Itt vannak a részletek! – A világ egyik legalaposabb, magyar kutatása igazolja, hogy az oltás megvéd a halálos fertőzéstől

Nagyon fontos részletek derültek ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott összefoglalóból arról a november végén lezárult kutatásról, amely az oltások hatékonyságát vizsgálta. Két hete jelent meg a kormányzati koronavírus-portálon a 3,7 millió beoltott magyar adataiból elkészített, s a Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon közölt tanulmány összegzése, amiből kiderült, a védőoltás 88-98 százalékra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetele, és 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, s a védekezésben gyakorlatilag minden Magyarországon beadott vakcinatípus hatékony. Most – magyarázattal ellátva – ismertté váltak a tanulmány megállapításai, melyek többek között egyértelműen cáfolják a Sinopharm-vakcina hatásosságát kétségbe vonó hecckampány állításait. A kutatást Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere indította és vezette.

Az első nagy magyarországi kutatás (HUN-VE vizsgálat) 3,74 millió, legalább kétszer beoltott honfitársunk esetét vette górcső alá, ilyen nagy mintából eddig csak Izraelben, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Chilében vontak le tudományos következtetéseket.  Az adatgyűjtést még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június között végezték el, a harmadik hullám során. Az elemzés elkészítésében Prof. Dr. Kásler Miklós megbízásából a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szentágothai János Kutatóközpont szakértői vettek részt. A PestiSrácok.hu-hoz is eljutott az eredmények laikusok számára is közérthető összefoglalója. Kiderült, hogy 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullám mellett: két mRNS vakcinát (Pfizer-BioNTech, Moderna), egy inaktivált vakcinát (Sinopharm) és két vektor vakcinát (Szputnyik-V és AstraZeneca). (A Jansenről nem állt rendelkezésre elegendő elemezhető minta). A HUN-VE vizsgálat két szempontot vett figyelembe, a SARS-CoV-2 fertőzés elleni eredményességet, és a koronavírushoz köthető halálozással szembeni hatásosságot vizsgálta. A teljes tanulmány angol nyelven itt olvasható.

Mindegyik vakcina működik

• A korrigált adatok alapján a Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1.5 millió fős populációban 90,63 százalékos eredményességet mértek (szakértőknek: 96%CI: 89.41%-91.70%). E robosztus adatok alapján azt látjuk tehát, hogy ezen oltással védett polgárok 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során az oltatlanokhoz képest.
• Ugyanez az eredmény a Modernával vakcinált 223 ezer polgár esetében 93,65 százalék volt (95%CI: 90.51%-95.75%)
• Az Astra-Zeneca oltást kapott 304 ezer fő esetében 88,25 százalékos eredményességet mértek (95%CI: 78.74%- 93.54%).
• Igen magas, 97.52 százalékos hatásosságot mértünk a Szputnyik-V oltás esetében (95%CI: 95.62%- 98.59%), mely azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Szputnyik vakcinával oltott 820 ezer magyar állampolgár több, mint hússzor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink.
• A Sinopharm vakcina is magas eredményességet mutatott, 87,85 százalékos hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest (95%CI:86.06%-89.40%). Szakértő informátorunk ezt laikus nyelvre fordítva úgy magyarázta: amikor a nyáron (például Karácsony Gergely hivatalának megrendelésére) kizárólag a beoltottak vérében mért ellenanyagszint alapján közöltek lesújtó véleményeket a kínai vakcina hatékonyságáról, nem vették figyelembe, hogy a védelem két szinten alakul ki, ugyanis az emberi szervezet az ellenanyag-részecskék számától függetlenül is memorizálja az oltással megkapott információt, s védekezik a koronavírus ellen, amíg az immunrendszer memóriája aktív e téren. A vizsgálat tehát megcáfolta Karácsony Gergely nyári miniszterelnök-jelölt-jelölti kampányának egyik rémhírét, miszerint az időseket alig védi a Sinopharm-vakcina.

Az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, ezt nem vizsgálták e tanulmányban. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy a Szputnyik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az öt vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amit a nemzetközi irodalom alapján elvártak tőlük – olvasható az összefoglalóban, amely megjegyzi, megállapítást nyert, hogy a vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt.

Grafikon a tudományos kutatás eredeti publikációjából

Az őszig 9500 életet mentettek meg a vakcinák

Az összegzés alapján a harmadik hullám teljes idejében a Magyarországon elérhető vakcinákkal megmentett személyek száma (összevetve a nem beoltott Covid-fertőzöttek halálozási rátájával)  9500 fő volt, aminek mintegy százaléka a Sinopharm és Szputnyik-V vakcináknak köszönhető.

A kutatók leszögezik: az első HUN-VE vizsgálat eredményei a harmadik hullám során döntően jelen lévő Alfa-variáns („angol mutáns”) esetében mutatott eredményességre vonatkoznak, nem vonatkoztathatóak közvetlen a jelenleg zajló Delta-variánssal szemben nyújtott eredményességre és nem közölnek adatokat a vakcinák hatékonyságának tartósságáról. Az adatgyűjtés tovább folyik, így a negyedik hullám adataiból is pontos összegzés kerül majd a döntéshozók, a tudományos élet és közvélemény elé.

Vezető kép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Skill-laborjának átadásán Kecskeméten – MTI Fotó: Bús Csaba