Egy nő nevének nyilvános használata és kiejtése olyannyira illetlennek és sértőnek számít Afganisztánban, hogy a nők nevét még sírkövükön sem szokás jelölni. A sírkövön ehelyett a családjukon belüli rokonsági fokuk olvasható általában, a férfi családtagokhoz viszonyítva, tehát az adott „úr édesanyja, lánya, vagy testvére” és hasonló feliratok találhatóak meg egy nő nyughelyén.
A jelenségre másik példa, hogy a patriarchális társadalomban a születési anyakönyvi kivonatban nem szerepel az „anyja neve” rubrika, vagy az, hogy egy esküvői meghívón nem tüntetik fel a menyasszony nevét, helyette az édesapja vagy a leendő férj neve és a velük fennálló rokoni viszony alapján tesznek utalást a nőre. Ezért afgán nőjogi aktivisták egy csoportja nemrég kampányt indított a közösségi médiában a nők nevének használatával kapcsolatos régi hagyomány felszámolására. A “#HolVanANevem” nevű kampány célja annak kivívása, hogy a nők neve is szerepeljen a hivatalos dokumentumokon, illetve megjelenjen a közbeszédben.
A társadalmunk tele van a nőkkel szembeni igazságtalanságokkal, tulajdonképpen minden tabu a nők számára
– közölte Bahár Szohaili, a kampány egyik vezetője a Thomson Reuters Foundation nevű hírszolgáltatóval. Szohaili szerint a közösségi média által „ablakot nyithatnak” az ügyre Afganisztánban. „Célunk, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányra: olyan törvényeket hozzon, amelyek a nők jogait védik.“
A Facebook és Twitter közösségi oldalakon is megtalálható mozgalom ügye mögé eddig már több ezer afgán állampolgár állt, köztük számos közéleti személyiség, író, újságíró és zenész állt. A kezdeményezéshez csatlakozott az Afganisztánban az egyik legnépszerűbb énekesnek számító Farhád Darja is, aki ennek keretében megosztott egy fényképet közösségi oldalán, amelyen feleségével látható, akit a bejegyzésnél magával együtt meg is nevez: “Farhád és Szultána Darja“.
A kampány egy másik tagja, Batul Mohammedi ugyancsak a hírszolgáltatónak adott interjújában elmesélt egy vele történt esetet, amely érzékelteti, hogy mennyire ritka egy nő nevének használata az afgán társadalomban, a férfi éppen egy bankban töltött ki egy űrlapot, amikor az alkalmazott megkérdezte tőle édesanyja nevét.
Megálltam egy pár másodpercre, mert gyakorlatilag elfelejtettem anyám nevét. Az elmúlt években ugyanis senki sem kérdezte azt, vagy szólította őt nevén
– mondta.
A nők nevének eltörlése a régi afgán hagyományokban gyökerezik. A nők társadalomban elfoglalt másodrendű helyzetét jelképezi egy olyan országban, ahol – egyebek között – taníttatásukról és férjhez menetelükről kizárólag a család férfitagjai dönthetnek. Farzanah Váhedi, az afgán fővárosban, Kabulban élő fotóriporternő elmondása szerint például amikor interjút akar készíteni egy afgán nővel, vagy le akarja őt fényképezni, szinte mindig azt mondják neki, hogy ehhez előbb engedélyt kell kérniük apjuktól, férjüktől vagy valamelyik fiútestvérüktől.
Habár a szélsőségesen konzervatív tálibok hatalmának 2001-es megdöntése óta a nők visszanyerték a tanuláshoz, a szavazáshoz és munkához való jogukat, széles körben elterjedt a velük szemben alkalmazott erőszak a családon belül, ami sok esetben büntetlenül is marad.
Abdullah Atahi legfelsőbb bírósági szóvivő a Thomson Reuters Foundationnak azonban azt mondta, hogy a nők nevének használatát illető változásokra az afgán társadalom még nem kész „Nincs azzal bajunk, ha egy anya nevét feltüntetik a születési anyakönyvi kivonatban vagy egyéb dokumentumon, de az afgán kultúrkörben az emberek még nem állnak készen ilyen korszerű változásra“, amely szerinte akár „nemkívánatos káoszhoz” is vezethetne az országon belül. Ezzel szemben Sáhgul Rezaie törvényhozó és nőjogi aktivista szerint folytatják a nők jogaiért vívott harcot. „Van néhány radikális eleme a parlamentnek, akik az ilyen lépések ellen vannak (…), de keményen küzdünk, hogy módosítsunk” a jelenlegi törvényeken és új törvényeket „hozzunk létre a nők jogainak védelmében“.
Forrás: MTI; fotó: abc.net.au
Sedatif
2017-07-30 at 21:10
Pont azért kell beengedni őket Európába, hogy végre megtanulják a nyugati kultúra alapjait.
Kaktusz
2017-07-30 at 23:07
Miért nem lehet inkább helyben megtanítani a nyugati kultúra alapjait? Nem lenne ez mindenkinek jobb és kifizetődőbb hosszabb távon?
Amugy meg, ha nem akarnak itt beilleszedni, már ha kéretlenül jöttek ide, akkor ki kell őket toloncolni, és menjenek haza, hátha otthon jobban tolerálják a hülyeségjeiket.
Ferenc
2017-07-31 at 09:23
No, meg, hogy felszámolják azt, igaz? Ahogy Gyuri gazdid tervezi!
Aladin
2017-07-30 at 06:41
Baloldaliak ezekért harcoltok, ezeket probáljátok ti be inkadráltattni soha az életbe. Hamarabb inkadrálodtok ti ezekhez mint ök ti hozzátok. Soros nyaló bunkó baloldal.
khm
2017-07-29 at 17:59
Hökk?
Anna
2017-07-29 at 16:05
Már azt hittem, nem lepődöm meg semmin, erre itt van.
Klárika
2017-07-30 at 00:53
Szerezd meg a muzulmánok Szunna nevü szent könyvét, vagy annak a részletes ismertetését. Kb. a Korán után következik fontosságban.
Majd kiderül, hogy miért lenne túl sok itten még az a lesajnált 1200 személyszám is.
Anna
2017-07-30 at 09:27
Klára! Köszönöm!
Anna
2017-07-30 at 09:28
Klára!
Köszönöm!
Anna
2017-07-30 at 10:54
Köszönöm Klára!
Ferenc
2017-07-29 at 14:25
Na, ez hiányozhat az itteni “ketteskéknek” is!
khm
2017-07-29 at 15:02
Az milyen azonosítás,hogy tevelepellel le van takarva,a derék hölgy?
Tudom,hogy geci eljárás,de DNS kód alapján,minden szarházit a helyére kellene szállítani.
S NINCS apelláta!
khm
2017-07-29 at 13:08
Még valamit!
A törvényeik,csak a teveszaros sivatagjaikban érvényes! Itt,nem!
khm
2017-07-29 at 13:07
Nem használhatják…
De! Érdekel ez itt Európában valakit?
Nem ez a helyük,ergo takarodjanak!
Klárika
2017-07-30 at 00:46
Nem rossz fogás.
Arra megy ki, hogy érdekeljen. Vezessük be közéletünk kérdései közé az afgán nök otthoni állapotát is.