Az ózdi kórház vezetője, Bélteczki János úgy véli, Magyarország a mediterrán országok példáiból is okulva, komolyan veszi a veszélyhelyzetet és időben reagált arra. Szerinte okkal bizakodhatunk abban, hogy hazánkban nem fog olyan brutálisan berobbanni a betegség, hogy pusztán az ellátás hiányából fakadóan veszítsük el embertársainkat. Csánky Eszter, a miskolci járványkórház vezetője portálunknak hangsúlyozta, az óvintézkedéseknek köszönhetően időt nyertek és felkészültek a tömeges megbetegedések korszakára. Révész Jánostól, a borsod megyei kórház főigazgatójától pedig megtudtuk, nemcsak az intenzív ágyak és lélegeztetőgépek száma elegendő, hanem külön műtőt, dialízisközpontot, izolált kardiológiai egységet is biztosítanak a koronavírussal fertőzött súlyos alapbetegségekkel küzdő páciensek ellátásához.
Bélteczki János óvatosan fogalmaz, mint mondja a jelenlegi adatok reménykeltőek, ám még korai lenne fellélegezni. Kiemeli:
Hazánk a legrosszabb forgatókönyvre készült fel. Úgy tűnik, eredményes a védekezésünk, bízom benne, hogy ez így is marad és nem lesz hirtelen robbanásszerű növekedés. Lassú felfutás van, ez időben elhúzhatja ugyan a betegséget, de az ellátás hiánya miatt nem kerülhet sor olyan tömeges halálozásokra, mint az olaszoknál és a spanyoloknál. Jelenleg kezelhető, menedzselhető a magyar betegszám, félek ilyesmit határozottan kijelenteni, mert picit babonás vagyok, de bízom benne, hogy ez így is marad és nem lesz hirtelen, robbanásszerű növekedés. Ennek oka lehet az is, hogy mások a szokásaink, nem igénylünk annyi testi kontaktust, mint az olaszok, fegyelmezettebbek is vagyunk, és az is lehet, hogy a BCG-vel való átoltottság is a javunkra szolgál, de ez egyelőre csak spekuláció
– magyarázta a szakember. A térségben a miskolci járványkórház látja el a koronavírussal fertőzött személyeket, ám, az ózdi intenzív is maximális kihasználtsággal működik.
Az iparvidéken rengeteg a krónikus beteg
Az ózdi Almási Balogh Pál kórház igazgatója évtizedek óta folyamatosan a frontvonalban harcol. Intézményvezetői tevékenysége mellett most is aktív, aneszteziológusként és intenzív-terápiás szakorvosként nap, mint nap farkasszemet néz a halállal.
Iparvidék lévén nálunk rengeteg a krónikus tüdő- és szívbeteg, közülük sokan sürgősségi ellátásra szorulnak. Mi, aneszteziológusok és intenzív-terápiás szakorvosok, folyton a halál torkából próbáljuk meg visszarántani az embereket. A COVID-tól függetlenül, mindig is ki voltunk téve a fertőzésveszélynek csak korábban nem vetült ránk ekkora reflektorfény. A hippokratészi eskünek megfelelően mindent meg kell tennünk a betegekért. Ez a tudat adja az adrenalint, természetes dopping hajt minket. Ebben a háborúban a frontvonalban harcoló katonák az orvosok, és bizony az ütközetek során a katonák is eleshetnek
– emelte ki Bélteczki János.
Ózdon és környékén rengeteg a krónikus beteg. Fotó: boon.hu
Saját halálfélelmükkel is szembesülnek
Az intézményvezető aggódva figyeli, mennyire sok olasz kollégáját ragadta el a kór. Ez azonban – mint fogalmaz -még erősebb bajtársi összefogásra sarkallja őket.
Aggodalommal figyeljük, milyen sok olasz kollégát ragadott el a kór, ám ez még erősebb bajtársi összefogásra sarkall minket, még a védőruhát is segítünk egymásnak helyesen felvenni, mert nincs, aki a helyünkre lépjen, ha kidőlünk a csatasorból. A 65 év feletti dolgozók, most nem vehetnek részt a munkában és akad olyan kolléga is, aki otthon maradt, mert egyedül neveli kétéves gyermekét, így 16 munkatársunkat kell nélkülöznünk, ez nem könnyű
– hangsúlyozta. Az intenzív-terápiákat rutinosan alkalmazó orvos portálunknak felfedte azt is: még a több évtizedes szakmai tapasztalat sem semlegesíti az emberben a halálfélelmet, ezzel a folyamatosan visszatérő démonnal még a legkeményebb fából faragott egészségügyi dolgozóknak is rendszeresen meg kell küzdeni. Elmondta, hogy rengeteg változást hozott ez a krízishelyzet a munkájukban is, ezeket igyekeznek magukból kibeszélni. A fokozódó nyomás miatt mentális segítséget kapnak, különböző megküzdési stratégiákat is elsajátítanak, egyénileg és csoportosan is gyúrják a pszichológusok a dokikat, szakdolgozókat, hiszen nekik is van lelkük és családjuk, akiket féltenek.
Országszerte többen önkéntes száműzetést vállaltak, elköltöztek otthonról a krízis idejére, nehogy hazavigyék a fertőzést. Ez a rendkívüli állapot minket is próbára tesz
– tette hozzá.
Jól kijönnek a kórházparancsnokkal
Nagy terheket vesz lesz az intézményvezetők hátáról a katonaságtól érkező szakember, akiről Bélteczki János úgy fogalmaz: objektív szemléletet képvisel a védőfelszerelések kiosztásában és a készletgazdálkodásban. Így,ő pedig a szakmai feladataira koncentrálhat.
Gyümölcsöző kapcsolatot ápolok a katonaságtól érkező szakemberrel, aki a készletgazdálkodás, a védőfelszerelések kiosztásában objektív szemléletet képvisel, nagy terheket vesz le a vállamról, így a szakmai feladatokra koncentrálhatok, ami épp elég teendőt jelent
– ecsetelte az ózdi intézményvezető, aki arról is beszámolt, hogy a sürgős esetek ellátása továbbra is nagy lendülettel zajlik náluk és több koronavírussal fertőzött beteget is sikerült kiszűrniük. Volt olyan szívbeteg, aki a számára „szokásos” fulladási roham miatt kért segítséget, ám a kivizsgálás során derült ki: tüdőgyulladása van és Covid-19 fertőzött. Olyan is előfordult, hogy egy hozzátartozóját kísérő személy akadt fent a szűrésen. Ózdon már gyorsteszteket is alkalmaznak, ám ezek megbízhatósága kérdéses. S, hogy mi a protokoll ezekben az esetekben? Az intézményvezető erről is részletesen beszámolt portálunk kérdésére válaszolva:
Ha a teszt pozitív, elküldjük a hivatalos akkreditált laborba a mintát, ha ott is bebizonyosodik a pozitivitás, akkor átkerül a beteg a járványkórházba. Minden kétes esetet úgy kezelünk, mintha koronavírusos lenne, fokozott óvatossággal járunk el. Izoláló kórtermekbe helyezzük őket egyesével és csak védőöltözetben érintkezünk velük, ha hivatalosan is beigazolódik a betegség, a mentők speciális védőruhát viselő legénysége viszi az érintettet a járványkórházba, a mentőállomáson pedig ózongenerátorral sterilizálják szállítás után az autót.
A miskolci járványkórházba kerülnek a térségből a koronavírussal fertőzött betegek. Fotó: minap.hu
Az idősebb fertőzöttek fele tünetmentes
A megyében nyilvántartott koronavírusos betegek zöme Borsodnádasdhoz köthető. Az itteni idősotthon 41 lakójából 31 kapta el a vírust, közülük elhunyt egy fő, akinek egyéb súlyos, krónikus betegségei voltak és akut sérülést is szenvedett. Tizenöten kórházban vannak, ketten intenzív osztályon, a többiek sincsenek jól, de állapotuk egyelőre stabil. A fertőzöttek fele viszont tünetmentes.
A többi beteg teljesen tünetmentes, vagy enyhébb tüneteket produkál. Nem egységes a lefolyás, még idős korban sem jelent feltétlenül halálos ítéletet a pozitív teszt
– világított rá Bélteczki János, aki szerint mégsem szabad félvállról venni a kórt.
Látjuk, hogy az esetek jó 15 százalékánál súlyos betegséget okoz, majdnem 10 százalék intenzív terápiát igényel, a gépi lélegeztetésre szorulóknak pedig a legoptimálisabb prognózis szerint is meghal a fele. Mivel új vírussal állunk szemben rengeteg teória születik az ideális kezelésről. Olvastam olyan kínai összefoglalót, amely szerint nem is a tüdőgyulladás a legsúlyosabb probléma, hanem ez a vírus a hemoglobinból a vasat kioldja, így a vér képtelen az oxigént szállítani, a kioldott vas döntően a tüdőbe kerül és ott okoz toxikus elváltozást, ebből fakadóan nem is a gyulladást kellene kezelni, hanem vérátömlesztésre lenne szükség, de ez is csak egy elmélet a sok közül. Harci helyzet van, fő cél, hogy a társadalom minél kevesebb veszteséggel élje túl a háborút
– hangsúlyozta Bélteczki.
„Rajtunk a világ szeme”
Csánky Esztertől, a miskolci járványkórházat vezető tüdőgyógyásztól megtudtuk, ugyan új vírussal állnak szemben, mégsem ismeretlen a miskolci orvosok előtt ez a szituáció, hiszen októbertől egészen májusig tart náluk az a „szezon”, amikor a különböző légúti fertőzések miatt dömpingszerűen érkeznek hozzájuk a válságos állapotba sodródott krónikus betegek, akik esetében nem az a lényeg, épp melyik típusú vírus döntötte le a lábukról őket hanem, hogy azonnal kórházi segítségre szorulnak. Mint mondta:
Összeszokott csapattal dolgozom, már egy pillantásból is értjük egymást. Érezzük a felelősséget, rajtunk a világ szeme, kihívásként tekintünk a járványra. Ha jól vizsgázunk, az mindannyiunk sikerélménye lesz, ez adja a hajtóerőt. Bízom benne, hogy a világon végig söprő járvány uralható lesz, annak ellenére, hogy a koronavírus mellett a „félelem vírussal” is meg kell küzdenünk. Egyelőre minden esély megvan arra, hogy mi magyarok példát mutassunk és kevesebb veszteséggel zárjuk ezt a korszakot, mint számos más európai ország. Egyébként gyakran látunk olyan betegeket, akinek olyan kórokozó okozta a tüdőgyulladását, amire nehéz célzott gyógyszert találni, ennek ellenére ilyenkor is gyakran sikerrel próbálkozunk kezeléssel, most is ezt tesszük a korábbi tapasztalatainkra támaszkodva
– magyarázta portálunknak a szakember. Csánky Eszter kifejtette, az átlagos koronavírus csak náthát okoz és nem súlyos betegséget, most viszont egy megvadultabb, agresszívebb változatával kínlódik a világ, amely idővel megszelídülhet és megtanulhatunk majd együtt élni vele. A főorvosnő azt is elárulta, az EMMI által kiadott kézikönyvből és egy kínai összefoglaló tanulmányból is merítenek ismereteket. Hangsúlyozta, egyelőre nincs hivatalos gyógyszer, de számos próbálkozás és kísérlet zajlik világszerte. Leszögezte, a tudomány jelenlegi állása szerint sem a BCG-oltás, sem a vitaminok nem tekinthetők a koronavírus ellenszerének.
A vitaminhiányos szervezet sérülékenyebb
A C -vitaminnak nagyon sok jótékony hatása van. Az egyik legerősebb gyökfogó, azokat a káros gyököket, amelyek rombolhatják szervezetünket összegyűjti és hatástalanítja, emellett számos anyagcsere folyamatban is résztvesz. A D-vitamin nagyon érdekes molekula, évtizedek óta tudjuk, hormonális hatásai is vannak és a csont anyagcseréjében is nélkülözhetetlen szerepet játszik – minderről Csánky Eszter tüdőgyógyász beszélt. Hozzátette:
Télen szükségünk lehet vitaminpótlásra, de nyáron az egészséges életmód esetén szerintem nincs. Ha kiürülnek a D-vitamin raktárak, akkor nyilván sérülékenyebbé válik a szervezet és csökken a vírusokkal szembeni ellenállóképesség is
– hangsúlyozta a tüdőgyógyász, ugyanakkor leszögezte a vitamindús táplálkozásnak és a megfelelő életmódnak a betegségek megelőzésében van fontos szerepe, majd hozzátette, hogy a rendszeres és alapos szellőztetés legalább olyan fontos a megelőzés szempontjából, mint a gyakori kézmosás.
Csánky Eszter, a miskolci járványkórház vezető tüdőgyógyásza. Fotó: minap.hu
Kínában egyébként nagy dózisú C-vitamin infúziót is adtak kísérleti jelleggel több fertőzöttnek, ám a magyar protokoll ezt nem tartalmazza, mint, ahogy a szteroidot sem, ám az akut légzőszervi problémák esetében minden egyes betegnél külön mérlegelik a legideálisabb terápiás lehetőségeket.
„Úgy viselkedik, mint a többi légúti fertőzés”
Csánky Eszter, a miskolci járványkórház vezető tüdőgyógyásza elmondta azt is, hogy ennek a vírusnak még nem ismerjük a célzott gyógyszerét, de nagyon sok szempontból úgy viselkedik, mint a többi légúti megbetegedés.
Arra fix szabályrendszerünk van, hogy ilyen esetben milyen gyógyszereket kell adni, ide tartoznak a hörgőtágítók is és még sok egyéb kiegészítő kezelés. Gyakran megtörténik, hogy a vírusos fertőzésre még bakteriális fertőzés is rárakódik, ilyenkor antibiotikumot is kell adni
– sorolta a szakember. Kiemelte: a hazánkban rendelkezésre álló kloroquin tartalmú maláriaellenes szereket is jól ismerik és számos esetben alkalmazták már korábban más betegségeknél is.
A kórházba kerülő idősebb, súlyos alapbetegségekben szenvedő betegek gyakran kerülhetnek kritikus állapotba, ezért mindenkinél egyénileg kell mérlegelni az ellátást, figyelembe véve az ajánlásokat
– magyarázta Csánky Eszter. A járvány elleni védekezés jegyében történő kórházi kapacitás átalakításokról, a felkészülés folyamatáról szóló hírek kapcsán azt gondolnánk, hogy mindössze a megfelelő számú lélegeztetőgép és intenzív ágy a speciális ellátás tárgyi háttere, ám ettől sokkal szerteágazóbb, több területet is érintő kérdésről van szó.
Miskolcon van az egyik legjobban felszerelt kórház
Révész János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója érdeklődésünkre kifejtette, hogy a koronavírussal fertőzöttek között vannak, lesznek olyanok, akik nem fordulnak orvoshoz, otthon vészelik át a betegséget, a kórházi ellátásra szorulók között pedig vannak olyanok, akik tüneti terápiát igényelnek: kisebb volumenű légzéstámogatást, lázcsillapítást. A válságos állapotba kerülő, lélegeztetésre szoruló embereknek viszont komoly alapbetegségeik is lehetnek, így a mesterséges lélegeztetés mellett számos egyéb beavatkozásra is szükség lehet az ellátásuk során. Külön kérdéskört jelent a társbetegséggel küzdő COVID fertőzöttek alapbetegségének ellátása különösen akkor, ha az akut, életmentő beavatkozást tesz szükségessé. A főigazgató portálunknak elmondta, erre való tekintettel a felkészülés alatt számos új részleget alakítottak ki annak érdekében, hogy a fertőzötteken izolált körülmények között tudják elvégezni az életmentő beavatkozásokat. Miskolcon például külön műtőt is létrehoztak.
Révész János, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója. Fotó: minap.hu
Kevés szó esik arról, hogy ezeknek a járványoknak vannak speciális egészségügyi vonzatai is. Ilyen például, ha a COVID fertőzött beteget operálni kell. Ilyenkor célszerű elkülönített műtő helyiséget használni, s a személyzetet felkészíteni a védő eszközök alkalmazására – magyarázza a főigazgató. Révész János kiemeli:
Miskolcon erre szerencsés módon van lehetőség, ugyanis a járványkórház területén található egy olyan műtő blokk, amelyben négy műtő rendelkezésre áll. Ezeket felszereltük az operációkhoz szükséges kézi és egyéb műszerekkel. Itt lehet elvégezni az igazolt fertőzöttek és a koronavírus gyanús esetek operációit, illetve a műtét utáni úgynevezett poszt-operatív ápolást is ezen a helyszínen tudjuk megoldani.
A vesebetegek fogékonyak a fertőzésekre
Mivel a krónikus betegek a veszélyeztetettek kategóriájába tartoznak, a légzőszervi és intenzív ellátás mellett Miskolcon számos más életmentő kezelést izolált körülmények között kapnak a fertőzöttek. Révész János portálunknak elmondta, az egyik legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak a vesebetegek, különösen azok, akik dialízisre szorulnak.
Ők általában legyengült immunrendszerrel és rossz fizikális állapottal rendelkeznek, a fertőzésekre fokozottan fogékonyak. Itt is azokat, akik vírusfertőzöttek, lehetőség szerint el kell különíteni már a dialíziskezelés során azoktól, akiknél a fertőzés nem áll fönn. Ennek érdekében külön dialízisközpontot hozunk létre a járványkórházon belül.
Szavai szerint, a másik veszélyeztetett csoport a szívbetegeké, akiknél adott esetben kisebb mikro-szívsebészeti, katéteres beavatkozást kell végezni. Révész János főigazgató arról is beszélt: előfordulhat, hogy a vírusfertőzött beteg infarktust kap, az intézmény területén azonban izolált ellátó egységet alakítottak ki erre a célra, így külön koronária katéteres műtőt delegáltak a megfelelő kiegészítő egységekkel, helyiségekkel együtt.
Fotó: Origo/Szabó Gábor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS