Az identitás nélküli ember, aki nem tudja elhelyezni magát se egyénileg, se közösségileg, olyan, mint a hulló falevél az őszi szélben – fogalmazott portálunknak adott interjújában Kalmár Ferenc. A miniszteri biztost annak a magyar kezdeményezésnek az apropóján kérdeztük, amely szeretné elérni, hogy az egyetemes emberi jogok közé tartozzon a nemzeti identitáshoz való jog. A miniszteri biztos portálunknak azt hangsúlyozta, a nemzeti identitás védelméről, mint alapjogról az ENSZ közgyűlése dönthet, ezért is fontos jelentőségű, hogy annak elnökségét a magyar delegáció adja. Kalmár Ferenc kiemelte: ha az elképzelés megvalósul, úgy az a nemzetközi jogalkotásra és joggyakorlatra is hatást fog gyakorolni, amellyel fel lehet venni a harcot azokkal a politikai csoportokkal, akik „egy embertömeget akarnak létrehozni, az identitással rendelkező, öntevékeny értékrenddel rendelkező emberekkel szemben”.
Portálunk többször is foglalkozott (például itt és itt) a Szili Katalin miniszterelnöki megbízott által megfogalmazott gondolattal, amely az egyetemes emberi jogok közé emelné a nemzeti identitáshoz fűződő jogot. Portálunk a Kalmár Ferenccel, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosával készült interjúban arról érdeklődött, mit jelentene, ha a nemzeti identitás védelme bekerülne az emberi jogi chartába.
Az emberi méltóság része az identitás
Kalmár Ferenc az interjúban elöljáróban elmondta: maga az identitás, a nemzeti identitás ugyanonnan vezethető le, mint minden más emberi jog, amely az emberi méltóságot védi. Hozzátette: az emberi méltóságnak van ugyanis egy olyan dimenziója, amelyet az identitása fejez ki,
identitás nélkül ugyanis nincs ember.
Egyes politikai csoportok könnyen irányítható embertömeget akarnak létrehozni
Kalmár Ferenc elmondta, hogy az identitás két részre bontható: van egyrészt egy egyéni, és van egy kollektív identitás. Az ember meg kell határozza saját magát a többi emberrel kapcsolatosan, másrészt az emberi tevékenység, az értékteremtés
mind a közösséggel való együttműködésben jön elő az emberből.
A miniszterelnöki megbízott kiemelte: minden ember tartozik egy közösséghez, és amikor a nemzeti identitásról beszélünk, ennek a kapcsolatnak a védelméről beszélünk. Mint megjegyezte,
az identitás nélküli emberben, akiben nem tiszták ezek a fogalmak, ez a viszonyrendszer fél lábon áll. Nem tudja elhelyezni magát se egyénileg, se közösségileg. Ezeket az emberek olyanok, mint a hulló falevél az őszi szélben.
Kalmár Ferenc hozzátette: bizonyos politikai csoportoknak hatalmi érdeke, hogy az emberek könnyen irányíthatóak legyenek,
gyakorlatilag egy embertömeget akarnak létrehozni, az identitással rendelkező, öntevékeny értékrenddel rendelkező emberekkel szemben.
A többség identitását is védeni kell
Az interjúban megjegyeztük: az identitás egyemetes emberi jogként való elfogadtatása meglehetősen komoly és ambíciózus elképzelés. Kalmár Ferenc megerősítette, hogy a terv valóban komoly vállalás, ugyanakkor hozzátette: jelenleg négy generációs alapjog van, ezek közé kerülne be ötödikként az identitásvédelem, és erről az ENSZ közgyűlése dönthet. Megjegyezte: hazánk ugyanakkor megpróbálhatja kihasználni, hogy az ENSZ közgyűlésének elnökségét Magyarország látja el, ami történelmi lehetőség.
Az interjúban végezetül felvetettük: ha az identitás védelme bekerül az emberi jogok közé, ez onnantól egy olyan hivatkozási pont, amely hatással kell legyen az országok joggyakorlatára, jogalkotására is. Kalmár Ferenc szerint, ha az identitás védelmét emberi jogként ismerné el az ENSZ, abból gyakorlatilag minden ember profitálhatna, a kisebbség és a többség is, hiszen „ugyanúgy védeni kell a többséghez tartozó ember identitását, mint a kisebbséghez tartozóét”.
A felvételeket készítette és a videót vágta László Petra. A riporter Susánszky Mátyás volt. Vezetőkép/fotó/videó: PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS