Kálmán Olga elszabadult: szerinte hazugság, hogy ész nélkül ütötték Orbánt...
Kálmán Olga megcsillantotta humoros oldalát is: egy hétfői interjúban azt állította, a G-nap utáni Hír TV-ben egyáltalán nem tolták a Jobbik szekerét, és nem ütötték ész nélkül Orbán Viktort. Más kérdés, hogy Kálmán ezt nem április elsejei tréfának szánta, de attól még vicces... A kirúgott tévés ezután kiselőadást tartott arról, szerinte hogyan kéne működnie az ellenzéknek – ám ezzel csak újfent azt bizonyította: ő elsősorban nem tévés volt, hanem egy (bukott) ellenzéki aktivista.
Nem igaz, hogy toltuk a Jobbik szekerét. És az sem igaz, hogy ész nélkül ütöttük Orbán Viktort. Mindenki azt kapta, amit megérdemelt
– nyilatkozta Kálmán Olga a 24.hu-nak adott, hétfőn megjelent interjúban. Mivel a cikkben nincs utalás arra, hogy ennél a résznél az egykori televíziós fölvinnyogott volna nevettében, kénytelenek vagyunk azt gondolni: ő ezt komolyan gondolta. Ám további szenzációkra is fény derült az anyagból. Például Kálmán többször leszögezte: ő bizony újságíró, semmi keresnivalója nincs a politikában, az ugyanis a „túloldal”. Ezért nem akar főpolgármester lenni.
Számomra feloldhatatlan ellentmondás, hogy miközben az emberek talán bíznának bennem, én nem bízom abban, hogy Fidesz-kormány alatt ellenzéki vezetéssel fejlődhet egy település. Ráadásul komoly a sansz, hogy egy esetleges ellenzéki főpolgármestert még egy kátyú betömésében is meggátol majd a saját kormánypárti testülete.
Odaadná a fél karját
Az interjúból megtudtuk, Olga nem bánja, hogy átment a
A tévés összeesküvés-elméletnek tartja, hogy Simicska és Orbán előre eltervezték a G-napot és az azt követő eseményeket, amellyel végül az összeomlás szélére sodorták a Jobbikot. Azt pedig a konteó konteójának, hogy ő a saját szerepvállalásával is hitelesítette a Jobbik pálfordulását. Mint fogalmazott:
Magam is ott tartok, mint kábé 2016 decemberében: a fél karomat adnám egy Simicska-interjúért. Lenne hozzá úgy ötezer kérdésem.
Kálmán Olgát egyébként – saját bevallása szerint – nem győzte meg a Jobbik arról, hogy nagy felismeréseken alapult a stratégiaváltásuk
Egy profi ellenzéki aktivista
Ezután a riporter mint „kommunikációs trénert, tanácsadót” kezdte el faggatni Kálmán Olgát. Ő azonban nem trénerként válaszolt, hanem a tévés korszakában is megcsodált balliberális aktivista énjét szedte elő, és a szakértő pózában tetszelegve aggódott egy sort az ellenzék siralmas állapotáért.
Az ellenzék réges-rég rettenetes kommunikációs csapdában vergődik, ugyanis Orbán bravúrosan tematizálja a közéletet <1998 óta>.
Majd sürgette, hogy az ellenzék törjön ki ebből a csapdából.
Tilos hagyni elsorvadni az ellenzéknek fontos témákat. Pár hónapja meghalt egy beteg, aki egy életmentő műtétre várt, de közben az orvosát, egy szívsebészt valami személyes ok miatt elbocsátották. Hatalmas felháborodás tört ki, aztán csönd lett. Nem elég egyszer kiállni sajtótájékoztatóra! Álljanak ki minden nap!
(Az persze Kálmánt nem zavarja, hogy annak a történetnek a töredéke sem volt igaz. Erről ITT írtunk bővebben.) Kálmán ezután elmagyarázta, szerinte milyen egy virtigli „független tévés”. Hát olyan, mint ő, természetesen:
Miután elhangzott az elhíresült „meg lehet élni negyvenhétezer forintból” kijelentés, bejött hozzám még az ATV-be Kovács Zoltán kormányszóvivő, és én negyvenvalahányszor szegeztem neki azt a kérdést, hogy „ön szerint meg lehet élni negyvenhétezer forintból?”. Tessék ütni ezt a szívsebész ügyet!
Hogy egy ultrademagóg kérdés erőszakos sulykolásának semmi köze a kiegyensúlyozott, tisztességes újságíráshoz, azt mindenki tudja. Ezt ugyanis politikai aktivizmusnak nevezik. Hogy Kálmán Olga ezt az aktivistáskodást művelte, abban semmi újdonság nincs: láttuk, tapasztaltuk. Miként azt is, hogy ezt az elviselhetetlen stílust Kálmán kizárólag az általa lejáratni szándékozott jobboldali politikusoknak tartogatta – vagy azoknak, akik nem azt mondták, amit ő hallani akart. Ez utóbbira jó példa az alábbi, ma már klasszikusnak számító Schiffer-interjú is:
Visszatérve a 24.hu-s interjúhoz: amikor a túlóratörvény miatti tüntetések kifulladásának okairól kérdezték, azt felelte:
Ezen is dolgozni kellett volna még.
Hát, ez sem hangzik túl „szakemberesen”. Amikor pedig Gyurcsány mellőzését nehezményezte, ismét sikerült a politikai aktivizmus csúcsaira jutnia:
Egyébként pedig az is nagy tévedés, ha a civilek valamiért a fejükbe veszik, hogy az általuk szervezett tüntetésekre aztán be ne tegye a lábát politikus. Butaság. Ha fontos az ügy, jöjjön mindenki. Attól, hogy ott van, teszem azt, Gyurcsány Ferenc, még nem válik DK-ssá egy civilek hirdette demonstráció. Az már jó irány, amit március tizenötödikén láttunk, hogy mindenféle párthoz tartozók és civilek álltak egymás mellé a színpadra.
Ez minden, csak nem „kommunikációs trénerkedés”. Valójában kétségbeesett aggódás a kedvenc pártok politikai kálváriája miatt. E helyről is további jó aggódást kívánunk neki!
A 24.hu-n megjelent mai interjút ITT elolvashatják.
