Karácsony Gergely napok óta amiatt panaszkodik, hogy a kormányzat pénzt von el az önkormányzatoktól és a fővárosnak nincs pénze. A főpolgármester összevissza mutogat, hárítja a felelősséget például olyan létfontosságú kérdéseknél is, hogy miért csúszik a Lánchíd halaszthatatlan felújítása. Az érzelmek helyett engedjünk teret a tényeknek, nézzük meg, mi szerepel a pénzügyminiszter által benyújtott 2021-es költségvetési tervezetben!
Ha az ember eleve gyanakvó típus és nem hiszi el első blikkre Karácsony Gergely szavait, jó úton jár, hiszen a jövő évi költségvetésben 857 milliárd forint van elkönyvelve az önkormányzatok támogatására, ami 16 százalékkal, azaz 118 milliárd (!) forinttal több, mint amennyit azok az idei évben kapnak. A plusz összegből nyilván a főváros is jókora szeletet kap, ezért is visszásak a főpolgármester kijelentései. Budapest 2021-ben 10 milliárd forinttal több összegből költekezhet, mint az idén; ez úgy adódik össze, hogy bár a fővárosnak (több más fejlett iparvároshoz hasonlóan) a szolidaritási hozzájárulással 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok részére, azonban emellett 25 milliárd forinttal nagyobb helyi iparűzési adóbevétellel számolhatnak jövőre, és az állam támogatása is 7 milliárd forinttal emelkedik.
A vidéki önkormányzatok is többet kapnak
Ezen felül az önkormányzatok mozgásterét növeli az is, hogy a gazdaság várhatóan öt százalék körül fog növekedni. A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több beruházást is indít, valamint olyan fejlesztéseket is életbe léptet, amelyek célja a munkahelyteremtés. A központi költségvetésből futja olyan programokra is, mint az önkormányzati beruházásokat támogató Modern Városok Program és a Magyar Falu Program is; az önkormányzatoknak biztosított uniós támogatások összösszege meghaladja a 400 milliárd forintot. A Magyar Falu Programot 2018-ban hirdette meg a kormány annak érdekében, hogy erősítse a falvak népességmegtartó erejét, segítse a helyi közösségeket és kényelmesebbé tegye a vidéki életet.
A végrehajtás 2019-ben kezdődött, és a helyi életminőség javítását célzó pályázati alprogram mellett hozzátartozik a falusi csok is, valamint az az útfelújítási program, amelynek keretében 800 kilométernyi alacsonyabb rendű útszakasz újulhat meg 2019-2020-ban
– mondta a kormányszóvivő legújabb Facebook-videójában.
A Magyar Falu Programot 2018-ban hirdette meg a Kormány annak érdekében, hogy erősítse a falvak népességmegtartó erejét, segítse a helyi közösségeket és kényelmesebbé tegye a vidéki életet.? A végrehajtás 2019-ben kezdődött és a helyi életminőség javítását célzó pályázati alprogram mellett hozzátartozik a falusi CSOK is, valamint az az útfelújítási program, amelynek keretében 800 kilométernyi alacsonyabb rendű útszakasz újulhat meg 2019-2020-ban.Új orvosi eszközök, megszépült óvodaudvar, felújított utak – ilyen, a Magyar Falu Programban megvalósult beruházásokat láttunk Veszprém megyében, ahol Pápateszért, Nagygyimótot és Bakonybélt látogattuk meg Gyopáros Alpár kormánybiztos úrral. Reméljük, hogy mindezek segítik majd, hogy minél többen gondolják úgy, hogy érdemes ezekben a falvakban maradni vagy esetleg ideköltözni.
Közzétette: Szentkirályi Alexandra – 2020. június 9., kedd
Bár az ellenzék markaiba került önkormányzatok azzal riogatnak, hogy a kormány pénzt von el tőlük, az igazság ezzel szemben az, hogy a kormány csupán azt állítja, hogy a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. A szolidaritás abból áll, hogy a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek, magyarul Karácsony Gergely szavait úgy lehet lefordítani, hogy Budapest (Győrrel vagy Székesfehérvárral ellentétben) nem akar segíteni a többi önkormányzatnak. Ismét lehullott a lepel a baloldali önkormányzatokról.
Forrás: PS-adatgyűjtés, MTI, Pénzügyminisztérium; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS