Augusztusban nagy botrányt kavart, hogy a hazai almafelvásárló multicégek megalázóan alacsony árat szabtak meg a szabolcsi termelőknek, mélyen a bekerülési költség alatt. Bár az összefogásnak és a tiltakozásoknak hála sikerült magasabb összeget kialkudniuk, adja magát a kérdés, mi lesz jövőre a szabolcsi gazdákkal? Mivel szakértők szerint a kartellgyanús ügyben az állami szervek béna kacsaként álltak a problémához, megpróbáltuk körbejárni: az alacsony felvásárlási árat és a kartellgyanút mely állami szervnek is a felelőssége ellenőrizni. Hosszan kifejtett, de meglepően egyszerű választ kaptunk: egyiküknek sem a feladata.
Mint arról beszámoltunk, augusztus végére sikerült kialkudniuk a szabolcsi gazdáknak a felvásárlókkal egy olyan árat az alma kilójáért, amely már éppen elfogadható volt a termelőknek is. A gazdák azután kezdtek félpályás útlezárásokba és demonstrációkba, hogy az osztrák tulajdonú Austria Juice Kft. augusztus elején kilogrammonként 13 forintra hirdette meg az ipari alma átvételi árát. A gazdák a rendkívül alacsony ár miatt több feldolgozó elé tüntetést szerveztek, azt kérve a felvásárlóktól, legalább 25 forintra emeljék fel a léalma felvásárlási árát. Mivel az osztrák multicéghez hasonlóan más felvásárlók is hasonló árat jelentettek be, az eset kapcsán a kartellgyanú is felmerült. Az almatermesztők kitartása végül meghozta az eredményt, a felvásárlók által korábban meghirdetett felvásárlási árat sikerült nettó 20 forintra feltornászni. Mivel az eredetileg meghirdetett megalázóan alacsony ár még a gazdák önköltségét sem fedezte volna, természetesen felmerült a kérdés az almatermesztés jövőjét illetően is.
Fotó: MTI
A magyar állam béna kacsaként áll szembe a problémákkal?
A tiltakozásokkal kapcsolatban az M1 szólaltatta meg Csath Magdolna közgazdászt, aki az interjúban egyenesen arról beszélt, áttételesen maga az állam engedte el a szabolcsi gazdák kezét, hiszen a felelős állami szerveknek már jóval korábban közbe kellett volna lépniük. A közgazdász kifejtette, véleménye szerint például a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) óriási a felelőssége a kialakult helyzetért, hiszen ez egy kis piac, ahol nincs igazi verseny, a feldolgozóüzemek valószínűleg megállapodtak az árban, a GVH-nak ugyanakkor kartellgyanú esetén el kellett volna járnia. Csath Magdolna kitért a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) hozzáállására is, amelyet értelmezhetetlennek nevezett. Mint az osztrák multival kapcsolatban kifejtette,
a NAV miért nem néz bele ennek a cégnek a számláiba? Hogyan képezi az árait, milyen költségeket számol el, mennyi profitot visz ki Magyarországról?
Hozzátette,
az látszik, hogy béna kacsaként áll szemben a magyar állam a gazdák problémájával, és küszködik a Magosz és tüntetgetnek a gazdák, de a magyar állam nem él a jogos eszközökkel.
Érkezett jelzés a Gazdasági Versenyhivatalhoz
Portálunk a felmerült vádakkal kapcsolatban megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt, amely már elöljáróban is azt közölte, nekik nincs hatáskörük a felvásárlói árak alakulásának vizsgálatára. Hozzátették, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartást a 2009. évi vonatkozó törvény szerint ellenőrzik. A rendelkezések betartását pedig e törvény szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felügyeli. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a szabolcsi almafelvásárlók ügyével kapcsolatban érkezett olyan, esetlegesen a versenyfelügyeleti hatáskörbe tartozó magatartással kapcsolatos jelzés a versenyhivatalhoz, melynek vizsgálata folyamatban van.
Fotó: MTI
A Gazdasági Versenyhivataltól arról is érdeklődtünk, hasonló esetekben eljárhatnak-e hivatalból, vagy csak feljelentés alapján vizsgálhatnak ki ilyen ügyeket. Mint írták, bárki fordulhat panasszal vagy bejelentéssel a GVH-hoz, a Hivatal versenyfelügyeleti eljárásait ugyanakkor minden alkalommal hivatalból indítja meg az alábbi feltételek együttes fennállta esetén:
- valószínűsíthető a versenytörvény vagy egyéb, a GVH hatáskörébe tartozó jogszabályok szerinti jogsértés;
- az eljárás lefolytatása a GVH hatáskörébe tartozik;
- a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi.
Mindezen válaszok alapján ember legyen a talpán, de legalábbis szabolcsi almatermelő gazda, aki pontosan képes meghatározni, hogy a felvásárlási árak megalázó alacsonysága, gyanús egyezése a versenytörvény mely passzusait érintheti, és hogy a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik-e az ő, mint egyszemélyű gazda ügye, vagy az almatermelő gazdák közös ügye, vagy a felvásárlók terén tapasztalható jelenségek ügye. És ha mindez nem volna elég, néhány ráncot aközben is el kell gyűrnie a homlokán az illető gazdának, míg megítéli, szükségessé fogja-e tenni a közérdek az eljárás lefolytatását, ellenkező esetben ugyanis minek is zavarná a Gazdasági Versenyhivatalt.
A szabolcsi alma a törvényi szabályozás által érintetlen területen terem
Mivel a Gazdasági Versenyhivatal egy konkrét törvényi passzus kíséretében – és hatáskör hiányában – a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) irányította portálunkat, kérdéseinket a Hivatalnak is föltettük. A Nébih válaszában elöljáróban meg is erősítette,
ők a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi vonatkozó törvény (továbbiakban Tfmtv.) alapján induló eljárásokban a kijelölt mezőgazdasági igazgatási szerv.
Hozzátették, a Nébih eljárása indulhat hivatalból, vagy bejelentésre. Bejelentés az ipari léalma piacán tapasztalható esetleges visszaélésekkel kapcsolatban nem érkezett.
Fotó: MTI
A Nébih arra is kitért, hogy a vonatkozó törvény, a Tfmtv., amely felhatalmazza a Nébihet a vizsgálat megindítására, mely területekre is vonatkozik pontosan.
Mint kifejtették, a Tfmtv. tárgyi hatályát – azaz, hogy a törvény milyen termékek esetében alkalmazható – a 2. § (1) bekezdés d) pontja határozza meg, amely szerint „mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan – az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó – termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel”.
Mindezek alapján a Nébih hangsúlyozza, hogy
a fentiekből következően a Nébih az ipari feldolgozásra kerülő léalma felvásárlása kapcsán megvalósuló esetleges tisztességtelen forgalmazói magatartások kivizsgálására nem rendelkezik hatáskörrel.
Az esetleges kartellgyanú kapcsán pedig arról írtak, a kartell-megállapodások ellenőrzésére a Nébih szintén nem rendelkezik hatáskörrel, abban – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján – a Gazdasági Versenyhivatal az illetékes.
Tehát a Nébih visszadobta a labdát a feladónak, a Gazdasági Versenyhivatalnak, azzal a plusz információval, hogy a vonatkozó törvény elvileg lehetővé tenné az alacsony felvásárlási ár kivizsgálását, de sajnos a léalma az pont nem esik a törvényi hatáskörbe. Hozzátehetnénk, a gazdák ott, Szabolcsban megpróbálkozhatnának az ananásztermesztéssel például, mert az nem igényel további feldolgozást – ám valójában inkább az körvonalazódik a válaszok alapján, hogy joghézag van a törvényi szabályozásban, amely lehetetlenné teszi a Nébih számára, hogy az almatermelő gazdák ügyében is vizsgálatot indíthasson. Megint más kérdés, hogy a joghézag tudatában a jogalkotó eszközöl-e a jövőben változásokat.
Adójogi szempontból nem vitatható
Mivel éppen a kartellgyanú kapcsán a NAV felelőssége is fölmerült, az adóhivatalt is megkérdeztük, vizsgálta-e, vizsgálja-e az említett felvásárlók tevékenységét; érkezett-e feljelentés, jelzés, megkeresés a NAV-hoz a felvásárlókkal kapcsolatban? Azt is szerettük volna tudni, hogy a versenyhivatal és a Nébih mellett általánosságban milyen kompetenciája van a NAV-nak az ilyen esetek kivizsgálására, illetve eljárás indítására, nyomozásra? Már természetesen, ha van egyáltalán.
A NAV válaszában arról írt, ellenőrzéseiket kockázatelemzésre és célzott kiválasztásra alapozzák. Mint kifejtették, ez azt jelenti, hogy ha egy adózó vagy adóalanyi kör a rendelkezésre álló adatok alapján adójogi kockázatot hordoz, akkor a NAV munkatársai intézkednek ellenőrzésre történő kijelöléséről. Ugyanakkor kiemelték, hogy az úgynevezett kartellezés vizsgálata nem tartozik a NAV hatáskörébe, a független felek között alkalmazott árak – ha azokhoz valamilyen kedvezmény nem kapcsolódik – adójogi szempontból nem vitathatóak. Mint hozzátették, a kérdésben említett konkrét adózói körre vonatkozó információkat az adótitokra vonatkozó törvényi rendelkezés okán a NAV nem hozhat nyilvánosságra. Azaz a felvásárlói árak adóhatósági szempontból nem vizsgálhatóak, és ha az említett cégek könyvelése rendben van és az adót is befizetik rendszeresen – akár a szándékosan lenyomott árak által lehetővé tett extraprofit után -, a NAV-nak nincs dolga ebben az ügyben.
Portálunk megkereste a Magosz-t is azzal kapcsolatban, valójában milyen összeg jelentene igazán méltányos árat az alma kilójáért. Arról is érdeklődtünk, a gazdák által indított etikai vizsgálat eredményére mikor lehet számítani, illetve hogy milyen szankciókkal is járhat egy ilyen eljárás. Arra is rákérdeztünk, volt–e már arra példa, hogy hasonlóan alacsony felvásárlási árakkal ellehetetlenítettek egy termelőágazatot. Végül a gazdák felelősségére is kitérve rákérdeztünk, ha az áralku után ilyen hamar elültek a kedélyek, nem kell-e attól tartani, hogy hasonló helyzet a jövőben is előállhat, ha a hasonló helyzetek elkerülése érdekében a gazdák nem tesznek többet. A Magosz egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS