Május elsejéről mindig 1957 jut az eszembe. Ezért számomra május elseje nem igazi ünnep. Örökre bemocskolták a bolsevikok, a kommunisták és legvégül Kádár. Azt a virslit a meggyilkolt szabadságharcosok testéből készítették. Az a sör a forradalmárok vére volt. Köszönöm, 2022-ben már megtehetem, hogy nem kérek belőle. Vezércikk.
Megnézhető az interneten egy olyan felvétel, amelyen Grósz Károly munkásőrökkel beszélget. A nyolcvanas évek közepén-végén járhatunk, a kedélyesen nevetgélő munkásőrök még láthatóan nyeregben érzik magukat. Körbedongják a királyt. Grósz elmesél egy történetet arról, hogy Londonban járt, ahol a sajtótájékoztatón ügyesen megkerülte az ellenséges kérdéseket. Krassóról beszél, akire a kamera előtt nem akar jelzőket használni, és aki szerinte nem készült fel rendesen. Merthogy nem pontosan idézte, amit Grósz mondott a munkásőrökről. Krassó akkor már Angliában élt, odáig űzte a rezsim. Kiemelt ellensége volt Grószéknak.
Elsőre nem is tudtam eldönteni, mitől viszolyogtam jobban: a nagyképű Grósztól, akinek a vezetése alatt zavartalanul menetelt lefelé Magyarország, vagy az őt körülzsongó munkásőrcsürhétől. Akik jót röhögtek a főnök viccén. „Óriási csend volt, a pali leült, el is rendeztem a Nagy Imrét” – legyintett Grósz, mire a kékruhás kommunisták öblösen felkacagtak. Az internetre feltöltött felvétel ezzel megszakad. Talán jobb is így.
Sajnos megnyitottam egy másikat is, abban az 1957. május elsejei tömegfelvonulást mutatják be.
Az angol (!) szöveg szerint ez az igazság az állítólagos forradalomról, hiszen a nép már tömegesen megjelent. Nem volt itt forradalom és szabadságharc. Alatta a hozzászólások, az egyik fele nagyjából erről szól: „ennyit a szabadságharcról, valójában csak pár száz rendbontóról volt szó”. „A nép szerette a rendszert, szerette Kádárt”, „hát miért nem jelentettek beteget?”
Egy-egy ismeretlen megpróbálta felnyitni a sok tájékozatlan, teljesen agymosott vagy csak simán provokáló kommentelő szemét azzal, hogy leírta az igazat. Hogy kötelező volt megjelenni. Hogy feljelentették, elővették, aki nem ment ki. Hogy a látszólagos ünnep valójában a megfélemlítésről szólt.
Merjünk együtt rettegni.
Merjünk együtt ünnepelni.
Merjünk együtt röhögni előbb Kádár, majd Grósz viccén.
Az az igazság, hogy a nagy többség semmit sem tud az ’57-es május elsejei felvonulásról, ahogyan Grószról vagy a munkásőrökről sem. Röhögtünk Eperjes Károly zseniális alakításán, de a történet másik fele – amely sötét, hideg és éles – sohasem jött elő.
Hogy milyen volt ezektől a zömmel piás és végletekig ostoba, erkölcstelen alakoktól rettegni. Hogy milyen volt, amikor ezek a munkásőrök gimnazistákat vertek csak azért, mert letettek egy koszorút valahová. Hogy hogyan uralkodtak minidiktátorokként a saját szemétdombjukon. Hogy miért nem lettek elővéve, hogy egyikük sem számolt el semmivel. Hogy sunyiban újjáalakultak.
Hol vannak azok a filmek és sorozatok, amelyek bemutatják ezt a rettegést? Vagy a csengőfrászt? A munkásőrzubbony felbukkanását követő izzadást és félelmet? Az ócska sapkák alól megcsillanó disznószemeket? A május elsejei felvonulás és ünnep hazugságát?
Sehol. Kádárék és Aczélék jobban dolgoztak: Új tavaszi seregszemle címmel színes propagandafilmet forgattak, amelynek kópiáit világ körüli útra indították. Ekkor indult el a tévé is, máig 1957. május elsejét tekintjük a Magyar Televízió hivatalos születésnapjának. A mesteremberek egy részét kölcsönözték, ott volt közöttük a Rádiótól hozott két riporter – Szepesi György és Kovalik Károly – és a többiek.
A propagandafilm első részében a falusi idillt mutatták be, a másodikban az „általános békét”, a harmadik rész szólt a boldog sör-virslizésről a Városligetben. A boldog Szepesi boldogan kérdezte a boldog Kádárt, s közben zavartalanul folytatódott a kegyetlen megtorlás.
És sok-sok évtizeddel később ennek részletét nézhetjük az interneten, azzal az angol felirattal, hogy ez az igazság. Mit mondjak, hányinger kerülget.
Számomra május elseje nem igazi ünnep. Örökre bemocskolták a bolsevikok, a kommunisták és legvégül Kádár.
Bakonyi Gábor.
2022-05-03 at 18:07
Úgy tudom, május elseje a fasiszták és kommunisták közös ünnepe… A német nemzeti szocialisták is ünnepelték! A “moslék koalíció” minden tagjának közös ünnepe!
Andrea
2022-05-03 at 11:50
Maximálisan egyetértek Gáspár Anette kommentjeivel: kötelező volt kivonulni, – még a hetvenes évek végén is – már napokkal az esemény előtt járták az irodákat, az üzemeket és összeírták ki megy “önkéntesen” felvonulni. Aztán órákat álltunk a környezpő utcákban “jelenésre” várva. A szakszervezeti bizalmik és/vagy pártbizalmik a gyülekezőhelyen külön felhívták a figyelmet: a tribün elé érve tessék mosolyogni, éljenezni, lengetni a lufikat/zászlókat – hiszen ment a tv közvetítés is.
Gáspár Anette
2022-05-03 at 01:18
moliere 2022-05-03 at 00:39
Nem eldöntendő kérdés, hanem tény, hogy kötelező volt a felvonulás!
moliere
2022-05-03 at 00:49
A május elsejei “rabszolgaünnep”, ingyen sör, virsli, ahogy az indexen a szerencsétlen proli emlékszik: “minden sátorban kaptunk valamit”, ez volt az ókorban a szaturnália.
Egyetlen napig embernek érezhette magát a melós, a proletár, a rabszolga.
.
“A vigasságnak része volt, hogy a társadalmi rangokat is felfüggesztették erre az időre. Mivel nem volt hivatalos ügyintézés és munka, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, a gazdáik meg szolgálást játszottak.
Az egész idő alatt teljes munkaszünet és korlátlan jókedv uralkodott. A gazdagok a szegényeket megvendégelték, a rabszolgák láncait leszedték, a cselédek az uraság asztalához ültek. A gazdagok rózsával koszorúzták fejüket, a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak (akárcsak a mai karácsonyi ajándékok).”
(wikipedia)
moliere
2022-05-03 at 00:39
Nem kívánom eldönteni az eldönthetetlen kérdést: önként ment-e sok százezer pesti a felvonulásra, vagy nyomás hatására? Kádár propagandája kiemelten fontosnak tartotta mindig, hogy az 57-es május elsejei felvonulás szigorúan önkéntes alapon gyűlt össze, ki volt adva a pártembereknek, hogy még csak kérni sem szabad a megjelenést. Hogy ez egy seregszemleként, erődemonstrációként működő aktus volt.
Másrészt azt, hogy ilyen körülmények között egy átlagos gyári munkás, irodai dolgozó, vagy vasutas meg merte-e csinálni, hogy ő “most nem megy, más dolga van”, az is jó kérdés. Az ember sosem a diktátortól fél, hanem a saját rosszakarójától.
Az a gond, hogy a kádári verzió üti a másik kádári verziót, már ami a megtorlás alóli mentességet illeti. Azaz hogy azért kellett a megtorlás, mert a belpolitikai helyzet azt kikényszerítette. Külpolitikailag nem lett volna muszáj, Hruscsov csak egyet várt el Kádártól: konszolidálja az országot és a hatalmat. Csakhogy Kádár hatalma elvileg ingatag volt, mert a pesti párt tömegei nála sokkal szélsőségesebbek (tkp. sztálinisták) voltak, akik szemében a magyarok valójában mind ellenség volt (valahogy úgy, mint a dél-afrikai fehérek szemében a bantuk…), és Kádár maga sem volt megbízható, lásd korábbi mondatai 56-ban, még korábbi vendégeskedése az Andrássy úton.
Így Kádár állítólag addig folytatta a megtorlást, amíg ezeket a pesti nemmagyar vérkomcsikat nem tudta megtörni. Mert ugye egyesek (Apró? Biszku?) százezer magyart akasztottak volna fel a forradalomért, minimum. Ki tudja.
A lényeg, hogy Kádár tudta, hogy amit akar, az a magyar nép teljes betörése, legfeljebb nem erőszakkal, hanem néha erkölcsi züllesztéssel. Akit nem lehet lezülleszteni, aki nem fogadja el a Trabantot, a lopási lehetőséget, a szakszervezeti üdülést, azt majd megismertetjük a régi módszerrel. Nem veszik fel a gyerekét, nem kap autót, nem hagyja nyugton a rendőrség, sosem kap béremelést, előléptetést. Magyarán dögöljön meg. És ezt a hatalom tudta garantálni. Kádár pont az a fajta diktátor volt, akit még sokkal jobban gyűlölnek a teljes emberek, mint az egydimenziós Rákosit. Kádárnak még a pedigréje is rendben van: munkás-paraszt, pontosabban agrárproletár gyökerek, lényeges, hogy “magyar”, lényeges, hogy nem “urizál”, lényeges, hogy “mi kutyánk kölke”, nem úgy, mint a zsidó, értelmiségi, oroszul néha jobban beszélő “kontrollcsoport”. És “hagyja élni az embereket”. “Aki nincs ellenünk, az velünk van.”
Közben Kádár felmorzsolta a magyarságtudatot, az istenességet, a társadalmi felelősséget, az értékelvűséget, a tulajdon szentségét, az erkölcs legalapvetőbb gyökereit. Kalóriademokráciát vezetett be, és az Isten adta magyar föld áldásaival visszaélve, azzal fényezte magát, hogy lám, a magyaroknak nem kell sorban állni kenyérért, húsért, sör is van, sőt, Hofi még jól meg is mondhatja, és mi röhöghetünk is… magunkon.
.
Nem voltunk egészen hülye gyerekek, úgyhogy már a nyolcvanas években, 15 évesen is tudtuk, hogy ez egy dögletes és mindenek előtt buta rendszer. Egyetlen nem buta kommunistával sem találkoztunk tinédzser korunkban. Egyetlen egy darabbal sem. Talán most jött el ennek a nyilvánvalóvá válása, amikor egyetlen értelmes embert sem tudnak kiállítani, már országos szinten sem. Nem kiválót, értelmeset. Persze, vannak a gazdaságban értelmesebbek, de az a legsúlyosabb ítélet az eszme fölött, hogy ezek mind kilométeres távolságra tartják magukat a politikától.
Mondhatjuk, hogy kommunista, vagy szocialista könnyen terem: buta legyen, és mellé szar ember. Ennyi.
Gáspár Anette
2022-05-02 at 20:30
Aztán az is izgalmas kérdés, amit Ungváry Tamás ürügyén az Öreg feszegetett, miszerint a kiegyezéskor az övék lett a média, és az Antall -kormány idején átmenetileg átengedték a magyaroknak, de az nem maradhat úgy.
.
Ki kellene kurkászni, hogy milyen alapon állította Ungvári Tamás, hogy a Deák -féle kiegyezéskor a belpesti prolikkal Deák Ferenc külön kiegyezett, hogy a médiumokat (újság, rádió és film) örök időkre átengedi a bevándorolt internáci zsidóságnak.
Gáspár Anette
2022-05-02 at 20:22
Kopanyi Ferenc2022-05-02 at 19:29
A kommunizmus a francia “forradalom” előtt kezdődött.
Az nem úgy történt, hogy 1789. július 14-én magától “kitört a forradalom”.
Annak hosszú előkészítése volt.
Járjon már utána valaki, az Istenért!
Soha, semmi nincs előzmények nélkül.
Viszont az tény, hogy Morvay Izsó 1914-ben, a Deák Ferenc páholy
nagymestereként hirdette meg a prolik összefogását.
mek.oszk.hu
Királytigris
2022-05-02 at 20:10
Az ENSZ napirenden tartotta a “Magyar kérdést”, ami nemzetközi elszigeteltséget okozott a rezsimnek. Ebből az elszigeteltségből akart Kádár valahogyan kiszabadulni. Minden eszközzel azt akarták bizonyítani, hogy a nép többsége a Kádár rezsim mellett van. Ezt erőszakosan, diktatórikusan, megfélemlítő eszközökkel hajtották végre, mint amilyen ez az 1957 május elsejei felvinulás megrendezése is bizonyította, miközben 1962-ig akasztottak. Aljas, kétszínű, képmutató próbálkozás volt.
Kopanyi Ferenc
2022-05-02 at 19:29
A kommunizmus nem 1945-ben kezdődött es nem 1989-ben ert veget! Mar az 1900-as evek legelejen megjelentek a felforgatok, talan kevésbé osszeszedett ideologiaval(valojaban Lenin is csak osszecsapott par tezist, amivel a szelesebb tomegeket meg tudta győzni(illetve teveszteni). 1919-ben Magyarország “oltast kapott” a kommunizmus ellen(vagyis egy gyors lefolyasu betegsegen esett at) emiatt 1945 utan joval kevesbe lehetett az emberket hitegetni, de mivel a PART az oroszok nelkul gyenge volt, igy az 1919 es terrort sem lehetett felujutani. Egyedul az oroszokra(szovjetekre) sem lehetett alapozni. Erre mar 1954 utan rajottek, ezert elkezdtek a rendszert lassan finomitani. Ez persze 1956 hoz vezetett, de Kadar nem magatol talalta ki mit is kene tenni. A folyamat mar el lett elobb inditva csak jol meglovagolta. Ez a majus 1 is azt akarta demonstralni, hogy itt boldogsag lesz stb stb. A nepet lekenyerezte a 40 ev alatt, es ez veszélyesebb, mint a nyilt elnyomás, mert megalkuvova akarta tenni az embereket. 1989 sikertelenseg pont a megalkuvas elfogadasa, a regi kommunistak utodainak a benn hagyasa volt. Ezek uj gazdat kerestek és a globalista elitben meg is talaltak.Most nem kommunistak, hanem anarchistak, ujbalosok stb. de ugyanazt a szemetet hordetik kicsit maskepppen. Szerencse , hogy a magyar nep nagy reszet nem lehet hukyiteni az egy napos olcso virlsivel es ingyen sörrel!!
Juhasz Gyula
2022-05-02 at 18:57
Rohadt alnok rendszer volt, rosszabb mint amirol Orwell irt az 1984-ben. Persze az a konyv be volt tiltva 1989-ig.
Gyurcsany es bandaja annak a kadari rendszernek a jelen haszonelvezoi.
janos
2022-05-02 at 17:53
Egy Fiumei bazi gyerek akinek az ágyában csak moslek volt úgy mind fercsu ágyában is moslek van
István
2022-05-02 at 17:13
Fontosnak tartom Mező Gábor munkáját. Sok nagyon jó cikket olvasok a Pesti Srácok szerkesztőitől. Hálás vagyok érte. Köszönöm.
A Novák Elődről írt cikket is érdekesnek tartottam. Semmi bajom a cikkel. Tanultam belőle.
De a Pesti Srácok nem facebookos oldalán a hozzászólások mocskosak és tiszteletlenek voltak. Amikor reklamáltam egy magyar anya gyalázását, a cenzor nem a mocskolódó hozzászólásokat hanem a reklamálásomat távolította el.
Ez a 86 éves 56-os, jobbat vártam a Pesti Srácoktól.
Gáspár Anette
2022-05-02 at 16:43
https://ibb.co/F6WSbTM
A kép lemaradt.
Pótolom.
Gáspár Anette
2022-05-02 at 16:40
Teszem hozzá, hogy minden munkahelyen be kellett jelenteni, hogy a férj, feleség melyikük munkahelyével vonul együtt. Egyeztették a személyzeti osztályon. Nehogy véletlenül mindkettő azt mondja, hogy a másik munkahelyével vonult, azért nem volt ott a kötelező találka helyen.
A Felvonulási tér (Dózsa György út) melletti utcák be voltak osztva, melyik vállalat, üzem, gyár csoportjai hol gyülekeznek.
Mindenütt a munkásőrök igazítottak el. Munkásőrök és ifjú gárdisták álltak a út mentén. Fegyveresen.
Ez egy korabeli kép, a Thököly úton a gyönyörű szecessziós ház előtt gyülekeztek a KISZ-es ifjúmunkás lányok. Kb. 59-ben készülhetett a kép.
Talán a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kisz-esei, ifjúmunkásai (inkább az, mert egyenruhában vannak). A Hazai valahol a Soroksári úton volt.
Gáspár Anette
2022-05-02 at 16:22
MINDEN MUNKAHELYRŐL KÖTELEZŐ VOLT KIVONULNI!
A szakszervezeti vezetők, a szakszervezeti bizalmik, a brigádvezetők,
a párttitkár, a pártalapsejtek, a KISZ, a KISz-alapsejtek vezetői
voltak a felelősök.
Névsor szerint osztották fel, hogy hol, melyik mellékutcában találkoznak,
ott kiosztották a luftballonokat, a vörös papírzászlókat, a transzparenseket
előzőleg a vállalatok, gyárak, üzemek brigádjai, karbantartói készítették el.
Az MSZMP központilag kiadta a jelszavakat, melyik üzemnek, vállalatnak, gyárnak, melyik jelszót kell felírnia és az onnan vonulók az első sorban
kellett vigyék.
Senki nem maradhatott ki. Nem jelenthetett beteget. Ha mégis, akkor ment ki
az ellenőr, hogy valós-e.
Tudni kell, hogy a forradalom és szabadságharc leverése után mindenkit elszámoltattak a munkahelyén és a hatóságok, hogy hol volt az “események alatt”, kikkel volt, mit tett, mit nem tett.
Ha valaki nem vett részt 1957. május elsején, a felvonuláson, az egyértelműen a rendszer ellenségeként lett nyilvántartva. Könyörtelenül elbántak velük és a családjukkal.
.
Persze, voltak a felvonulók között, akik őszintén tapsoltak, éljeneztek, de
igen kevesen. A többség félt, féltette a családját.
Folytak az agyonverések, eltűnések, koncepciós perek, akasztások.
“Ha nem hiszed a mesét, elvtárs, akkor utánad járunk”
53-ban születtem. Emlékszem, hogy 4 évesen beteg voltam, apámat tartalékosként berántották félévre, édesanyám nem tudott velem otthon maradni, mert szakszervezeti gyűlés volt aznap. 38 fokos lázzal vitt magával, alig álltam a lábamon.
A mellettük lévő szobában két széket összetoltak, és arra fektetett.
Az elején és a végén is elénekelték a Föl, föl, ti rabjai a földnek…
Pénzünk nem volt, mert édesapám fizetése kiesett. Taxira természetesen nem volt pénzünk. A Majakovszkij utcából vitt a karján, villamossal az Árpád hídig, ahol laktunk.
Sokszor emlegettük később, hogy micsoda aljas, sötét, embertelen diktatúra volt.
a Váci útig
Orientál
2022-05-02 at 15:30
Pontosan Kádár párttitkárjai úgy mint Gyurcsányék a kisz-es megyei titkárok sem dolgoztak ,Gyurcsányék máig sem.