Ilyenkor hol vannak a nőjogi szervezetek?!

Megszokhattuk már, hogy ha egy baloldali politikus tesz szexista vagy bármilyen, az emberi jogokat sárba tipró megnyilvánulást, akkor mélyen hallgat a Független Objektív Sajtó (FOS). Nem volt ez másképp pénteken sem, amikor a PestiSrácok.hu újságíró-riporterét, Jurák Katát alázta meg L. Péterfi Csaba, a baloldali vezetésű Gödöllő polgármesteri hivatalának kabinetvezetője. Az „Ön kivel feküdt le a Pesti TV-nél?” kérdésre nehéz mást mondani, mint hogy igazi, hamisítatlan tahóság. Ráadásul ennél jóval kevesebbért is hurcoltak már meg a médiában jobboldali vezetőt – emlékezzünk csak az Orbán Viktor miniszterelnököt habzó szájjal ekéző balos FOS-megmondókra, amikor a miniszterelnök egy rádióműsorban „asszonyságnak” merte nevezni Karikó Katalint. A FOS most mégis hallgat, Gémesi György, Gödöllő polgármestere és önjelölt szürkeállománya pedig a Facebookon tett közzé egy bejegyzést, amelyben a saját sérelmeit sorolta, L. Péterfi Csaba megnyilvánulását pedig semmisnek tüntette fel.

Határozott különbség van aközött, ha valakit véletlenül letegeznek vagy pedig szándékosan arcon köpnek. De FOS-ék háza táján ebből most sem csinálnak ügyet. Sőt, mi több, az emberi jogokért és a jogegyenlőségért folyton kardoskodó civil szervezetek sem emelnek szót, és ez kifejezetten riasztó.

Ennek olvasata szerint, ha valaki nyilvánosan elkötelezte magát a jobboldali értékek mellett és sérelem éri, akkor lehetséges, hogy nem jogosult a baloldali lelkületű, hű de toleráns és egyenlőségpárti szervezetek és csoportosulások szolidaritására. Ezek szerint, ha egy nyíltan baloldali vagy a FOS által felmagasztalt szereplő követ el aljasságot egy jobboldali ember vagy közösség kárára, az teljesen rendben van.

Nem kell olyan messzire visszatekintni a múltba, hogy például Karácsony Gergely főpolgármesternek a szenteltvíztartóba belevizelős hasonlatát említsük, amellyel a keresztény értékeket tiporta és keresztény érzelmű embereket bántott meg. Bár napokkal később végül bocsánatot kért, de a FOS egyetlen terméke vagy beszélő feje sem háborodott fel egy másodpercre sem. Nincs min meglepődni, hiszen a baloldal politikai szereplőinek és FOS-éknak akkor sem szokásuk bocsánatot kérni, valamint egyáltalán nem kifogásolják társaik tetteit, amikor úgynevezett FOS-publicisták gúnyolódnak a kereszténységen, vagy sértegetnek másokat a világnézeti meggyőződésük vagy származásuk alapján. Ezekre a tettekre szokták éppen a balos, liberális és marxista szószólók azt mondani, hogy kirekesztő, előítéletes, kettős mércét alkalmazó, és előszeretettel vizionálják bármely jobboldali aktor megnyilvánulásaiba, majd pedig körbesírják a világsajtót akkor is, amikor egyáltalán nem történt ilyen.

Most mindenki hallgat a balliberális oldalon. Már azon sem kell meglepődni, hogy amilyen a liberális közélet, olyanok a választott vezetőik. Vagyis miért lepődjünk meg azon, hogy Márki-Zay Péter a – szerinte fideszes – nyugdíjasok halálától remél előnyt a választásokon, ostobának néz mindenkit, aki nem ért egyet vele, a rezsicsökkentést támogatókat trágyával etetett gombáknak nevezi, majd pejoratív értelemben használja a fogyatékos jelzőt a jobboldali újságírókra, érdemi bocsánatkérés helyett pedig azzal üti el a kijelentését, hogy elnézést kér a fogyatékkal élő emberektől, amiért fideszesnek nevezte őket.

Ezek a megnyilvánulások minősítik az egész baloldalt és az őket támogató FOS minden szereplőjét.

És hogy visszatérjünk a jobboldali sajtót érő atrocitások elhallgatására, emlékezzünk arra, amikor Fekete-Győr András, a Momentum többszörösen bukott exelnöke arról ábrándozott, hogy ha valaha kormányra kerülne, eltiltaná a jobboldali újságírókat szakmájuk gyakorlásától. A FOS és a baloldali politika akkor is hallgatott, és talán még röhögtek is a markukba, hogy valaki végre kimondta, amiről ők is nyálcsorgatva ábrándoznak. Innen pedig már csupán karnyújtásnyira van az az eset, amikor egy jobboldali beállítódású és jobboldali médiumnak dolgozó újságírónő szexuális életét firtatja egy baloldali közszereplő, ami FOS-ék hallgatása szerint szintén rendben van.

Visszatérve a PS újságírónőjének szexuális életét a karrierjével összefüggésbe hozó megnyilvánulásra, felmerül a kérdés, hogy mégis mi váltotta ki L. Péterfiből a tahó megnyilvánulást?

Azon túlmenően, hogy legnagyobb valószínűséggel eleve egy hatalmas tahó, Gödöllő csillaga azon sértődött meg, hogy Jurák Kata egy korábbi riportjában olyan kijelentést merészelt tenni, miszerint L. Péterfi „szoros kapcsolatot ápolt Kolosi Péterrel”, az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettesével.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha szoros kapcsolatot ápol két ember, az mióta egyenértékű a szexuális viszony jelölésével? Bennem legalábbis a riport megtekintésekor egyáltalán nem ez merült fel, hanem olyan kapcsolat, amely arra alkalmas, hogy annak tagjai egymást előnyösebb pozícióhoz segítsék. Egy későbbi cikkében Jurák Kata pontosan arra mutatott rá, hogy a jó viszonynak köszönhetően a magyar RTL előszeretettel mosdatja Gémesi Györgyéket. Bár nem szeretnék szövegértésen rugózni, de a „bensőséges kapcsolat” vagy viszony jelentette volna azt, amin L. Péterfi annyira felkapta a vizet, hogy szexista megjegyzéssel alázott meg egy újságírót, ami nemcsak akkor elfogadhatatlan, ha közszereplőt ér ilyen atrocitás, hanem bármely élethelyzetben és viszonyban. Ráadásul, még ha igaznak is bizonyulna L. Péterfi gyanúja a vélt állítással szemben, közszereplőként nemcsak saját magát minősítette a megnyilvánulásával, hanem azt a Gémesi György polgármestert is, akinek a bizalmát élvezi.

L. Péterfi Csaba nyilvánosan produkált pronyóságából arra lehet következtetni, hogy a saját, szűk környezetében ennél sokkal durvább dolgokat megengedhet magának, és egyértelműen erre utalnak azok a névtelen nyilatkozatok is, amelyek a Jurák Kata által készített gödöllői riportban elhangzottak. Hogy ezeknek a kabinetfőnök és a polgármester környezetében nincsenek következményei, betudható annak, hogy a dolgozók félnek tőlük és nem mernek kiállni magukért.

Az pedig, hogy az ilyen minősíthetetlen nyílt megnyilvánulásoknak nincs visszhangja, minősíti azt a FOS-t, amely az O1G-vallásos hevület jegyében a legcsekélyebb erkölcsi vagy morális megfontolás nélkül tolja a teljes baloldali kompánia szekerét. A végső döntés azonban mindig a választóké marad.

Fotó: MTI/Kovács Attila