![](https://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2024/08/felvideki_iskola_MTI.jpg)
Az identitása megtartásáért küzdő felvidéki magyarság a rossz demográfiai eredmények ellenére is tudott újabb reménykeltő statisztikai adatokkal is szolgálni. A vegyes házasságok és a szórványosodás miatt egyre nehezebb helyzetben élő magyar kisebbség ugyanis növekvő arányban iratja magyar óvodákba a gyermekeket, amely fontos identitásmegőrző tényező lehet a jövőben.
Az egész külhoni régióban általában véve sajnálatosan csökkent a magyar nemzetiségű iskolások létszáma, ugyanakkor az is igaz, hogy az elmúlt időszakban a kevesebb határon túli magyar gyermek közül nagyobb arányban választanak magyar iskolát, magyar óvodát a szülők – erről az adatról még Potápi Árpád János számolt be idén áprilisban egy sajtótájékoztatón, ahol kiemelte
míg a ’90-es évek elején a 75–80 százalék volt a magyar oktatási intézményt választó diákok aránya, mára ez 90 százalékra nőtt, és remélhetőleg a tendencia tovább mozdul a 100 százalék irányába.
Most a Rákóczi Szövetség legújabb közleményében osztott meg újabb adatokat a tavalyi, azaz a 2023/2024-es tanév felvidéki tanulságairól. Ennek egyik legfontosabb megállapítása, hogy
a negatív demográfiai folyamatok és az asszimiláció dacára a magyar csoportba járó felvidéki óvodások száma az elmúlt tanévben közel 18 százalékkal haladta meg a 2010-es értéket.
A tényleges adatokat tekintve a beszámoló szerint a magyar óvodába járó felvidéki gyermekek száma a 2010-es 8482 gyermekről az évtized végére 9339 főre nőtt.
A 2023/2024-es tanévben már mintegy tízezer (9982) gyermek látogatta a felvidéki magyar óvodai csoportokat
– emelték ki.
A magyar óvoda választása még a vegyes házasságok esetén is opció
Az elemzés egyik fontos megállapítása a felvidéki óvodás gyermekekkel kapcsolatban, hogy a magyar óvodákba járó és így a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatásra jogosult gyermekek elsöprő többségének élő kötődése van a magyar identitáshoz. Ez igazolható többek között azzal is, hogy
a statisztikában szlováknak feltüntetett óvodások nagy többsége vélhetően vegyes családból származik, (magyar ajkú) roma vagy olyan, az asszimiláció különböző fokain álló közegben él, ahol a magyar kulturális kötődés és nyelvismeret még jelen van.
A kutatók úgy vélik, ez mindenképpen pozitív jelenség,
hiszen a tapasztalatok alapján az államnyelvi intézménybe íratott, nem magyar nyelvű közegben szocializálódó gyermek jó eséllyel elvész a magyar közösség számára.
Mint arra az elemzés felhívja a figyelmet, a magyar alapiskolákhoz képest a magyar nyelvű óvodákban magasabb a szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek aránya. Ennek oka elsősorban az,
a vegyes vagy magyar kötődéssel is bíró családok nagyobb arányban választanak gyermeküknek olyan óvodát, ahol a gyermek meg tudja tanulni a magyar nyelv alapjait, míg az iskolaválasztásnál ez már nem feltétlenül szempont.
Ugyanakkor például Pozsonyban, Kassán vagy Szencen, ahol jelentős számban járnak szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek magyar óvodákba, az utóbbi időszakban a magyar iskolaválasztók száma is számottevően megnőtt. Ez igazolja azt a feltevést, hogy a vonzó és magas pedagógiai színvonalú magyar óvodák erősen kompetitív környezetben is megállják a helyüket és ösztönzik a bizonytalanabb identitású családok későbbi magyar iskolaválasztását is.
A jelenleg évi bruttó 100 ezer forintos támogatás odaítélésének feltétele nem a család magyar származása, identitása vagy nyelvismerete, hanem a magyar nyelvű oktatási intézmény látogatása. Mindez nem csupán a diszkriminációt tiltó rendelkezéseknek, hanem a magyar nemzetpolitika céljainak is megfelel, hiszen a peremterületeken kulcsfontossággal bír, hogy a magyar oktatás végvárai minél több családot szólítsanak meg, ezáltal gyarapítva a magyar közösséget.
Forrás: Rákóczi Szövetség/PS; fotó: MTI
Szavazatvásárlás!
2024-08-09 at 14:36
igaztibor2024-08-09 at 14:26
Tetibi!
Ha már az én adóforintjaimon élősködsz családtagjaiddal együtt akkor több tiszteletet várok el tőled.
Szar dolog lenne ha minden jöttment bozgor határozná meg hogy Magyarországon ki a proli és ki az igaz magyar!
kun kan
2024-08-09 at 14:31
Talpra magyar!
2024-08-09 at 14:09
“Akcentusmentessége az legszebb kiejtésű nyelvek közé emelte.”
Nincs olyan, hogy akcentusmentesség. Mindenki akcentussal beszéli azt a nyelvet, ami nem a sajátja.
Nyilván tájszólás-mentességet akartál írni. Ez viszont nem igaz, mert szerencsére még mindig léteznek magyar tájszólások. Bár a csonkaországban mára sajnos a belpesti nyávogás lett az “irodalmi” dialektus.
igaztibor
2024-08-09 at 14:26
Szavazatvásárlás!
2024-08-09 at 14:15
“A belföldiek nagy szart kapnak!”
Elmondom, mit kapnak a belföldiek!
Szabadon használhatják az anyanyelvüket, a szimbólumaikat, nem kötnek beléjük az utcán, mert magyarok, nem kell napi 24 órában alkalmazkodniuk.
Egyetlen hónapig cserélj velük, utána meglátjuk, továbbra is irigyled-e tőlük ezt a nevetséges összeget, te irigy proli!
(Utóirat: egy normális magyar mindent belföldnek tekint, ami a Kárpátoktól errefelé van.)
Szavazatvásárlás!
2024-08-09 at 14:15
Megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának idei felhívásai, amelyek értelmében az eddigi 22 400 forintról 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása – jelentette be Potápi Árpád János kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.- a Maszol.ro portálról
A támogatást azok az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki bölcsődések, óvodások, általános és középiskolás diákok, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók kaphatják, akik szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, illetve nevelésben vesznek részt.
https://maszol.ro/kulfold/HIVATALOS-100-ezer-forintra-no-a-kulhoni-magyar-gyermekek-oktatasi-nevelesi-tamogatasa
A belföldiek nagy szart kapnak!
Talpra magyar!
2024-08-09 at 14:09
Igen mert a magyar nyelvtan nyelvtanában is kiemelkedik az átlagnyelvek közül. – Akcentusmentessége az legszebb kiejtésű nyelvek közé emelte.
boncmester
2024-08-09 at 13:59
Van egy nagy veszélye annak, hogy anyagi kedvezményekkel (oktatási-nevelési támogatás) bevonzzuk a cigány gyerekeket a magyar oktatási rendszerbe.
Az történik ilyenkor nagyon sokszor, hogy a magyar szülők átmenekítik a sajátjaikat a cigánymentes tót iskolába. Még azok is, akik amúgy foggal-körömmel ragaszkodtak volna a magyar óvodához/iskolához.
Az vesse rájuk az első követ, aki eltűrné, hogy a saját gyereke terrorban élje le az iskolás éveit.