Végre tegyük már rendbe történelmünket. A rendszerváltás után, nagy viták közepette, Antall József miniszterelnöksége alatt, harminc éve temették újra (1993. szeptember 3.) Horthy Miklós kormányzó és családja hamvait Kenderesen. Most, az újratemetés évfordulójának tiszteletére emlékünnepséget rendeznek Kenderesen vasárnap, a Horthy-ligetben. Stefka István cikkének második része. A cikk első része itt olvasható.
A váci utcai Cserépfalvi Könyvesbolt és Könykiadó minden bántódás nélkül dobhatta piacra József Attila, Füst Milán, Szép Ernő írásait. Sőt, megjelentették szovjet írók műveit, így Solohov Csendes Don című, három kötetes regényét.
Egyszóval, a Horthy-korszak szellemi, kulturális élete szabadon virágzott…
De ez mondható el a Püski Sándor Könyvkiadóról (Magyar Élet) is, ahol Veres Péter, Németh László, Féja Géza, Sinka István, Szabó Pál, Tersánszky Józsi Jenő, Takáts Gyula – hosszú a sor – művei jelentek meg. Ennek a szabad szellemi életnek végül az 1944. március 19-ei német megszállás vetett végett. Püskit a németek–nyilasok nem vetették börtönbe, hanem aztán azt a kommunista elvtársak 1950 után bepótolták úgy, hogy Püski börtönbe került, a könyvkiadót pedig bolsevista módszerrel felszámolták, elvették.
Sajkod, 1959. november 22. Németh László Kossuth-díjas író íróasztalánál otthonában, a Tihany melletti Sajkodon lévő házában. MTI Fotó: Zinner Erzsébet
Összegezve: a Horthy-féle fasiszta kulturális elnyomás alatt a többi között megjelenhettek Szép Ernő, Földi Mihály, Aszlányi Károly, Patai József, Bródy Sándor, Szomory Dezső írásai. Ugyanakkor a magyar irodalom soha nem látott virágzásnak indult a rendszerkritikus Móricz Zsigmond, Szabó Dezső, József Attila írásain át, ott voltak a könyvkirakatban Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Gárdonyi Géza, Móra Ferenc, Márai Sándor, Radnóti Miklós, Juhász Gyula felbecsülhetetlen, értékes művei is.
Makó, 1924. szeptember 18. Juhász Gyula, Móra Ferenc, Réti Ödön (első sor, b–j), Espersit János, József Attila, Károlyi Lajos és Vertán Endre (hátsó sor, b–j) a makói Hollósy Kornélia Színház lépcsőjén. Homonnai Nándor fotójáról 1983. március 31-én készült reprodukció. MTI Fotó: Reprodukció
A korszakban fontos feladatnak tekintették a művelődést, az oktatást is. Klebelsberg Kunó közoktatásügyi minisztersége alatt 2500 új elemi iskolát, több száz középiskolát és nem utolsó sorban három egyetemet – a debrecenit, a szegedit és a pécsit – építettek. Minden európai fővárosban Collegium Hungaricumot létesítettek, ahol a jó előmenetelű ösztöndíjas diákok tanulhattak és dolgozhattak. A Horthy-rendszert joggal vádolták, vádolják az antiszemitizmus elterjedésével és azzal, hogy bevezette az 1920-as évek elejétől az egyetemeken a numerus clausust, a kor szellemének megfelelően. A numerus clausus azt jelentette, hogy korlátozott, maximált keretszám. A numerus clausus szabályt leggyakrabban világszerte a zsidó hallgatók magas egyetemi felvételi arányának visszaszorítására alkalmazták, de más etnikumokat is érinthetett, például az Egyesült Államokban feketéket és olasz-amerikaiakat.
A numerus clausus
A numerus clausus alkalmazására számos példa van a történelemben. A magas zsidó hallgatói arány korlátozására vezettek be numerus clausust különböző időtartamokra Oroszországban 1887–1917 között, az Amerikai Egyesült Államokban az 1920-as években (Harvard, Columbia, Yale, Pennsylvania), Kanada egyes egyetemein az 1920–1940-es években, Romániában 1926-ban, Németországban 1933-ban, Lengyelországban 1937-től.
A magyar numerus clausus-törvény a Wikipédia szerint (1920. évi XXV. törvénycikk) a Horthy-korszak egyik korai jogszabálya, a legnagyobb presztízsű (orvosi, jogi, műegyetemi, közgazdasági, tudományegyetemi) egyetemi karokon (jellemzően 30% feletti) 1920-ra kialakult magas zsidó hallgatói arányokat kívánta országon belüli számarányuknak megfelelő mértékre korlátozni. Összességében viszont 1920-ban 10,4%-os volt a zsidók aránya a felsőoktatásban, a törvény gyakorlati életbelépésének évében, 1921-ben pedig 11,6%. A törvény másik pontja, célja az volt, hogy az 1918–19-es forradalmakban szerepet vállalókat kiszűrje az egyetemekről. E szabályozással a nem zsidó, keresztény középosztályt szándékozták segíteni.
A törvényben a zsidó kifejezés nem szerepelt, de az akkori egyetemi felvételi arányok között ez értelemszerűen a zsidó származásúak magas számának korlátozására, és a nem zsidó, keresztény magyar hallgatók arányának emelésére irányult. Az 1920-tól országosan 6%-os arányú zsidóság számára az alsó korlátokról rendelkező törvény 15,4%-os felső korlátot jelentett. A Népszövetség és nemzetközi zsidó szervezetek kezdettől folyamatos nyomást gyakoroltak a Bethlen-kormányra a törvény eltörlése érdekében, amely végül 1928-ban törölte a törvény zsidóság számára korlátozást jelentő, nemzetiségekre vonatkozó kitételét.
Budapest, 1921. április 14. Az alakuló Bethlen-kormány az eskütétel után: Bernolák Nándor, Nagyatádi Szabó István, Belitska Sándor, gróf Ráday Gedeon, gróf Bethlen István, gróf Bánffy Miklós, Hegedűs Lóránt, Tomcsányi Vilmos Pál, Vass József és Hegyeshalmi Lajos (b–j) – reprodukció az Est című lapból. MTI Fotó: Reprodukció
Horthy Miklós és kormányai ebben is kétarcúságot mutattak. Bár létezett numerus clausus, de ez a felszíni antiszemitizmus nem létezett a gazdaságban és a pénzvilágban. A gyárak, a nagybankok, a nagybirtokok továbbra is a Weiss Manfrédek, a Chorinok, a Goldbergerek kezében maradt, így az egyre erősödő gazdasági élet keringése továbbra is tőlük függött. Amíg a magyar miniszterelnökök az ország politikai ügyét intézték, a pénz továbbra is az Angol–Magyar Bankon, a Kereskedelmi és Hitelbankon keresztül folyt. A hitleri német szövetséges nyomására azonban nagy viták közepette megszülettek (1938–42) a zsidótörvények, amelyek végzetes következményekkel jártak a későbbiekben. Voltak törvények, és így a nyilasok hatalomra jutásával elindultak a vidéki zsidók deportálása a koncentrációs haláltáborokba. Ez megbocsáthatatlan bűn volt. Az a kérdés sokakban felmerült, mi lett volna, ha Horthy Miklós kormányzó ellenáll Hitler kérésének, mint tette azt Teleki Pál.
1938. november 12. Horthy Miklós kormányzó fehér lovon vonul be Kassára a Felvidék visszacsatolására rendezett ünnepség bevezető részeként Kassa főutcáján. Éljenzők az utca szélén, fákra mászva, teraszokon, ablakokon kihajolva. 1938-ban az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz a Felvidék egy része, köztük Kassa is. MTI Fotó: Németh Tamás és Kovács Sándor
Német megszállás 1941-ben?
Valószínű, hogy Magyarországot a németek már 1941-ben megszállták volna. Nem kétlem, hogy a “végső megoldást” a nácik azon nyomban elkezdték volna megvalósítani. A “Mi lett volna?” persze történelmietlen, mindenesetre Horthy megmentette a több mint kétszázezres budapesti zsidóságot, amikor leállította a magyar zsidóság elszállítását 1944. július 6-án. Ezt a korszakot egy gyilkos világháború közepette csak tárgyilagosan szabad megítélni, és úgy, hogy mindezt európai környezetbe tesszük. Mit tett zsidó lakosaival ezekben az években Románia, Szlovákia, Franciaország, Olaszország, Ukrajna vagy Hollandia és Belgium, a nácik által megszállt országokban? Ismerjük. Gőzerővel folyt a zsidó polgári lakosság elszállítása a haláltáborokba. Igaz, Antonescu román fasiszta tábornok, vagy a szlovák fasiszta Jozef Tiso – említhetnénk az ukrán Sztepan Banderát is – saját kezükbe vették a zsidókérdést. Csak Antonescu több mint négyszázezer zsidó haláláért felel. Mindhármójuknak szülőhazájukban szobrokat emeltek és nagy tisztelettel tekintenek rájuk.
Egyszóval vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzását, egy megnyomorított ország talpra állítását ilyen szemüvegen keresztül kell néznünk. Ennek a kenderesi középbirtokos nemesi családnak a leszármazottja sohasem a maga javát nézte, hanem az ország javát. Kormányzói ténykedése alatt az örökölt kenderesi kúria nem lett nagyobb, nem lett több. Horthy a XX. századi magyar történelem meghatározó alakja volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegéde, a Monarchia flottájának utolsó főparancsnoka, Otranto hőse soha nem gondolhatta volna, hogy később, az öldöklő világháború idején a vészkorszak milyen megoldhatatlan problémák elé állítja, és lehet-e olyan sikeres kormányzóként, mint 1917-ben a tengeren.
Budapest, 1938. augusztus 20. Horthy Miklós Németországba utazik a Keleti pályaudvarról. MTI Fotó: Bojár Sándor
Külpolitikájában meghatározó volt az ország területi revíziója. De ez érthető volt, hiszen több mint hárommillió magyar anyanyelvű polgártársunk lett idegen nemzet polgára, nem beszélve, hogy elveszítettük a történelmi Magyarország kétharmadát. A második világháború alatt eleinte próbált katonailag semleges maradni, de a második bécsi döntés után, 1941-től már el kellett köteleződni a tengelyhatalmak mellett úgy, hogy közben a háború alatt a viszonylagos függetlenségünket is megtartottuk. 1944 tavaszán, az ország német megszállása után is hatalmon maradt, az ősz folyamán még megpróbált kiugrani a háborúból (október 15.), azonban ez kudarcba fulladt és a nyilasok átvették a hatalmat, majd lemondatták. A németek egy ideig fogva tartották feleségével együtt Bajorországban, ahol a háború után is maradt. A politikától visszavonult, családjával 1949-ben Portugáliába emigrált és ott is halt meg, 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Megítélése napjainkban is komoly vita tárgya.
Máig a kommunisták álláspontja alapján ítélik meg Horthy Miklóst
Éppen ezért a rendszerváltás utáni első szabad jobboldali, keresztény kormány, Antall József kormánya a viták kereszttüzében is vállalta, hogy Horthy Miklós és családja hamvait hazahozza. Horthy történelmi érdeme, ha csak rövid ideig, de újra hazatérhettek történelmi országrészeink a magyar anyanyelvű lakossággal együtt. Súlyos politikai hibái mellett nem szabad elfelejteni, hogy a romba döntött országot újra felépítette. Antallék ezen érdemek mellett már nem mertek kiállni, nem vállalták az újabb konfliktusokat. A kormányfő miniszterei magánemberként vettek részt a szertartáson, mint Boross Péter belügyminiszter, Für Lajos honvédelmi miniszter, Surján László népjóléti miniszter, és az MDF meghatározó politikusa, Lezsák Sándor.
Budapest, 1990. december 16. Csurka István, az MDF elnökségi tagja, író beszél a Magyar Demokrata Fórum IV. országos pártértekezletén a Budapesti Sportcsarnokban. MTI Fotó: Kovács Attila
Talán végszónak is beillik Csurka István drámaírónak, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítójának az újratemetés kapcsán írott sorai a Magyar Fórumban:
Mi Magyar Utasok inkább népiek vagyunk, mint Horthy Miklós feltétlen hívei. De hát ő volt Magyarország kormányzója 25 éven át és hazaszeretetéhez nem férhet kétség. Semmi okunk nincs a főhajtásunk és tisztelgésünk elrejtésére abban az országban, ahol Kádárt díszesen el lehetett temetni, és semmi okunk a félelemre, vagy a meghunyászkodásra, olyan kritikusokkal szemben, ahol érvényben van a Kassai Program, ahol a vad nácibarát Antonescunak kultusza van, s ahol népirtás folyik. Gyáva kormányunk nem meri a saját halottjának tekinteni vitéz Nagybányai Horthy Miklóst, mi viszont kimondjuk: másként gondolkozunk a világ dolgairól, de teljes valónkban jelen és nagy tisztelettel hajtjuk meg fejünket.
Vezető kép: Budapest, 1942. június 1. Horthy Miklós (előtérben, balra) kormányzó (1920. március 1. – 1944. október 15.) egy Esztergom melletti gyakorlótéren főtisztjei kíséretében megszemléli a frontra induló 2. hadsereg páncélosainak bemutató gyakorlatát. MTI Fotó: Reprodukció
Her
2023-09-07 at 11:48
Horthy igazi nácifasszista volt. Kiszolgáltata a zsidókat ès a cigányokat. Na de volt olyan is a cigányok közt akinek huszári címet S rangot igèrt csak hogy harcoljanak a Nèmetek oldalán ami egyenesen Szibèriába vezetett hát èv rabságban.
János
2023-09-06 at 14:37
Horthy Miklós a Magyar érdekeket védte, amíg tudta abban a szűk mozgástérben.
Intelligens, több nyelvet beszélő, családját és hazáját szerető, hithű vezető volt. Kiváló katonai stratéga.
A komcsik kivételével tisztelte az egész ország, melyet Trianon után a béka feneke alól segített felemelkedni nem akármilyen szintre: gazdaságilag, szellemileg.
Főhajtás neki az évforduló alkalmából❗❗❗
kanigunda
2023-09-04 at 14:03
Zolee 2023-09-03 at 19:41
Mint már mondottam: elöször olvasson, aztán írjon. Csak önmagát ismételgeti.
Szerb Antal pontos halála nem tisztázott tudtommal. A nyilasok meg ugye ….
A MUSZ-t meg ne keverje az elhurcolással! Az tény, hogy férfiembertől megtagadni
a haza fegyveres szolgálatát az lenézés. De nem elhurcolás. Még egyszer, ne a
komcsi tankönyveket olvasgassa!
Római jogász
2023-09-04 at 08:33
A XX. században egyetlen magyar kormányzatnak sem volt semmilyen külpolitikai mozgástere.
Nem volt Tisza Istvánnak, nem volt a két háború közötti kormányoknak, nem volt a II. vh utáni kisgazda, kommunista kormányoknak és Antallnak és Hornnak sem.
Az égvilágon semmiféle külpolitikai mozgásterük sem volt.
Ez pedig mindig meghatározta a belpolitikát is.
Ehhez képest kész csoda, hogy – az egy Szálasi-féle bábkormány és a kommunisták kivételével – a parlamentáris elemek meg tudtak maradni.
Fasizmus kizárólag Szálasi és a kommunista uralom alatt volt.
Mert már József Attila megmondta: “Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét”
Sas
2023-09-03 at 23:02
mutatis mutandis a numerus clausus olyan volt, mint napjainkban pl. a női kvóta-csak az -paraszt-kvóta volt–semmi köze a későbbi germán baromsághoz.A vidéki-paraszti fiatalokat akarta helyzetbe hozni-lehet kritizálni-de nem tartalmazott gyilkos szándékot.
Zolee
2023-09-03 at 19:41
Kedves Kandigunda, Radnóti Miklóst, Rejtő Jenőt, Szerb Antalt akkor hurcolták el, amikor a nyilasok még a kapuban sem voltak. A zsidótörvényeket akkor hozták,amikor nem volt még német megszállás és a nyilas uralom sem kezdődött el. A magyar hatóságok együttműködése nélkül nem tudtak volna kb. 400.000 zsidó származású embert deportálni néhány hónap alatt. Ellenpéldaként pl. Dániában az egész ország összefogott,hogy a zsidó származású embereket elmenekítsék, sőt a király sárga csillagot tűzött magára.
Box Hill
2023-09-03 at 18:18
Tisztességes ember ez ellen felveszi a kesztyűt:
A szovjet kommunisták halálteljesítménye a következő korszakok végére, göngyölve:
A polgárháború idején 1922 végére: 3,284,000
A NEP korszak 1928 végére: 5,484,000
A kolhozosítás, éhhalál 1935 végére: 16,924,000
A Nagy Terrorral 1938 végére: 21,269,000
A sztálini foglalással 1941 közepéig: 26,373,000
A világháborúval, 1945 közepéig: 39,426,000
A háború után 1953 végéig: 55,039,000
A poszt-sztálinista kor 1987 végéig: 61,911,000
Forrás: R. J. Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.
Innen látszik, hogy például Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.
lászló54
2023-09-03 at 18:02
Olvasva a hozzászólásokat Horthy tevékenységét két részre osztanám az ország politikai,gazdasági megerősítése revíziós törekvések stb. Második rész a háborúba sodródás és teljes bukás!!! Felteszem a kérdést amint dalban is megfogalmaztak “hol vannak a katonák,harcoltak sok éven át”Don kanyar 2oo-ezer elesett katona,árvák és özvegyek megnyomorított családok nos erről miért nem beszélünk?!Ez kinek v.kiknek a bűne?!
Orientál
2023-09-03 at 15:30
Nagyon tanulságos az amikor az szdsz-es liberális Magyar Bálint – hazaáruló – pofátlanul behazudta hogy nem lépnek koalíciós kormányzásra a kádári MSZMP utódpártjával tehát a folytatásával az MSZP-vel. Már 1994 nyarára balliberálisokként kezdték el szétlopni kirabolni hazánkat. Gyurcsány az anyóséval és Dobrev feleségével együtt gátlástalan élősködő kommunistákként ekkor lopkodták az állami vagyont az ávos-s Horn által vezetett mszp-szdsz kormány miatt.
kanigunda
2023-09-03 at 14:13
Zolee 2023-09-03 at 08:57
Radnóti Miklós, meghal ’44 novemberében. Nyilas rémuralom októberben kezdődik.
Kabos Gyula, az USA-ban gyakorlatilag éhen hal. 1939. február 11-én érkezik az USA-ba.
Na, Rejtő tényleg MUSZ-os volt, mint sokan mások akik nem foghattak vmiért fegyvert.
Amúgy a MUSZ-osoknak sokkal nagyobb volt a túlélési esélyük mint a harcoló alakulatoknak.
“..Veesenmayer a német helytartó mondta …”
Na persze, nem ők tették hanem a szomszéd… Lelke rajta ha ezt a faszságot egy akasztófától reszkető
politikusnak elhiszi.
Szóval, jó lenne ha néha olvasna is mielőtt ír. Akkor talán nem traktálná a nagyérdeműt
ezekkel a válogatott blődségekkel. Ja, cserélje már ki a 1970-es történelemkönyvét egy igazira!
Más.
“…német titkosszolgálat valóban hülyeségeket adott meg a szovjetek ipari-katonai potenciáljáról…”
Erről emlékeim szerint még a magyar katonai hírszerzés is tájékoztatta a “fegyverbarátokat” de hát egy
Zigeunervolk ne legyen okosabb mint az ária Wehrmacht sereglet. Voltak olyan elméletek is, hogy Heidrich
nyomon volt a német hírszerzés töketlenségének a szervezeti feltárását illetően. Aztán pont őt puffantják
le Prágában (bocsi, valójában egy lószőrtől patkolt el) a csehek kifejezett könyörgése ellenére… Micsoda
véletlen lenne!
Sas
2023-09-03 at 13:49
Horthy a tipikus magyar vezető.Idealista, lovagias,bátor- mértéktartó-jóhiszemű, egy machiavellista világban.
Objektív
2023-09-03 at 13:48
Horthy jobb oldali, konzervatív politikus volt.
Nyugodjék békében!
GondolkodoXXL
2023-09-03 at 13:48
Sajnos a mai napig a megélhetési történészek(akik politikai parancsra azt írnak amit kell)a fasizmus megjelölést szitokszónak használják és mindenre és mindenkire kiterjesztik,akire és amire csak akarják.lehet.Ez olyan mértékben elterjedt,hogy a közbeszédben is gyakran használják az egyszerű emberek is anélkül,hogy tudnák ,hogy mit jelent.
Nagyon érthető fogalom tisztázást tennék, hogy azok egyértelműek legyenek.
Egy körbe írjuk bele: Nemzeti Szocializmusok és rajzoljunk bele kis köröket és ezekbe egyenként írjuk bele:
Német Nemzeti Szocializmus(német Adolf Hitler),
Hungarizmus(magyar Szálasi Ferenc),
Fasizmus (olasz Benito Mussolini),
Falangizmus (spanyol Fancisco Franco),
Rexizmus(vallon Leon Degrelle),
Usztasa Mozgalom(horvát dr. Ante Pavelics),
Brit Nemzeti Szocialista Mozgalom (Mosley)
Vasgárda(román Corneliu Codreanu),
Portugál Nemzeti Mozgalom (Oliveira Salazar) stb..mert van még.
A nemzeti szocializmusok halmazának tehát csak egyik eleme az Olasz Fasizmus, mely hasonlóan a többi elemhez egyedi nemzeti sajátságokkal és történelmi háttérrel rendelkezik. Valamennyi elemnek közös tulajdonsága a theizmus az EgyIsten hit,az antikommunizmus, a szociális és nemzeti alapokon álló társadalom felépítése. (A német nemzeti szocializmusnak a többiekhez képest fő eltérése a kihangsúlyozott fajelmélet).
A fasizmus történelmi szimbolikája a Római Birodalomig nyúlik vissza, egyes kutatások szerint az etruszkokig. Szimboluma a vesszőnyalábba tűzött harci bárd, neve fascest. Innen a fasizmus kifejezés. A vesszőnyaláb azt jelképezi, hogy egy fonatot lehetetlen eltörni, míg 1 vesszőt könnyű, tehát az egységre, az összetartozásra utal.
Az összes nemzeti szocialista mozgalom fasisztakénti megjelölését ismereteim szerint Dimitrov bolgár kommunista vezette be egy egyszerű okból. Ha a népnek azt mondják, hogy a nemzeti szocialisták az ellenségeink, akkor az emberek összezavarodnak és nem fogják érteni, hogy ha azok szocialisták, akkor mi a baj velük. Ha más kifejezést használnak, nevezetesen a fasiszta megjelölést, akkor ezt megjegyzik akkor is, ha fasiszta az országban soha nem volt. Szerintem mondhatott volna falangistát is,mert ez ugyanúgy nem lett volna értelmezhető.
Visszatérve az első gondolatra,fasiszta tehát Magyarországon senki nem lehetett a Horthy Kormányzó úr által vezetett Magyarországon,mert ehhez legalábbis olasznak kellett volna lenni, beleértve a fasista nemzeti elvek elfogadását.
Sas
2023-09-03 at 13:44
az angol általában nagyképű, könyörtelen, egoista, mértéktelen-de -akkoriban még -hűséges volt az angol nagyhatalmi érdekekhez-ez mindig felülírta az egoizmusát, bűnözői hajlamait-a germán viszont-minden híresztelés ellenére -elismerésre vágyik-akár külső elismerésre is-idegen hatalom elismerésére-mint pl. napjainkban-most amerika dícsérgeti a németet-ergo azt szolgálja a német-nem tud létezni dícséret-méltatás nélkül-ha a saját vezetése-állama nem nevezi nagynak-felsőbbrendűnek-akkor idegen dícséretet akar kapni-így számolja fel önmagát-az angolt sosem érdekelte idegenektől kapott dícséret-az állam szolgálatában bűnözött.
Sas
2023-09-03 at 13:26
Egyébként a német titkosszolgálat valóban hülyeségeket adott meg a szovjetek ipari-katonai potenciáljáról-magának a Vezérnek is-erre ő már 1941 augusztusában rájött-erről még a balos Ormos Maria is írt.Azt írta, hogy –H- 41 augusztusában vélhetően infarktust kapott–G- látogatta 2 héten át felkelni sem tudott-biztosra vehető, hogy a titkosszolgálat téves adatokat adott a hadseregnek és a vezetésnek-ezt anno elmondta a finneknek-pl.
Sas
2023-09-03 at 13:21
Horthy egy nemes-úri idealista volt, egy machiavellista világban.
Sas
2023-09-03 at 13:18
Minden történelmi szereplőt-a saját kora kontextusában kell értékelni.Nem az alapján, amit később tudtunk meg.PL.A Germán hadsereg vezetői, és a titkosszolgálat-úgy tudták, hogy a szovjet –gyenge-villámháborúval kiüthető-így bizonyos erőforrásokat meg lehet szerezni-éppen ezeket akarja most megszerezni az USA.Az elgondolás az volt, hogy az—ukrán-orosz erőforrásokat vagy európa szerzi meg, vagy idővel-amerika.A Németek azt hitték, hogy a szovjet relatíve gyenge-eközben az angol banda is támadásba lendűlt-és a mindig üzleti alapon háboruzó USA is-ráadásul történt más is–ezt -részben -az angolok idézték elő-részben német fanatikusok.Az angolok–mindent-bombáztak-civileket is-kivéve egy vasútvonalat..én izraeliként le se szarnám az angolokat.
Sas
2023-09-03 at 13:09
mind, Horthy, mind Kádár idején-70-es évek-erőteljesebb volt a hazai gazdaság-A 2010-ig tartó pusztítást, Orbán, nem tette jóvá-ezért szeretik erős vezetőnek feltűntetni-.Ezért csinál a kormánysajtó Orbán-kultuszt-.De az szdsz-pusztítás következményei most is fennállnak-kulturpolitikája sincs-csak bulvárpolitikája van-létfontosságú területekre alig-alig képes hatni-energia-MOL- élelmiszerügyek.-Ezek ellenére istenítik.”Diktátor”…Az, hát…mint egy kisbaba.Viszont okosakat mond-és a stratégiai célja ésszerű-ezért kap további bizalmat-de kezd sok lenni a téblábolásából-élelmiszer-ügy-energiaszektor.
Bukohill
2023-09-03 at 12:17
Én szegény ember vagyok, nekem csak két nagyapám volt. Az apai felesége nem bírta bombázásokat, 1944-ben meghalt. Apai nagyapám lábára gyermekkorában rálépett a tehén, sánta maradt, így nem lehetett a kormányzó katonája, azonban a kormányzó maga nevezte ki Szálasit ésadta át neki a hatalmat, a nyilasok pedig már alkalmasnak találták a háromgyermekes özvegyet. A jegyző a nyilasoktól még meg tudta védeni nagyapámat, de senki sem védte meg a jegyzőt az oroszoktól, akik nagyapámat is begyűjtötték dokumentet ígérve, a kaposvári fiúgimnázium udvarára. Nagyapám két napig várt, majd mondta a falubéli legénynek, hogy ahogy az őrök fordulnak, másszanak át a kőkerítésen és fussanak, ahogy tudnak. A legény azt mondta, hogy “lőni fognak”, nagyapám azt mondta, hogy “igen, de úgyse találnak el”. A legény inkább megvárta a dokumentet, nagyapám viszont nem várt tovább. Tényleg lőttek, de nem találták el, három nap múlva bukkant fel a falujában. A legényt többé nem látta senki.
Az anyai nagyapám 1941-től Horthy katonája volt, 1945-ben esett hadifogságba, a jutalma három év málenkij robot volt.
Az én családomnak ez jutott, igaz (sokan) mások rosszabbul jártak. Horthy a saját családját mentette.
Tőlem annyi Horthy szobrot állítanak, amennyit csak akarnak, én nem megyek koszorúzni.
bl
2023-09-03 at 11:39
Magyarország civilizált hely volt a környező országokhoz képest, főleg kelethez, meg Hitler Németországához képest. Csak a civilizáció mentheti meg az embert attól, hogy eltűnjön a Földről. Az a fajta öldöklés amit máshol, mások megengedtek maguknak, Magyarországon mindig is tiltva volt a gyengeségünk okán is.
nemzeti
2023-09-03 at 10:36
Sajnos miniszterelnökünknek kicsit félresikerülnek
azok a dolgok ami Horthynak összejött.
De nagy szerencsénkre azért sok minden klappol.
Máskülönben már jobban lennénk internacionalista
középeurópai unió, mint maga Brüsszel.
De legyen mentségére más korban élünk.
S Horthy soha nem volt liberális.
TS
2023-09-03 at 10:33
zolee, te elhiszed, hogy Veesenmayer nem hazudott?
Pl. Szlovákiából hogyan lehetett gyorsan deportálni a zsidókat?
A holland (és cseh, belga, horvát) hatóságok talán szabotáltak?
nemzeti
2023-09-03 at 10:30
Horthy alatt egy volt a nemzet. S nem kellett
állampolgári esküket kreálni látványosan.
De hát a mai liberálbolsevista gyerekek csak olyan
Ungvári féle vörös hazugságokból szívják magukba
a kor eseményeit.
De az akkori történelmi mozgóképeket nem nézik meg.
csakafidesz
2023-09-03 at 10:30
Zolee 2023-09-03 at 08:57
Figyelj ökör! Az általad felsoroltakat a nyilasok tették, Horthy akkor már német koncentrációs táborban volt.
csakafidesz
2023-09-03 at 10:25
Talán egy kicsit ki kellene egészíteni a numerus clausus részt is. Horthy Miklós idejében tehetséges szegény fiatalok, parasztgyerekek tanulhattak ösztöndíjjal itthon és nem egy esetben külföldön. Sehol Európában nem volt olyan nagyarányú és sikeres tehetséggondozás, mint nálunk!
nemzeti
2023-09-03 at 10:25
Itt is megjelentek azok most,akik holnap fellázítják
az iskolákban a tanulni köteles gyerekeket.
nemzeti
2023-09-03 at 10:22
Amennyiben nem Horthy a vezető,a németek Magyarországot már 1940-en megszállták volna.
Voltak hibái de mint országvezető numero 1.
Most próbáljuk utánozni,de most van EU van NATO
van Soros birodalom.
S nem utólsó sorban egy hazaáruló belső ellenzék.
Hiába irogat ide ide pár interneten nevelkedett
kommunista ősökkel rendelkező kapcafirkász,Horthy
olyan egységet teremtett a nemzeteben amilyen soha nem volt. Egy Trianont frissen átélt nemzetet
támasztott fel újra. Fehérterror???
Kár,hogy most a fent említettek miatt nem tudja végrehajtani a jelenlegi országvezetésünk.
Mert pl. az oktatásban dúló oktalan,magyartalan
hazaáruló viszályokat az akkori vörösök dédunokái
keltik. Akiket külső nyomásra máig sem sikerült
betonba döngölni.
Római jogász
2023-09-03 at 10:17
Észnél legyünk már!
1941-re Magyarországot körbefolyta a valódi fasizmus ÉS nácizmus.
A III. Birodalommal közvetlenül voltunk határosak Ausztria révén, északon a fasiszta sőt náci Szlovákia, délen a fasiszta Horvátország, keleten a fasiszta ÉS náci Románia volt.
Komolyan gondolja itt bárki, hogy ilyen geopolitikai viszonyok mellett volt valódi mozgásterünk??????????????????????????????????
Annyi volt, hogy az országon belül nem voltak haláltáborok, nem volt deportálás 1944. március 19-ig (azaz a német megszállásig) – miközben a fentebb említett országok “saját hatáskörben” megoldották a “zsidó-kérdést”.
Azokból 1944-re már nem volt senki eldeportálni, mert ők maguk kiirtották a zsidajaikat.
Elég pech az nekünk, hogy pont a legelmagyarosodottabb vidéki zsidóságot irtották ki és a legnemzetietlenebb pesti zsidók (belpesti zsidók) élték túl, akik most is csak a szarkavaráshoz és a nemzet gyalázásához értenek.
Hogy kerek legyen a kép: Kádárnak sem volt az égvilágon semmilyen külpolitikai mozgástere.
A kérdés az, hogy a külpolitikai mozgástér teljes hiánya mellett a belpolitikában a háború előtti világ (és nem “Horthy-rendszer”!!!) valamint a háború utáni világ a BELPOLITIKÁBAN mennyire tették nehézzé az emberek életét???
Nos, a háború előtti világ a szükségesnél és elégségesnél nem tette nehezebbé a nép életét, míg a háború utáni világ – Kádárék is – bizony még maguk is rátettek egy-egy nagy lapáttal, hogy az emberek még nyomorultabbul érezzék magukat az úgyis velejéig szar helyzetben. Kádár csak annyiban különbözött Rákositól, hogy míg Rákosiék tíz lapáttal is rátettek, addig Kádárék egy vagy két lapáttal – de ők is basztatták az embereket.
Fogja már fel mindenki, hogy egy kis ország, mint mi az a nagyhatalmak kénye-kedvére van kiszolgáltatva és nincs semmilyen mozgástere!!!!!!!!!!!!!!!!!
István Gyurina
2023-09-03 at 10:16
Zolee! Tegyük még hozzá, hogy eközben rettenetes szenvedések közepett meghalt 50 millió ártatlan gyermek, nő és katona. Nem hiszem, hogy az ő életük ne ért volna annyit, mint a felsoroltaké.
kbandi1
2023-09-03 at 10:08
Ma már helyre kellene tenni a komcsi szemléletet Horthy Miklós megítélésével kapcsolatban. Nagyon helyes, hogy megemlékeztek róla, szégyen, hogy az újratemetésére a rendszreváltás adta meg a lehetőséget.
Ha kevesebb lett volna a mózeshitűek magyarellenessége, talán Trianonra sem került volna sor. Emlékezzenek rá, hogy a Károlyi vezette kormányban csak egy fő nem vol mózeshitű.
Zolee
2023-09-03 at 09:59
Apro: pVeesenmayer a német helytartó mondta Nürnbergben,hogy egy országban sem működtek együtt olyan készségesen a hatóságok a zsidó származású emberek deportálásában mint Magyarországon. Egyébként a zsidótörvények akkor születtek,amikor még nem volt német megszállás,tehát bőven 1944 előtt. Az általam felsorolt művészeket is a német megszállás előtt hurcolták meg.
apro_marosan_petergabor
2023-09-03 at 09:44
Horthy rendszere toleráns volt, kivéve a szélsőségeket. Időként egy börtönben volt a maroknyi kommunista a nyilasokkal… ezek valóban egy helyre valók.
Magyarország volt a zsidók utolsó menedéke, 1944. március 18-ig, a német bevonulás napjáig, akkor Magyaroszág gyakorlatilag elveszítette önállóságát, amely a sikertelen kiugrási kísérlet után vált teljessé.
Horthyéknak sok tízezer lengyel, francia, zsidó stb. köszönheti életét, akik a háború alatt Mo-on 1944 március 18-ig biztonságra leltek.
Horthy nem hagyta, hogy a német csapatok Mo-on át bevonuljanak Lengyelországba, ezzel szemben megnyitotta a határokat a menekülő lengyelek tízezrei előtt.
Horthy katonája, Koszorús ezredes páncélosaival – 1944 július – megmentette a budapesti zsidó gettót (megvédte a zsidókat a deportálástól).
Estorilban zsidó családok biztosították egzisztenciáját a háború után.
Zolee
2023-09-03 at 09:34
Királytigris: Ezeket a tehetséges,világhírű művészeket pusztán a származásuk miatt hurcolták meg,vagy haltak meg embertelen körülmények között,szerinted ez elfogadható? Semmi más “bűnük” nem volt csak a származásuk. Felháborító a véleményed.
Királytigris
2023-09-03 at 09:18
Zolee2023-09-03 at 08:57!
Meg vagy lepődve? Mit vártál, lódobogást?
Kik csinálták a patkányforrdalmakat? Amíg a magyar katona a fronton harcolt, addig itthon a söpredékeitek lázítottak, felfordulást, káoszt idéztek elő, akasztottak, vörösterror, elvették a magántulajdont, puccsoltak, stb. Eredmény:TRIANON!
Zolee
2023-09-03 at 08:57
Radnóti Miklós, Szerb Antal,Rejtő Jenő: munkaszolgálatra hurcolták őket,ott haltak mwg
Kabos Gyula talán máig a legnagyobb magyar komikus szinész:elhagyta az országot 1941-ben
Ennyit a Horthy korszak toleráns kulturális életéről
nemzeti
2023-09-03 at 08:32
“Horthy Miklós katonája vagyok……”