Éghajlatvédelmi központ létrehozásával segíti Magyarország a balkáni országokat
A párizsi klímamegállapodás végrehajtásának elősegítése érdekében Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft. jön létre, amelynek köszönhetően Magyarországnak vezető szerepe lehet a nyugat-balkáni országok éghajlatvédelmi fejlesztéseiben - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtökön. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében.
Tájékoztatásuk szerint az ITM és a dél-koreai székhelyű Globális Zöld Növekedési Intézet (GGGI) által közösen létrehozott társaságon keresztül hat országban - Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia - végezhetnek klímavédelmi tevékenységet. Kiemelték, hogy a kezdeményezésnek köszönhetően a magyar vállalkozások klímafinanszírozási pályázati lehetőségekhez férhetnek hozzá a térségben. A finanszírozásához szükséges, éves szinten várhatóan több százmillió forintos keretösszeget a kvótabevételek terhére biztosítja majd a minisztérium. A közlemény idézi Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkárt, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az intézet az elkülönített alappal a nyugat-balkáni régió zöld átalakulását kívánja elősegíteni. A központ felállítása Magyarország elköteleződését bizonyítja a párizsi megállapodás iránt. A projekt célzott tevékenységeken keresztül támogatja a kibocsátás-csökkentési intézkedéseket és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a térségben.
Ban Ki Mun, a GGGI elnöke, korábbi ENSZ-főtitkár elmondta, hogy a magyar kezdeményezés kritikus szerepet játszik a zöld infrastruktúra-beruházások támogatásában.
A GGGI becslése szerint az alap első fázisában minden projekt-előkészítésre fordított 100 ezer dollár közel 10 millió dollárt mozgósíthat az infrastrukturális beruházásokban
- írták.
A központ már 2019-től segítheti a projekt-előkészítést és kapacitásépítést a régióban a finanszírozási támogatáson keresztül a vízgazdálkodás, az erdészet és a fenntartható energiahasználat területén. Létrehozása egy kiterjedtebb és ambiciózusabb erőfeszítés felé tett első lépés, hiszen várhatóan 2021-ben felállhat egy többszereplős pénzügyi alap a regionális és V4+ országok lehetséges bevonásával, klímaprojektek közös megvalósítása érdekében
- közölte az ITM.
Forrás/fotó: MTI
