Bábmesterei a keddi „diáktüntetésen” Pankotai Lilire, a tavalyi pécsi, 1956-os baloldali megemlékezést széttrágárkodó, tanár- és diáktársai keresztény értékrendjét gúnyos szavakkal gyalázó, azóta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű Soros-szervezet jogi képviseletét élvező gimnazistára bízták a feladatot: a hangosbeszélőn vezényelje át társait egy kis balhéra a pesti Széchenyi térről a karmelita kolostor elé. Nem tudjuk, hogy éppen a TASZ adta-e a tippet, de a cél nyilvánvaló volt: ha egy kiskorú uszítja a tömeget a törvénytelenségre és az erőszakra, sokkal enyhébb vagy leginkább nulla jogi következménnyel kell számolnia, miközben például az állítólag nagykorú, vasgyúró-kerítésszaggató Hadházy Ákosnak már igencsak hízik a bűnlajstroma – írja a PestiSrácok.hu főszerkesztője a Magyar Nemzetben.
Huth Gergely megjegyzi: hiába álmodoztak a Bastille vagy a budai Helytartótanács ostromáról a Soros-féle kis balhéhuszárok, ismét csak az immár hétről hétre megismétlődő szánalmas jeleneteket láthattuk a Momentum rendezésében. Az őrjöngő, dühödt, ellenben maroknyi társaságot profi módon kezelte a rendőrség.
Hadházy Ákost – kezéből a feszítővasat kicsavarva – óvó, atyai mozdulatokkal összecsomagolták és előállították, ahogyan leszerelték Gelencsér Ferenc és Lőcsei Lajos momentumos politikusokat is. Hadházy arca ezúttal bibis sem lett, ugyanakkor elszakadt az inge. Ott volt továbbá – Pankotai Lili oldalán – Karácsony Gergely főpolgármester, de ő ezúttal sem csinált semmit
– írja a PS főszerkesztője.
Huth szerint a “produkció egyre gyengébb”: emlékezzünk, Fekete-Győr András még ógörög diszkoszvetőként hajította a rendőrökre a füstgránátot, a tavaly nyári futárforradalom (az adófizetés elleni lázadás) idején pedig előfordult, hogy az akkor sem túl nagy tömeg ahelyett, hogy a Hunyadi János úton egyszerűen felsétált volna Pestről a karmelita kolostorhoz, a legnehezebb utat választotta: a Széchenyi-könyvtár alatti nyolc-tízméteres falakat próbálta megmászni.
Nyilván elirigyelték a Z világháború című zombifilm jeruzsálemi ostromjelenetét, vagy ezzel is megpróbálták igazolni a rettenthetetlenségüket
– jegyzi meg Huth Gergely hozzátéve, hogy amit a legtöbbet üvöltöztek, az a „Le a rendőrállammal!” rigmus. Ám az egykori SZDSZ-es mestereiket már szorongathatja a szenilitás, a diákok ugyanis hibásan mondták fel a nyolcvanas évek legendás ellenzéki tüntetéseinek szólamát, amely, ugyebár, a „rendőrállam gyengébb nálam” volt, s ez sokkal jobban skandálható.
A főszerkesztő írásában leszögezi: nem kívánjuk, hogy a karmelita előtt hőzöngők valóban megtapasztalják, milyen is a valódi rendőrállam.
Most nem is a Gestapóra, az ÁVH-ra, a Rákosi-rezsimre vagy az 1956 utáni megtorlásokra gondolok, elég csak felidézni a posztmarxista történelemhamisítók által csak puhának becézett késő kádári diktatúrát vagy a Gyurcsány–Apró–Dobrev-féle, 2006 utáni féldiktatúrát!
– olvasható a cikkben.
A teljes írás ITT olvasható.
(Magyar Nemzet / Kiemelt kép: Hatlaczki Balázs-PS)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS