Jogerősen felmentette a bíróság Szilvásyt és társait a Gyurcsány-kormány brutális kémbotrányában - PS Mozi
Jogerősen is felmentette a kémkedés és más bűncselekmények vádja alól Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, illetve Galambos Lajost és Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt a Fővárosi Ítélőtábla, ezzel Szabó Éva alezredes, tanácselnök helybenhagyta a tavalyi elsőfokú döntést, amely bűncselekmény hiányában mentette föl Szilvásyékat a vádak alól. Az ítélet alapján Gyurcsány Ferenc egykori legfőbb bizalmasa és kalandos múltú társai nem bűnösök az MSZP-SZDSZ-kormányzat példátlan titkosszolgálati játszmái és visszaélései miatt.
Ma zárult a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori vezetőit és a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, Szilvásy Györgyöt is érintő, kémbotrány néven elhíresült büntetőper másodfokú, zárt büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán. A táblabíróság helyben hagyta a Kaposvári Törvényszék tavalyi elsőfokú ítéletét, amely bűncselekmény hiányában mentette föl Szilvásyt és társait a vádak alól. A kiszivárgott vád szerint a Gyurcsány-kormány idején a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe. Galambos Lajos volt NBH-vezér ugyanis lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe, és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket.
Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc politikai hatalmának 2006-os meggyengülése után egymást érték Magyarországon a titkosszolgálati machinációk és provokációk, a legtöbb ügyben rendre feltűnt Szilvásy György és Laborc Sándor neve. Az egész botránysorozat fideszes politikusok lehallgatásán, hamis terrorfenyegetéseken, az MDF elnökválasztása manipulációján át az emlékezetes Portik-Laborc-találkozókig kulminálódott, amikor is - a kikerült hangfelvételek tanúsága szerint - a kémügyben is vádlott Laborc Sándor Fidesz-politikusok elleni lejárató akciókról egyeztetett az alvilág azóta többszörösen elítélt vezérével, Portik Tamással, amiért cserébe még „beütött” bíró segítségét is felajánlotta a gyilkos-maffiózónak.
Kényes adatok kerülhettek orosz kezekbe
Noha jelenleg még az eljárás minden részlete államtitok, korábban több lap is írt az ügy feltételezett hátteréről. Eszerint a feljelentést a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozást 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Heti Válasz korábbi információi szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori NBH egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A hetilap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott, magukat bolgároknak kiadó oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A történet egy részét az Indexnek megerősítette az NBH volt műveleti igazgatója, Katrein Ferenc is. Szerinte 2007-ben Galambos Lajos lehetővé tette, hogy magukat bolgárnak mondó orosz titkosszolgák bemehessenek a „Cég” épületébe, és poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar titkosszolgálati középvezetőket.
Első fokon is fölmentették Szilvásyékat
Az ügyészség eredetileg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, az NBH 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, az NBH 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg. A Kaposvári Törvényszék tavaly szeptemberi ítéletében nem jogerősen, első fokon felmentette a kémper vádlottjait. (Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy 2013-ban a Debreceni Törvényszék börtönre ítélte Szilvásyt és Galambost, ám a táblabíróság eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elmarasztaló ítéletet). Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke akkor megdöbbentőnek nevezte portálunknak a Kaposvári Törvényszék ítéletét. A politikus annak fényében lepődött meg igazán, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat. Ugyancsak rácsodálkozott a törvényszék döntésére Gulyás József, a bizottság korábbi, SZDSZ-es tagja is, aki szerint az ügyben olyan súlyos szakmai hibák, szabálytalanságok történtek, hogy ezeknek valamilyen következménye kellett volna, hogy legyen.
Az ügyészség fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség Galambos Lajos elsőrendű vádlottat továbbra is kémkedéssel, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát bűnsegédként elkövetett kémkedéssel vádolja, azonban az eddig felbujtóként számon tartott Szilvásy Györgyöt a kémkedés kapcsán már csak hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt vonnák felelősségre. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere terhére azt róják, hogy az államellenes bűncselekményről nem előre, hanem utólag, a szintén bűnpártolással vádolt, a hírhedt olajmaffiózóval, Portik Tamással kétszer is együtt ebédelő Laborc Sándor jelentéséből szerzett tudomást, ám feljelentés helyett mindketten „kármentésbe”, azaz feltételezhetően az ügy elsimításába kezdtek. Mindezek miatt a fellebbviteli főügyészség Galambos Lajos esetében végrehajtandó szabadságvesztés, a többi vádlott vonatkozásában pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a táblától.
A vezető képen Szilvásy György a mai ítélethirdetésre érkezik; Fotó: MTI/Kovács Tamás
