Futótűzként terjedt el a világon a kommunizmus, de nekünk, magyaroknak is szerepünk van abban, hogy Bécset nem vette be a vörös horda. Ez és sok más izgalmas jelenet van abban a Tizenkilencben, amely az Udvari Kamaraszínház legújabb darabja. Láthatjuk a vírusként haza, Oroszországba küldött Lenint, a cári család kegyetlen kivégzését és Kun Béláék játszmáit. A Tizenkilenc szórakoztatva tanít, és ismét tabutémákat feszeget.
Március hetedikén, a Pozsonyi úti Református Egyházközség altemplomában mutatják be az Udvari Kamaraszínház legújabb darabját, a Tizenkilenc-et (jegyet itt vehetünk). Andrási Attila író-rendező és társulata ezzel folytatja misszióját, a szórakoztató történelem-tanítást. (A Tizennyolc című darabról itt, a történeti hátteréről – lásd Tisza István tervezett meggyilkolását vagy a kominternes Pogány József történetét – pedig itt írtunk.)
A Tizenkilenc azzal a jelenettel kezdődik, amikor Parvusz – a kommunizmus egyik jórészt elfelejtett kulcsfigurája – az első világháború idején találkozik az isztambuli német követtel, akinek bemutatja csodafegyverét: Lenint. Parvusz szerint ő lesz az, akit bevethetnek a németekkel hadban álló Oroszország ellen, amikor, akár egy vírust, visszaküldik a szülőföldjére. Így is történt – a hatást ismerjük. A Tizenkilenc másik jelenetében láthatjuk is Lenint, a „civilt”, vagyis a később bolsevik vezetőt, valamint édeshármasát, azaz Lenin feleségének és szeretőjének, Inessa Armandnak a különös trióját. Így lesz a „vörös király” meztelen.
A darabban bemutatják a cári család kegyetlen kivégzését, de természetesen feltűnik Kun Béla és a magyarországi Tanácsköztársaság is, valamint egy egészen elképesztő rablás, amely során a vörösök által összeharácsolt irdatlan pénzösszeget gyakorlatilag visszalopja egy magyar ellenforradalmi csoport.
Nem babra ment a játék: ebből a pénzből akarták kirobbantani a bécsi forradalmat. Ez is egy olyan részlet, ami alig-alig ismert, de nemcsak hihetetlenül izgalmas, hanem igaz is.
A Tizenkilenc bemutatja, hogy a fantasztikus, világjobbítónak szánt idea hogyan terjedt szét Európában, és milyen kicsi hiányzott ahhoz, hogy egészen Párizsig eljusson. „Futótűzként terjedt el – mondta portálunknak adott tavalyi interjújában Andrási Attila. – Az első lépés a gyors tömegesülés volt. Ha megnézzük, hogy 1913-ban hány ember vallott a bolsevikokhoz hasonló nézeteket, akkor nagyon keveset találunk. Ha megnézzük ugyanezt tíz évvel később, már jelentős tömegről beszélünk. Ha nem is hívő bolsevik mind, de ezt az ideológiát egy lehetséges forgatókönyvként ismerte el az életre.”
A bemutatóra már az összes jegy elfogyott, így érdemes időben kapcsolni, és megvenni a következő előadásokra a belépőt. Unatkozni biztosan nem fogunk.
Vezető kép: MTI (Turizmus Csernobilban)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS