséges a megtérülés. Ezért nem terjed.
Az, hogy Magyarország “termál nagyhatalom” félrevezető. A visszasajtolás éppen nálunk nehéz.
Királytigris
2020-02-20 at 16:26
Az itthoni termálvíz hőmérséklete nem elég magas, hogy hőerőműben fel lehessen használni, arról már nem is beszélve, hogy felhasznált termálvizet vissza kell préselni, ami növeli a költségeket.
Fűteni lehetne vele, de a termálvízben lévő ásványi anyagok a csővezetékeket eltömítik, és itt is vissza kell préselni a felhasznált vizet.
Egyszóval a menyasszony nem olyan szép, mint ahogy első pillantásra látszik.
Hesslerezredes
2020-02-20 at 16:53
Ezért írtam, hogy a termál felhasználás egy “valag pénzbe kerül”. Lehet, hogy nem is éri meg. A hőszivattyú más tészta, de az sem olcsó mulatság, habár tényleg környezetbarát.
Hesslerezredes
2020-02-20 at 12:25
Mégha a ződek a geotermikus energiáról delirálnának itt nálunk, azt mondanám, hogy csak-csak. Persze ez is valag pénzbe kerülne, hogy értékelhető mennyiséget nyerjünk ki belőle. Szerintem ahogy lassan – hálistennek – melegszik a bolygó – egyébként a mostani 10-12 ezer éve tartó interglaciális vége felé tartva, sajnos – a fűtés egyre kevésbé lesz gond. A hűtés – amire majd nőni fog az igény – az majd igényel energiát, na erre lesz jó a napelem, helyileg, épületenként.
ŐS
2020-02-23 at 17:22
Na végre valaki aki tanult némi klimatörténetet… Olyan vacakul szoktam érezni magam amikor pl. a középkori klimaoptimumról beszélek és bolondnak néznek! Nagy pacsi Ezredes!
moliere
2020-02-23 at 19:31
A középkori klímaoptimum és a “kis jégkorszak” kisebb anomáliák az interglaciálison belül, amibe – tudomásom szerint – inkább még csak befelé megyünk, és nem a vége felé tartunk. A nagy, millió éves glaciálison belül volt már olyan interglaciális, ami ennél sokkal hosszabb volt, és például teljesen eltűntek a jégsapkák.
A bolygóval semmi, de semmi végzetes nem történik. A tengerszinthez alkalmazkodik az élővilág. Az időjárási anomáliák, éghajlati területi változások szépen leülepednek. A kihalt fajok helyét pikk-pakk betölti az evolúció. Persze a mi léptékünkhöz képest ezek hatalmas időtávok, és a tengerszint is csak nekünk katasztrófa. Mivel ott él a népesség fele.
A klímaváltozáshoz képest én nagyobb gondnak tartom például a tengerek totális lehalászását, vagy a monokulturális mezőgazdaságot, a méhészet pusztulását, mert ezek azt fogják magukkal hozni, hogy nem lehet etetni a 8 milliárd embert. De még ennél előbb gondot okoz, hogy egyre többen egyre több húst fogyasztva irgalmatlanul megdrágítják az élelmiszereket, amivel már nemcsak százmilliók, hanem milliárdok esnek ki az elviselhető kategóriából. Továbbá a vízfelhasználás – mondjuk összefügg a klímaváltozással – túl nagy, a lassan ötmilliárdos Ázsia vízutánpótlása összeomlóban, közben az ipar miatt az igény ütemesen nő. Ebből nagy baj lesz.
De könnyen lehet, hogy a médiahisztéria olyan gyorsan okoz ennél is nagyobb kataklizmákat, hogy meg sem érjük, amitől félnünk kell, mert arra meg nem is figyel(het)ünk, amitől tényleg félnünk kéne.
ŐS
2020-02-23 at 20:22
Kedves Moliere, mindig tanul az ember… Pontosan az Ön által leírt gondolatokat szoktam kevésbé részletesen, megpróbálni átadni de már az optimumnál és a kis jégkorszaknál teljes értetlenségbe ütközöm. (Addig meg már el sem jutok, hogy az Ön által leírt éghajlati változásokat melegedések lehülések évmilliók alatt elmondjam.) Jellemzően ezek után valami hős zöld felböfög valamit, a propagandából és inkább feladom mintsem még egy órán át próbáljam teljes ellenszében megértetni vele, hogy én sem értek egyet ezzel az ipari mezőgazdasággal vízszennyezéssel túlhalászattal… Örülök, hogy vannak még értelmes emberek. Ha már mezőgazdaság bár a főleg a kivágott erdélyi erdők és egyéb vízgyűlytőterületi, mederszabályozási, éghajlati stb változások miatt esélytelen visszahozni, de szerintem a tiszai fokgazdálkodás sem volt anno butaság. Mindenesetre természetközelibb volt mint ami most van… Tényleg örültem az Ön írásának is, most végre pozitívan csalódtam a komment szekcióban! ?
Chiovini György
2020-02-19 at 21:57
Hiába lenne akármekkora nagyságú naperőművünk. Éjjel nem termelne egy dekát sem. Minden kW (GW) mellé kell egy napszaktól független erőmű is. Ehhez nem kell diploma.
Az a kérdés, hogy kinek van kedve olyan erőművet létesíteni, amelyik a termelését a naperőművekhez igazítja?
Németországban azért más a helyzet, mert rengeteg szélerőművek van. A szél pedig éjjel is fúj.
A németek csak akkor vannak bajban, ha éjjel szélcsend van. Volt már ilyen.
Éppen ezért állnak attól a szerencsétlen tervüktől, hogy leállítják az összes atomerőművet.
moliere
2020-02-23 at 11:28
A németeket (és az amerikaiakat) nagyon vonzza és egyben taszítja a szén elégetésének lehetősége. Az egy nagyon erős lobbi, és mint a róka, figyeli, hogy hol történik bármilyen probléma az atomerőművekkel, hulladékkezeléssel, finanszírozzák az atomerőmű-ellenes zöldszervezeteket (!), akik – hiszen hát ostobák – be is nyelik, hogy ők jót tesznek. Nagy a vonzása, mert
– nagy hatalmú, gazdag tőkés háttér nagy befolyással van a politikára
– régiók sorsáról dönthet, hogy kitermelik-e, vagy nem a lignitet, barnaszenet, feketeszenet, és a melós réteg nagyon durcásan viszonyul ilyen helyeken a szén kárhoztatására, ismét politikai vékony jég…
– de nyilván az olajlobbi, a szenesek nagy testvére ugyanezen a pályán mozog.
Ha bárki bármit olvas, főleg angol/német nyelven az atomenergia ellen, nyugodtan odaképzelheti a szerző és a megjelentető bukszájába a szenes-olajos támogatást!
(Meg persze az én csóri bukszámba az MVM-est… hehe. Szép is volna… 🙁 )
Teknősbika bácsi
2020-02-19 at 17:50
Nyilván ezek nem gazdasági beruházások (nem is annak szánták), hanem politikai invesztíciók.
Királytigris
2020-02-19 at 18:14
Meg főleg EU-s és állami támogatások lenyúlása. Racionalítása az energiatermelés szempontjából nincs.
moliere
2020-02-23 at 11:22
Mindkettőjükkel egyetértek.
bl
2020-02-19 at 17:07
Az áramigények felfutását is tervezni kellene. Mert az elektromos autók…
A napelemek mennyi idő alatt térülnek meg? 7 év? 10 év? 20 év? Lehet később már nem is a megtérülés lesz a fontos, hanem a túlterhelés okozta üzemszünetek kezelése? Sok-sok kérdés van és kommunistákat onnan lehet megismerni, hogy nem tudnak túl sok dologra egyszerre figyelni, ezért elrontják. Emlékszik még valaki a szovjethatalom+villamosítás=kommunizmus világos egyszerűségére? No a valóság nem ilyen…
Királytigris
2020-02-19 at 18:12
Amikor megkérdezek egy napelemes iparost, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás, őszinte válasza az, hogy nem tudja.
Mivel ezt a fajta energiát tárolni nem lehet, ezért nagyon nagy kapacitás kiépítése nem célszerű, mert nem tudnak vele mit csinálni. Kezd alkonyodni, jön az este, lehet indítani a hőerőművet. Egyik nap, amikor hétágra süt a Nap nagyon sokat termel, aztán beborul, bejön egy borult esős idő, akkor meg jóformán semmit. Energiaszolgáltató legyen a talpán amelyik ezt kezelni tudja.
A szovjet villamosítás az nagy jelentőségű volt, de nem napelemekkel oldották meg, hanem vízierőművekkel, ami tiszta energia, de ahhoz nagy vízhozamú nagy esésű folyókra van szükség, ami a Szovjetunióban megvolt.
Kezo
2020-02-23 at 07:26
Azért a megtérülési idő kérdése nem olyan egyszerű! Nekem hétfőn üzemelik be a 8,8 kWp teljesítményű, földi telepítésű rendszeremet. Hétfőtől pénz hoz a házhoz, az épületgépészetem felkészülten várja. Októberben vettünk egy 7,7 milliós autót és meg sem fordult a fejünkben, hány év alatt térül meg, hány évig járnánk “ingyen” tömegközlekedésel ebből az összegből? Miközben ahogy’ kigördültünk a szalonból, már fél milliót veszített az árából, fizetem a súlyadót, kötelezőt, szervízeket, üzemanyagot, stb… A napelem kevesebb, mint a felébe került, azonnal hozza a pénzt. Akkor mit számolgassak?
moliere
2020-02-23 at 11:18
… ahhoz nagy vízhozamú ÉS/VAGY nagy esésű folyókra van szükség.
Ugyanakkor nem mennék el szó nélkül amellett, hogy a vízenergia kihasználásának – és ez nem sötétzöld hókuszpókusz, hanem tény – óriási ára is van. És most egyáltalán nem bős-nagymarosozni szeretnék (habár valamennyire az is jó példa).
A víz, a meder dinamikus tényezői, pl. hordalékszállítás, egyes helyeken súlyosan megbosszulhatja magát. Ma már komolyan vizsgálják az osztrák vízlépcsőket, hogy lehetne megoldani a gondot. Hát úgy, hogy a termelt energia egy részéből át kell emelni a szilárd anyagot is. Ez már nyilván pótcselekvés, nem természetes folyamat. És biztos, hogy nem tudja megcsinálni SENKI a harmadik világban, és nem is érdekel senkit, pedig a legkellemetlenebb példa a Nasszer-gát, ami megoldotta Egyiptom víztartalékolási problémáit, és sok áramot is termel, de nem megy át rajta a hordalék legnagyobb része, ami miatt Egyiptom (!!) a legnagyobb fajlagos műtrágya felhasználója lett. Ami azért csak gáz.
Ökológiai katasztrófával járhat a duzzasztás, ami persze nem fog érdekelni egy Brazíliát, vagy Oroszországot, és nem Bolsonaroról vagy Putyinról beszélek, mert a szocialista elődjeiket sem érdekelte. Egyszerűen úgy vannak vele, hogy “nagy a határ, az állatok majd elmenekülnek”, meg ilyenek.
Kínában milliós tömeget kellett áttelepíteni, nyilván ott nagyon más a helyzet, csak kevesen tudják. A Három Szurdok-gátnak nincs alternatívája, és mivel bizony erősen olvadozik a tibeti és himalájai jégmennyiség, Ázsiában gondok lehetnek az ivóvíz (és egyéb víz) ellátással. Persze a villany is kell, továbbá meg kellett oldani az árvízproblémát is. Ugyanakkor a Jangce völgyében nagyon kijött az, ami más, tektonikailag nem elég nyugodt területen épült duzzasztóknál is kijött és ki is fog még jönni: a földrengésveszély jelentősen megnőtt.
A talajvíz természetes szintje, folyamatai szintén komoly problémákat jelentenek, ami a Jenyiszej partján nyilván kevesebb embert érdekel, mint mondjuk a Szigetközben…
Emellett ki kell mondani, hogy ma elektromos energiát termelni, de IGAZÁBÓL SOKAT, kimondottan vízi erőművekkel lehet. Kiemelkedően a legnagyobb kapacitást jelentik a modern duzzasztók. És mégsem gondolom, hogy ez az út a helyes. Ma az atomenergia a helyes út.
Öregtáltos
2020-02-19 at 14:17
Ez a rohadék LMP meg csak veri a nyálát Paks-II. ellen. Még azt sem veszik tudomásul, hogy a megújuló energia Németországban is csúfos kudarcot vallott. Franciaországból importálják a villamosenergiájuk nagy részét, amit persze a franciák atomerőművekkel termelnek meg. Meg is lehet nézni a német villamosenergia árakat. A legmagasabbak az unióban. Amit ezek az LMP-sek (bocsánat, Magyarország Zöld pártja) össze-vissza sivalkodnak, az már tényleg elmegyógyászati problémává kezd nőni. Mit akarnak? Méregdrága villamosenergia importot? Valahol ez is a hazaárulás egy formája. Ez a fékezhetetlen agyvelejű Ungár Péter pl. kitalálta azt, hogy Budapesten csak elektromos tömegközlekedés legyen, és ezt úgy kívánná megoldani, hogy minden budapesti ház tetejét napelemekkel fednék be. Hogy ennek a műszaki megoldása milyen nehéz lenne és mennyibe kerülne, arról persze halvány gőze sincs. Merő ábrándozás az egész. De, hasonlóan ostoba a Schmuck Erzsébet is. Hozzá nem értő emberek pofáznak bele az energetikába és oktatnak ki mindenkit a baromságaikkal.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-19 at 12:30
Van egy nagyon nagy megoldandó probléma. Tűzzük ki célul, hogy az összes elektromos energiaszükséglet mindössze 10-15 %-át akarjuk biztosítani napelemekkel. Éves átlagban a mai napelemek a névleges teljesítményük 10-15%-át érhetik el. A csúcsteljesítményt töredékére csökkenti az éjszaka, a borús idő és az, hogy csak rövid ideig esik be merőlegesen a napfény: délelőtt és délután függőleges irányban változik hegyesszöggé, ugyanakkor oldalról is ferdén süt kelti ill. nyugati módosulással a déli irányba állított napelemre a Nap. Vagyis, ha az éves szükséglet 10-5%-át akarjuk biztosítani, akkor a TELJES szükséglettel megegyező csúcsteljesítményű napelemet kell hadrendbe állítani. Mi fog történni? Egy szép napsütéses nyár eleji napon a déli órákban a hétágra sütő, merőlegesen beeső fényű Nap miatt a napelemek a teljes szükséget fogják biztosítani, vagyis az ÖSSZES erőművet le kell állítani. Atomerőművet leállítani-újraíndítani nem percek, hanem napok kérdése. Vagyis nem állhatnak le, hiszen délután már csökken a naperőmű tejesítménye, estére nullára zsugorodik. Vagyis az észszerűtlenül hullámzó teljesítmény miatt a gyorsabban újraindítható gázturbinás erőművekkel kellene majd biztosítani az ország áramellátását. Ez lenne a széndioxid-mentes jövő? Szívem szerint az agyatlan zöldeket, élen a savószínű nyekergő, tudatlan elnökhelyettes asszonyukkal együtt kerékpárra ültetném, hogy a dinamót tekerve termeljék meg a pártszékházuk energiaszükségletét. Azt hiszem, akkor döglesztő nyárii melegben se kapcsolnák be a klímaberendezést, ami nekik természetesen energiafelhasználás nélkül működik. Vagy nem?
Királytigris
2020-02-19 at 12:42
Így igaz!
Szerintem a napelem oda való, ahol nincs elektromos hálózat, de oda is csak áramfejlesztő generátorral kiegészítve, ami persze megint csak széndioxidot, és egyéb szennyezőanyagokat bocsát ki, ha beindítják.
Télen, amikor rövidek a nappalok és van mikor két hétig ki sem süt a nap, a napelemekkel el lehet menni a sóhivatalba.
HA ÁRAM VAN MINDEN VAN! Ebből kell kiindulni!
Lukács
2020-02-21 at 18:05
Lenin et. is megmondta: “proletárhatalom + villamosítás = kommunizmus” (Halál komolyan!)
moliere
2020-02-23 at 11:03
Annyi a hiba a szövegben, hogy sosem esik be a napsugárzás merőlegesen, a Ráktérítőtől északra. (És a Baktérítőtől délre.) Oké, júniusban elég magasan jár a nap, de NEM merőlegesen. (Még ki is lehet számítani, hogy milyen szögben áll, a legmagasabban, június 22-én, a földrajzi szélességből, pl.)
Mondjuk ez csak tovább erősíti az érvelését.
Nézzük_magát_a_dolgot
2020-02-24 at 07:53
Látott már napelemparkot? A napelemtábla a földrajzi szélességnek megfelelő szögben van felállítva, tehát a napfordulókon délben pont merőlegesen esik be a napfény. Télen laposabb délben is, nyáron magasabbról süt délben, de akkor viszont merőleges 10-11 óra és du. 1-2 óra környékén.
politikai koszfészek
2020-02-19 at 11:05
“napelempark tulajdonosa egy izraeli tőzsdei csoport” Mi van??!! Ennek most örülnünk kell? Miért pont izraeli?
Másfél éve:
“Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették.
Ópusztaszer, Pusztaszer, Balástya – nem csak a honfoglaláskori magyarok emlékei miatt érdekes a Csongrád megyei háromszög, hanem az 5 éve uniós pénzből épült napelemparkok miatt is. Ezekről akkor a Délmagyarország írt, a cikk szerint “darabonként 344 millió forintból, 206 millió forintos uniós támogatással” építették meg a napelemparkokat. A cikkben az is szerepelt, német Sybac-Solar állt a cégek mögött.
…
“Az Ép-Car-Net a napelempark átadása óta összesen 1,57 millió forint nyereséget hozott, a Napfény Magyarország Kft. összesítve 5,6 millió veszteséget gyűjtött, a New Solar pedig 6,49 millió forint nyereséget. Utóbbi cég mérlegében szerepel egy 10 milliós egyéb bevétel, anélkül itt is mínuszban lennének. Akárhogy is nézzük a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
Vagyis a beruházások sosem térülnek meg. Pedig a szerződéskötés, az uniós támogatás lehívásának időpontjában is ismert volt, hogy a megújuló energiát az áramelosztó rögzített áron vette át. Vagyis, ismerve a panelok teljesítményét, pontosan lehetett a bevétellel kalkulálni. De ez is változott, idén ezt is megszüntette a kormány. Vagyis az eddigi kalkuláció bedőlt, az járt legjobban, aki felvette a támogatást, és már túladott a rendszeren.”
AKKOR MIRE EZ A NAGY IZÉ?
Királytigris
2020-02-19 at 11:50
Szerintem a napelem a hazai időjárási körülmények között soha nem térül meg. Mielőtt megtérülne, szétrohad az egész, megeszi az időjárás vasfoga. Utána meg az egész koceráj megy a veszélyes hulladékba, amit persze kezelni kell, ami további kiadás.
Nagyon sokan az alternatív teljesítményét jelentősen túlbecsülik.
Erre az alternatív energiára a parlamentekben állami támogatásokat lobbiznak ki, a dilettáns képviselők meg megszavazzák. Onnantól ott az alkalom ráugrani az “üzletre”.
Felkarmolni az állami támogatást, majd egy-két év múlva túladni az egész kocerájon, annak aki még hisz a mesében, hogy ez milyen nagy üzlet.
Locksmith
2020-02-22 at 14:37
Cáfolom! Nekem pályázattal nyert Solar rendszerem van már három éve. 13 panel van felrakva 1.4 Millióba került, és a pályázat miatt visszakaptam 800000 Ft-ot(tehát 600000-be fájt). A havi áramszámlám 0 ft (a fogyasztásom ára havi 12000 Ft lenne – de ezt megtermelem vele, sőt éves elszámoláskor még kapok is vissza 5-10000 Ft-ot). Ez azt jelenti, hogy évente 150000 Ft-ot termel. Költség még nem merült fel ( a panelekre 20 év a garancia, az inverterre 5 év). Ez azt jelenti, hogy a 4. évtől már ingyen van az áramom(innentől minden év ajándék), és pl az 5. év végén 150000 Ft lesz a haszon rajta. És a garancia nem azt jelenti, hogy tuti tönkre megy pl.az inverter 5 év után.
Királytigris
2020-02-23 at 12:50
Locksmith!
Pályázat… Mennyi volt az állami támogatás? Mert támogatással persze más a helyzet, de így nem kapunk reális képet a gazdaságosságról.
A felvett támogatás az adófizetők pénze. Tehát az is fizeti ezt a napelemes bóvlit, aki nem használ napelemet.
Lukács
2020-02-21 at 18:03
Szegeden a Sándorfalvi úton, a volt Merkúr-telepet is “befedték” napelemekkel. Félelmetes látvány. Némi szerencse, hogy az MVM tulajdona.
moliere
2020-02-23 at 12:12
Igazából azon nem akadnék fenn, hogy izraeli, vagy bármi más, mert akkor végül is mindenen fennakadhatnánk, hogy nem magyar, és elég sok dolgon, hogy izraeli. Ők is nyilván hasznot akarnak, és ha van rá lehetőség, akkor nem fognak habozni.
Inkább az a kérdés a számomra, hogy pl. Kapuvárnak ez mennyire éri meg, rövid-, közép- és hosszútávon, és ezen keresztül az országnak, mert ha több szempontból megéri, és jó döntést hoztak, akkor ez terjedni fog, még ha nem is old meg igazi nagy problémákat. Ha viszont egy olcsó kiárusítás volt, és helyi szinten mondjuk hosszútávon inkább csak gondot vettek maguknak, akkor ez egy helyi politikai hiba, még akkor is, ha köztudott, hogy egy izraeli befektetőt nem minden politikus mer udvariasan elhajtani. (Pláne ha magas szintről tolják esetleg…) Én remélem, hogy ezzel Kapuvár minimum nullszaldóban jön ki hosszútávon.
Királytigris
2020-02-19 at 10:24
Hazánk időjárási körülményei között a naperőmű a beépített kapacitás 25%-át hasznosítja a nyári időszakban, míg télen 5%-ot.
Tehát a 25MW 25%-a 6,25MW míg az 5%-a 1,25MW, és még tárolni sem lehet. Ezekkel a teljesítményekkel lehet számolni. Más szóval nudli!
Paks I 2000MW
Paks II 2400MW
Visontai hőerőmű 800MW
Az utóbbi három nap 24 órájában biztosítja a teljesítményt
Lukács
2020-02-21 at 17:57
Szerintem ezt úgy kalkulálják, hogy 1 kW névleges teljesítményű napelem évi 1100 kWh energiát termel, tekintettel arra, hogy hazánk szélességi körén ennyi napsütéses órákra lehet számítani.
Még hozzáteszem, hogy Süli miniszter szerint is Paks 2-nek megfelelő teljesítményű napelemes erőnek kb. nyolcszoros kapacitás szükséges. Tehát a 2400 MW helyett 18-19 ezer MW-ra. Ha vesszük, hogy egy kb. 1,8 m2-es panel teljesítménye kb. 170 W, akkor a csak a panelek által lefedett felület nettó 100-110 négyzetkilóméter!! De ez ennél nagyobb lehet a kiszolgáló létesítményekkel együtt. Ez annyi, mintha Budapest-Szeged között kb. két km szélességben napelemeket telepítenénk. Ez egy agyrém! (Számításaim csak a nagyságrendeket próbálja érzékeltetni)
A környezetemben is “gombamód” szaporodnak a naperőművek. Félelmetesek a méretek. És képzeljük el, hogy amikor ezeket idejük lejártakor le kell bontani.
Privát véleményem, hogy a “napelemlobbi” addig piszkoskodott, míg a Kormány beadta a derekát és hogy befogja a szájukat és leszerelje a Paks2 elleni támadásukat, belement ebbe a villamosenergia-termelési módba. Most már a szélkerék-hívek is támadnak, remélem ezek el lesznek kergetve.
moliere
2020-02-23 at 12:06
Nagyon jó és fontos! Egyébként ezt földrajzból tanítom. Amikor a diákok jönnek a médiavályúból felnyalt és visszakérődzött hülyeségekkel (naperőmű, szélerőmű stb.), lenyitható nekik csak a wikipedia vonatkozó oldala, ami részletesen sorolja a az erőművek kapacitását, típusra bontva. Azon mindenki láthatja, hogy a megújulóból NINCS hajszárítás! Nincs meleg víz! Nincs klíma, és nincs szagelszívó. Nincs vasalt ruha (habár sokak már nem is értik, hogy az miért fontos…) és nincs még világítás sem, vagy csak nagyon, de nagyon ésszel! És ami a legnagyobbat ütne, megújulóból nincs egy rakás kütyü, per fő, állandóan a töltőn.
És a legfontosabb: MEGÚJULÓBÓL NINCS VILLANYAUTÓ! És villanymozdony, villamos, troli, töltős busz és így tovább. Ma ezeket a növekvő igényeket vízerőművek és atomerőművek tudják kiszolgálni TISZTÁN. Meg persze a szén/olaj/gáz, PISZKOSUL!
Joris
2020-02-27 at 00:22
Egyébként alibsik, akik nnyira érzékenyek a témára miért nem tiltakoznak a villanyfényes focimeccsek ellen (Európa-szerte mindenhol…). Vagy az esti síversenyek, a bahreini Forma1 futam ellen?Las Vegas éjjel-nappal úgy ki van világítva, hogy a holdról is látszanak a fényei, stb, lehetne a sort folytatni… Képmutatás, farizeizmus az egész.