A techcégek piaci viselkedése eddig jobbára szabályozatlan volt, ám az utóbbi időben európai uniós szinten kedvező fejlemények vannak kibontakozóban – mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában, amely a lap szerdai számában jelent meg.
Koltay András rámutatott: a platformoknak a jövőben fizetniük kell azért, hogy egy médium híreit közzéteszik, és így bezsebelik a kapcsolódó reklámbevételt. Egy jövőre hatályba lépő uniós rendelet pedig versenyjogi korlátokat emel majd.
Ezen szabályok persze nem fogják megvédeni teljes egészében a magyar médiapiacot. Hosszabb távon vélhetően az állami szerepvállalásnak nyílik tere, hasonlóan a kultúra területéhez
– fogalmazott az NMHH elnöke hozzátéve: elvégre a hagyományos felfogás szerint a média kulturális szolgáltatás.
Mint elmondta, a magyarországi hirdetési bevételek nagyobb része a technológiai óriásoknál landol, így ez a pénz a magyar médiavállalkozásokhoz értelemszerűen nem jut el. Ezt a trendet hosszabb távon a magyar nyelvű tartalom-előállítás meg fogja szenvedni – fűzte hozzá Koltay András.
Emellett – folytatta – azt is látni kell, hogy a média gazdasági tevékenység, piaci alapon működik. A techcégek magas szintű szolgáltatásaikkal hódítják meg a nemzeti piacokat. Más kérdés, hogy a demokráciára gyakorolt hatásuk szintén felvet komoly kétségeket: személyre szabott szolgáltatásaikon keresztül az egyes felhasználókat bezárják saját véleményük buborékjába, ahová más vélemények nem férkőzhetnek be.
A platformok továbbá saját üzleti érdekeiknek megfelelően könnyedén képesek manipulálni a felhasználóik által folytatott közéleti diskurzust: akár a valótlan híreknek teret engedve, akár valamelyik politikai szereplőt háttérbe szorítva – mondta Koltay András.
Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a “minőségi” tájékoztatás
Arra a kérdésre, hogy mivel tudná még támogatni a jogalkotó a hagyományos médiumokat a tájékoztatás minőségének és sokszínűségének védelme érdekében, azt válaszolta: a tájékoztatás minősége és sokszínűsége a média tartalmait érintő kérdés, ott pedig az állam – a sajtószabadság védelmére tekintettel – csak igen szűk körben avatkozhat be. Egy hatóság nem döntheti el, hogy mi a “minőségi” tájékoztatás. Közvetett eszközök a hagyományos médiára vonatkozóan azért léteznek. A platformok szerepvállalása a sokszínű tájékoztatás érdekében jogalkotási eszközökkel elvben szintén elősegíthető, például meghatározott mennyiségű közéleti hír kötelező továbbításával, a sokszínűség szem előtt tartásával – mutatott rá az NMHH elnöke.
Forrás: MTI, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Bukohill
2022-07-20 at 22:20
Az NMHH végre kihúzhatná az ujját a hátsójából, és tehetne valamit a magyarokért. Gondolok itt elsősorban arra, hogy alkalmanként öt ujját veszítse az a gazember, aki a magyar nyelvű adások reklámszünetében feltolja a hangerőt. Aki pedig jóváhagyta, az percenként húszat. Aki engedélyezi, az is.
csakafidesz
2022-07-20 at 18:37
Sajnálattal kell közölnöm, hogy eddig még nekünk is kedvező “uniós folyamatok”-ról nem tudok.
Orientál
2022-07-20 at 16:04
Sajnos a You Tube Google Microsofot …… kibújnak a kötelező adózások alól pedig rólunk itt az országunkban bevételekre tesznek szert ,de sajnos adóelkerülők.
"Kedvező folyamatok"
2022-07-20 at 13:22
A mai modern fejlett gazdaságok a piaci verseny folytán fejődtek ki, és ez a fejlődés akkor szokott kifulladni, amikor az állami bürokrácia, korrupt politikusok meg lobbisták elkezdenek mutyizni.
A “szabályozások”, amelyeket “meglepő” módon még a felnőtt techcégek is követelnek maguknak, valójában a verseny korlátozására lettek kitalálva. Ugyanis, míg a felnőtt cégek nagy bevételükből megengedhetik maguknak, hogy ügyvédek hadával átvergődjenek a jogi buktatókon, egy startupnál már ez már szinte megoldhatatlan probléma, és így a piaci verseny alap feltételeit (pl. piacra belépés) szüntetik meg.
Ahol meg tartalomlopásról van szó, arra van a szerzői jog.