Holttest nélkül is megoldhatók az eltűnéses gyilkosságok

Januárban lesz három éve, hogy megkezdte munkáját a megoldatlan emberölésekkel is foglalkozó speciális egység, a ma már a Készenléti Rendőrségen belül működő Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály. A Balla Irma-gyilkosságot megoldó, valamint a soroksári emberölés ügyében is vizsgálódó csoportot vezető Petőfi Attila vezérőrnagy a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában beszélt többek között a főosztály felépítéséről, feladatairól és a legsikeresebb nyomozásairól is. A Nemzeti Nyomozó Iroda egykori főigazgatóját emellett még a Vizoviczki-ügyben érintett volt kollégáiról, a Fenyő-gyilkosságról, a romagyilkosok lehetséges bűntársairól, Portik Tamásról, valamint azokról az emberölésekről is faggattuk, amik sok év elteltével a mai napig nem hagyják nyugodni.

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Néhány hete egy tizenhárom évvel ezelőtti rablógyilkosság sikeres felderítése kapcsán került újra a figyelem középpontjába az ön által vezetett Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály. Mióta is működik pontosan ez a speciális egység?

Már 2012 augusztusában megszületett a belügyminiszter úr döntése a főosztály megalakulásáról, de az egység valójában csak 2013. január elsején kezdte meg a munkáját. Olyan speciális csoport egyébként, amelynek többek között a megoldatlan emberölések felderítése a feladata, nem csak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban, illetve a szomszédos országokban, Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában is működik.

Ez a főosztály lényegében tehát a Kovács Lajos által korábban vezetett „Döglött Ügyek Osztályának” az utódja?

Tulajdonképpen igen.

Hányan dolgoznak az osztályon?

12 fővel alakultunk, de az egész főosztály összesen 20 fős. Hozzá kell tennem, hogy időközben egy vagyonvédelmi csapattal is kiegészültünk, így már nem csak életellenes ügyekkel foglalkozunk.

Elegendő ennyi ember a feladathoz?

Elegendő akkor, ha a módszereket jól igazítjuk hozzá. Sokszor előfordul például, hogy egy adott főkapitányság munkáját segítve alkotunk közös nyomozócsoportot.

Volt arra lehetősége, hogy saját maga válassza ki a munkatársait?

Igen.  Budapest, Pest megye, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Nemzeti Védelmi Szolgálat kötelékéből válogattam ki a velem együtt dolgozó kollégáimat. Tapasztalt, az életellenes területen már jártasságot szerzett nyomozókról van szó, az egység átlagéletkora is 40 év felett van.

Balogh Barnabás, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi főkapitány-helyettese és Petőfi Attila, az ORFK főosztályvezetője tartott decemberben sajtótájékoztatót egy tizenhárom évvel ezelőtt elkövetett emberölés ügyében. Fotó: Horvát Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Milyen a munkamegosztás önök és a Nemzeti Nyomozó Iroda életellenes osztályai között?

Ma már mindkét egység a Készenléti Rendőrség kötelékéhez tartozik. Az NNI az életellenes területen belül a szervezett bűnözéssel összefüggő emberölésekkel, illetve a 90-es évek leszámolásaival foglalkozik. Mi pedig a kriminalisztikai értelemben vett klasszikus emberölésekkel, annak az alap és a minősített eseteinek az utófelderítését végezzük, aminek természetesen csak az elévülési időn belül van értelme. Viszont van, hogy a folyamatban lévő kiemelt nyomozásokban is részt veszünk, konzultálunk, ötleteket adunk más egységeknek. Gyakran előfordul, hogy ránk szignálják az adott ügyet. Ezek mellett a munkánkhoz tartozik még az eltűnéssel leplezett emberölések felderítése is, melyet a helyi rendőrkapitányságokkal együtt végzünk.

Ilyen volt például a szentbalázsi gyilkosság?

Így van. Ezeknél az ügyeknél az a fontos, hogy egyenként kell elemezni az eltűnés esetleges életszerűtlenségét. A történet akkor válik gyanússá, ha például motiválatlan az eltűnés, illetve az derül ki, hogy szerelmi háromszög, gazdasági ellentét, vagy haragosok vannak a háttérben.

Szóba hozta, hogy a régi gyilkosságok kapcsán utófelderítő munkát végeznek, azaz gyakorlatilag ugyanazok az információk állnak a rendelkezésükre, mint a gyilkosságokban eredetileg nyomozó hatóságoknak. Mégis mi az, amit önök igen, de mások nem vesznek észre?

Amikor az adott egységnél akár két, vagy három kiemeltebb ügy is fut együtt, megosztódik a figyelem, és aki benne van nyomozóként, az nem mindig kellő távolságból figyeli a saját munkáját. Hiszen ezzel kel, ezzel fekszik és egy idő után szükséges, hogy egy külsős szem is átnézze az aktákat, hátha olyan dolog kerülte el a kollégák figyelmét, amely a későbbiek során kulcsfontosságúvá válhat.

Melyik ügyre a legbüszkébb azok közül, amit a Kiemelt Ügyeket Felderítő Főosztály oldott meg?

Nagyon büszke vagyok arra például, hogy Balla Irma meggyilkolásával összefüggésben vádemelésre került sor. Egy két és fél éves munka zárult le ezzel. De említhetném a tizenkét évvel ezelőtti tatabányai csecsemőgyilkosság megfejtését, valamint októberben oldottunk meg egy magyartési „eltűnéses”, emberölési ügyet is.

Tizenöt év telt el az elkövetés után, harmincnégy nap hiányzott az elévüléshez, de elfogtuk a tettest, aki beismerő vallomást tett. Így a nyomozás annak ellenére sikeresnek tekinthető, hogy a holttestet nem találtuk meg az elkövető által megjelölt helyszínen.

Annak ellenére el fog jutni a vádemelésig az ügy, hogy nincs meg a holttest?

Ez egy nagyon érdekes kérdés. A magyar joggyakorlatban kevés példa van a holttest nélküli eredményes befejezésre, de kapásból három-négy ügyet is tudnék említeni, amiben elmarasztaló, jogerős ítélet született, úgyhogy bizakodó vagyok.

A vezérőrnagy szerint a Balla-ügyben korábban nem kellő mélységben vizsgálták a gyilkosság megoldásához vezető szálat. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Említette a Balla Irma-gyilkosságot. Korábban ebben az ügyben az áldozat fiát gyanúsították, vádolták, majd nem jogerősen el is ítélték, azaz Mór után ismét csődöt mondott a magyar igazságszolgáltatás.

Azt azért ne feledje, később hatályon kívül helyező, majd felmentő ítélet született. Ezek után pedig az országos főkapitány úr kérte, hogy a főosztályunk elemezze az ügyet, és ha látunk más, a megoldáshoz vezető verziót is, akkor indítsuk újra az eljárást.

Az ezzel az üggyel akkoriban foglalkozó nyomozók miért nem vizsgálták a D. Lajos-féle vonalat, aki ráadásul többször beismerő vallomást is tett?

Vizsgálták, csak nem kellő mélységben. De annak örülnék, ha erről majd a bírósági ítélet után tudnánk beszélni, ugyanis nem lenne korrekt a jelenleg még csak ügyészi szakban lévő eljárásról többet mondanom.

A másik, a közvéleményt ugyancsak megbotránkoztató bűncselekmény, amivel szintén az ön által vezetett főosztály foglalkozik, a soroksári gyilkosság. Itt van valamilyen előrelépés?

Az elkövetőtől származó DNS-minta majd nagy segítség lesz az ügy sikeres lezárásában, de engedje meg, hogy a részletekbe ne menjek bele, hiszen egy folyamatban lévő nyomozásról van szó.

Visszakanyarodva a már lezárt nyomozásokhoz, ezeket a bírósági szakban is figyelemmel kísérik, érdekli önöket, hogy végül milyen ítélet születik?

Hogy milyen utóélete lesz végül egy ügynek, azt természetesen nyomon követjük.

Petőfi Attila tábornokot több megoldatlan ügy a mai napig nem hagyja nyugodni. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Pályafutása során volt olyan eset, amikor szinte száz százalékig meg volt győződve valakinek a bűnösségéről, de az illető – bizonyítékok híján – mégis szabadon távozhatott?

Igen, ezt a legtöbb nyomozó személyesen is átéli.

Van olyan ezek közül, ami a mai napig nem hagyja nyugodni?

Van. Természetesen van.

Melyik az?

Például Farkas Helga „eltűnése”. Biztosak voltunk benne, hogy emberölés történt, de a feltételezett tettest csak zsarolás miatt ítélték el. De említhetném még, hogy Magda Marinkót is felmentette a bíróság a szegedi Z. Nagy Bálint cukrász és családja megölése kapcsán, noha meggyőződésünk szerint ebben az esetben is ő volt az elkövető, és ezzel a tartalommal küldtük az eljárásunkat vádemelési javaslattal az ügyészségre.

A Fenyő-gyilkosság miatt nincsen hiányérzete? Annál a merényletnél pusztán két végrehajtó ember ül a vádlottak padján. Ön korábban a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőjeként, illetve később az ORFK bűnügyi főigazgatójaként ismerhette a Fenyő-ügy nyomozásának részleteit. Mit gondol, miért nem sikerült a felbujtóra és a közvetítőre rábizonyítani a bűncselekményt? Rendőri körökben azt beszélik, a mai napig érzékenyen érinti ez a téma.

A Fenyő-gyilkosságról azért nem beszélnék, mert az ügy végső kifutását nem ismertem már meg közvetlenül, mivel a vádemelési és a bírósági ügyszakban már nem az említett beosztásaimban dolgoztam. Másrészt a 90-es évek leszámolásos ügyei a Nemzeti Nyomozó Irodához tartoznak.

Az ön NNI-s hivatali ideje alatt sikerült elfogni a romák elleni sorozatgyilkosság elkövetőit, akik közül hármat már a másodfokú bíróság is tényleges életfogytiglani fegyházra ítélt. Arról mi a véleménye, hogy ennek ellenére a mai napig hallani olyan kritikákat, hogy a nyomozás során nem mentek végig minden szálon és emiatt az esetleges tettestársak megúszhatták a felelősségre vonást?

Én ezt nem így értékelem, alapos munkát végeztünk, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy vád és ítélet szülessen.

Noha már a besenyszögi fegyverrablás ügyében is felfüggesztették az eljárást, úgy tudom, a Nemzeti Védelmi Szolgálat továbbra is vizsgálódik, hogy a halálbrigádnak lehettek-e segítői.

Ezt nem tudom, de azt nyugodtan állíthatom, hogy a mi akkori ismereteink alapján teljes volt a kép az elkövetők tekintetében, a besenyszögi rablás ügye pedig elkülönítésre került.

Az esetleges felbujtók, illetve külföldi titkosszolgálatok szerepét is ellenőrizték?

Minden lehetséges verziót megvizsgáltunk, de ezek nem nyertek bizonyítást. Az azonban közismert, hogy olyan eljárás viszont indult, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal egyes munkatársai az üggyel kapcsolatban követtek-e el szabálysértést, vagy bűncselekményt.

A KBH egykori munkatársait azóta első fokon felmentették a közokirat-hamisítás vádja alól. Az ugyanakkor kimondható, hogy a katonai titkosszolgálat nem kifejezetten segítette a romagyilkosságok vonatkozásában a nyomozóhatóság munkáját?

Ön most a munkánkhoz kapcsolódó más eljárásról kérdez, melyben tanúként elmondtam, amit tudtam.

Portik Petőfi Attiláról is “panaszkodott” Laborc Sándor egykori NBH-főigazgatónak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ahhoz mit szól, hogy a két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott Portik-Laborc jegyzőkönyv tanúsága szerint a maffiagyilkosságokkal, köztük az Aranykéz utcai robbantás megrendelésével vádolt Energol-vezér több kollégájával együtt önt is negatív színben tüntette fel a Nemzetbiztonsági Hivatal volt vezetője előtt?

A 90-es évek ügyeit érintő nyomozásokban Portik Tamás neve már abban az időben is felmerült,

így taktikai lépésként értékelhető a részéről a Nemzeti Nyomozó Iroda vezető munkatársainak jellemzése.

Már akkor is tudták, hogy Portik volt az alvilági leszámolások kulcsfigurája, csupán nem volt elegendő bizonyíték ellene?

Úgy fogalmaznék, hogy egy hosszú folyamat – a személyi és tárgyi bizonyítékoknak köszönhetően -most ért révbe.  De mégegyszer hangsúlyozom, a leszámolásos emberölések vonatkozásában nem az én osztályom az illetékes.

Az meglepte, hogy a Portikhoz hasonlóan sokáig az alvilágban megkérdőjelezhetetlen tekintélyű diszkópápa, Vizoviczki László a vád szerint az NNI két egykori magas beosztásban dolgozó főrendőrét, Gulyás Imrét és Hopka Lajost is korrumpálta? Ha jól tudom, mindkettőjüket személyesen ismerte.

Természetesen meglepett. Ráadásul Gulyás Imre a BRFK-n sokáig munkatársam is volt, akit egy jó képességű nyomozónak tartottam.

Címlapfotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu